Szeged pályaudvar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyállomás
Szeged pályaudvar.JPG
A pályaudvar kívülről
Hely Szeged, Magyarország
Építési adatok
Építés éve 1902
Hasznosítása
Felhasználási terület vasútállomás
Tulajdonos MÁV
Elhelyezkedése
Nagyállomás  (Szeged)
Nagyállomás
Nagyállomás
Pozíció Szeged térképén
Koordináták: é. sz. 46° 14′ 23″, k. h. 20° 8′ 34″

A Szeged pályaudvar Szegedvasúti pályaudvara az Indóház téren.

Tartalomjegyzék

Funkciója [szerkesztés]

Az állomás egyik lépcsőháza

A pályaudvarról indulnak vonatok Budapestre, Békéscsabára és Szabadkára.

Története [szerkesztés]

Szegedet 1854-ben érte el a vasútépítés, de érdemleges állomásépületet csak négy évvel később emeltek, amikor a vonalat Temesvár irányába továbbépítették. 1902-ben a megnövekedett forgalomhoz és a városhoz immár jobban illő középületként Pfaff Ferenc építész tervei alapján a MÁV átépítette Szeged állomásépületét. Az épület a kor ízlését követő historizáló stílusban épült. Ez az egyetlen nagy állomásépület, ahol az előtér és a vágányok között emeletnyi szintkülönbség van, mégis érdekes, hogy nem vállalták a kézenfekvő szigetperonos megoldást, viszont hatásos lépcsőfeljárót építettek az előcsarnokhoz. A bejárat feletti három, íves záradékú hatalmas ablakot kétoldalt kissé „nyomottabb” tornyok szegélyezik. Pfaff Ferenc sohasem ismételte magát mindig újat alkotott.

  • Felújítás 1964-ben

Ekkor épült a felvételi és a postaépület közötti üzemi konyha - étterem, és több belső szolgálati lépcsőház, ill. a földszinti galériaszintek.

  • Felújítás 2006-ban

Az épületet eredeti formájában felújították.[1]

Tömegközlekedés [szerkesztés]

Műszaki jellemzők [szerkesztés]

  • Vágányok száma: 5 vágány a személyszállító vonatok fogadására-indítására.

Vasúti Tisza-híd [szerkesztés]

Vonat halad át a hídon egy régi képeslapon

A Szegedi vasúti Tisza-híd egy egykori szegedi híd, amely 1944-ig bonyolította a Szegedet Temesvárral és a szomszédos Bánáttal összekötő vasútvonalak forgalmát. Magyarország második vasúti Tisza-hídját eredetileg két vágány számára tervezték, ám 1920 után a hídon csak egy sínpár futott. A trianoni döntéssel jelentőségét veszítő létesítményt a második világháborús pusztítások után már nem állították helyre. Csak Magyarország és Románia Európai Unióhoz történő csatlakozása után vetődött fel az átkelőhely újbóli felépítése.

Lépések az új híd érdekében [szerkesztés]

Az újszegedi hídfő 2009-ben

Magyarország és Románia EU-csatlakozása után mindkét országban egyre többen ismerték fel a Temesvár–Szeged–Budapest kapcsolat helyreállításának fontosságát. Az érdekelt térségek képviselői, területi és települési önkormányzatai lobbitevékenységbe kezdtek a vasúti kapcsolat helyreállítása érdekében.[2] Az új híd kérdése felvetődött a magyar és a román kormány, illetve Csongrád és Temes megye közgyűléseinek 2008-as közös ülésein is.[3] A magyar és a román közlekedési tárca közös feladatul kapta a híd felépítésének előkészítését.[4] A vasúti kapcsolat helyreállításának kulcsszerep jut a „Szegedi Biopolisz” programban is.[5]

Az új vasúti híd valószínűleg már nem valósulhat meg a régi helyen, mivel a korábbi felvezető töltés helyén ma már épületek állnak. További hátrány, hogy a vágányoknak igen kis sugarú ívben kellene rákanyarodniuk a Tisza fölötti hídra. Az új átkelőhely megépítését Szeged déli határában tervezik.[6]

Érdekességek [szerkesztés]

  • A lépcsőket épen hagyták a felújításokkor - így azok eredeti állapotukban maradtak 1902 óta.

Galéria [szerkesztés]

Források és jegyzetek [szerkesztés]

  1. Szeged elérve: 2012-01-21
  2. Ambrus Réka: Az első lépés a szegedi vasúti híd helyreállítása (magyar nyelven). Promenád, 2008. december 14. (Hozzáférés: 2009. január 28.)
  3. R. Tóth Gábor: Régi álmokat váltana valóra a tiszai vasúti híd (magyar nyelven). Délmagyarország, 2008. október 16. (Hozzáférés: 2009. január 28.)
  4. Az érték mértéke: teljesítmény és minőség (magyar nyelven). Szegedi Tükör, 2008. 12. (Hozzáférés: 2009. január 28.)
  5. A BIOPOLISZ PROGRAM ÉS A VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETE (magyar nyelven) (PDF). Szeged Város. (Hozzáférés: 2008. január 28.)
  6. Varga Iván: Szeged a régió vasúti központjává válhat (magyar nyelven). Szeged Ma, 2008. június 23. (Hozzáférés: 2009. január 28.)