2010-es Eurovíziós Dalverseny
| Eurovíziós Dalfesztivál 2010 | |
| Telenor Aréna, Bærum |
|
|
|
|
| Elődöntő | 2010. május 25. és 27. |
| Döntő | 2010. május 29. |
| Műsorvezető | Erik Solbakken Haddy N'jie Nadia Hasnaoui |
| Rendező csatorna | |
| Győztes dal | |
| Magyar versenyző | — |
| Szavazási rendszer | Mindegyik ország a 10 kedvenc dalára szavaz, melyek 1-7, 8, 10, és 12 pontot kapnak. |
| Indulók száma | 39; 25 a döntőben, a két elődöntőből összesen 14 nem jut tovább. |
| Először résztvevő országok | — |
| Visszatérő országok | |
| Visszalépő országok | |
| Nulla pontos dal | Nem volt |
| Meghívott előadók | Alexander Rybak és a Frikar tánccsoport, Madcon |
|
|
|
|
|
|
A 2010-es Eurovíziós Dalverseny volt az ötvenötödik Eurovíziós Dalverseny, amit Norvégia rendezett, mivel a 2009-es Eurovíziós Dalversenyt a norvég versenyző, Alexander Rybak nyerte. Két elődöntőt rendeztek, az elsőt 2010. május 25-én, a másodikat pedig május 27-én. A döntőre 2010. május 29-én került sor.[1] A helyszín a bærumi Telenor Aréna volt.[2] Magyar induló ebben az évben nem volt, viszont a Duna TV közvetítette mind az elődöntőket és a döntőt is.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A helyszín és a verseny témája
A norvég kultúrminiszter Trond Giske és a norvég köztelevízió, az NRK vezetője Hans-Tore Bjerkaas 17 millió eurós költségvetésben állapodtak meg. (Ez 150 millió norvég korona) A költségvetés a 2009-es versenyre szánt összegnél kevesebb, de a 2007-es verseny összköltségénél több. 2009. július 3-án született döntés arról, hogy az újonnan épült Telenor Aréna fog otthont adni a versenynek, az 1996-os Eurovíziós Dalfesztivál helyszínéül szolgáló Oslo Spektrum helyett.[2]
A verseny témáját, logóját az NRK 2009. december 4-én hozta nyilvánosságra, amikor Moszkva polgármestere ünnepélyesen átadta a vendéglátó szerepét Oslo és Bærum polgármesterének.[3] A logó több, különböző méretű (szürke, rózsaszín és arany) buborékból áll, amiben fellelhető a 2004 óta használatos "szivecskés" jel, illetve az EBU és az NRK logója. A műsor szlogenje: "Share The Moment", vagyis Oszd meg a pillanatot.
[szerkesztés] A résztvevők
A versenyt szervező Európai Műsorsugárzók Uniója (EBU) legfontosabb célkitűzése volt, hogy a korábbi éveket kihagyó országok - Olaszország, Monaco, Luxemburg és Ausztria - 2010-ben újra részt vegyenek a versenyen.[4] Később mindannyian megerősítették, hogy nem neveznek, visszatért viszont a 2009-es versenyt kihagyó Grúzia. Magyarország (MTV) 2009. október 22-én bejelentette – anyagi problémákra hivatkozva – hogy visszalép a szerepléstől, így az MTV nem nevezett magyar résztvevőt az oslói versenyre. A cseh, a montenegrói és az andorrai televízió szintén a visszalépés mellett döntött. Így összesen harminckilenc ország vesz részt a versenyen.[5] 2006 óta először volt negyven alatt a résztvevők száma. A résztvevőkön kívül Ausztrália, Új-Zéland, Koszovó, Montenegró és Kazahsztán is közvetítte a dalversenyt. Magyarországon a Duna Televízió közvetítette a műsort.[6]
Az EBU büntetést szabott ki az ukrán köztévére, mert a határidő lejártakor még nem neveztek be dalt. Az ukrán televízió még 2009 végén jelentette be, hogy Vaszil Lazarovics fogja képviselni az országot, majd egy március 5-én tartott válogatón öt szerzemény közül választották ki számára az I Love You című versenydalt. Ám március 15-én – egy héttel a határidő előtt – új nemzeti döntőt írtak ki, miután kritika érte őket, amiért nem adtak lehetőséget más előadóknak a nemzeti döntőben való részvételre. A húszfős mezőnyben Lazarovics is versenyzett, de csak hetedik lett. A győztes Alyosha To Be Free daláról néhány órával a döntő után kiderült , hogy már két évvel korábban megjelent, így nem felel meg a verseny szabályainak. Az EBU a helyzetre való tekintettel nem zárta ki Ukrajnát, viszont pénzbüntetést szabott ki, valamint lehetőséget adott nekik, hogy egy héten belül új dalt válasszanak. Határidőn kívül, Alyoshának a Sweet people című rockballadát választották.[7]
Másodszor vett részt az 1993-as Eurovíziós Dalfesztivál ír győztese, Niamh Kavanagh. Ugyancsak másodszor szerepelt a horvát Feminnem együttes, bár 2005-ben Bosznia-Hercegovinát képviselték. Sorozatban harmadszor szerepelt az izlandi Hera Björk, aki az előző két évben csak háttérénekes volt, ám ezúttal szólóénekesként versenyzett.[8]
[szerkesztés] A versenyszabályok változása
2009. október 11-én az EBU Referenciacsoportjának ülésén született döntés arról, hogy az előző évi döntőben bevezetett szavazási módszert kiterjesztik az elődöntőkre is, ennek értelmében ott is telefonos szavazás és szakmai zsűri keveréke állítja fel a sorrendet, és az első tíz helyezett fog továbbjutni a döntőbe. Egyúttal eltörölték a 2008-ban és 2009-ben alkalmazott rendszert, mely alapján kilenc dal jutott tovább a nézői szavazatok alapján, egy pedig a zsűri szabadkártyásaként.[9]
Emellett megváltoztatták a szavazás időtartamát is. A korábbi években a dalok elhangzása után tizenöt percig lehetett szavazni. A szabályváltozás értelmében a nézők már az első dal előadásának kezdetekor szavazhatnak, illetve a dalok elhangzása után még tizenöt percig. E módszert az EBU először a Junior Eurovíziós Dalfesztiválon tesztelte, ahol 2006 óta sikerrel alkalmazzák.[10]
[szerkesztés] Az elődöntők felosztása
A harmincnégy elődöntős országot öt kalapba osztották földrajzi elhelyezkedésük, és szavazási szokásaik alapján, a 2008-ban bevezetett módon. A február 7-én tartott sorsoláson a kalapok egyik fele az első elődöntőbe, a másik a második elődöntőbe került. Ennek célja a szavazás igazságosabbá tétele volt. Újításként a sorsolás során azt is eldöntötték, hogy az egyes országok az adott elődöntő első, vagy második felében fognak fellépni, így a delegációk előre tudják, mikor kell megérkezniük a próbákra.[11] A végleges fellépési sorrend egy március 23-án tartott sorsolás után alakult ki. A sorsolás során a 2007-ben bevezetett módon néhány ország saját maga választhatta ki a sorszámát. E szabadkártyát a két elődöntő első és második felének, illetve a döntő fellépési sorrendjének sorsolása során elsőként kihúzott országok kapták. A szerencsések Szerbia, Fehéroroszország, Svájc, Bulgária és Németország voltak.[12]
| 1. kalap | 2. kalap | 3. kalap | 4. kalap | 5. kalap |
|---|---|---|---|---|
[szerkesztés] A verseny
1999 után második alkalommal három műsorvezető volt, Nadia Hasnaoui, Haddy N'jie és Erik Solbakken. Hasnaoui feladata volt az elődöntők eredményének kihirdetése és a döntőben a szavazatok fogadása.
1964 után második alkalommal fordult elő, hogy megzavarták a versenyt: a döntőben a spanyol dal előadása alatt Jimmy Jump a színpadra futott, majd elszaladt a közelgő biztonsági őrök elől. Bár az énekes zavartalanul folytatta az előadást, a közjáték miatt a spanyol dalt az utolsó fellépő után újból előadták.
A dalok közötti képeslapok a következő ország alakjával kezdődtek, mely az arénában a nézők feje fölött egy számítógépes grafikaként rajzolódott ki. Ezt követően az adott ország fővárosában zászlót lengető rajongókat láthattunk, miközben mutatták a színpadon készülődő énekeseket. A képeslap a nézők feje fölött kifeszülő grafikus zászlóval zárult.
A döntő egy zenés történelmi áttekintéssel kezdődött, bemutatva a dalfesztivál fejlődését. A szavazatok számlálása alatti szünetben egy flash mob előadást láthattunk a Madcon együttes közreműködésével, előre felvett, valamint élő képeket Európa-szerte táncoló emberekről. A norvég televízió emellett mindegyik országban előre felvett egy videót, amely egy televíziót néző és zászlót lengető család ünneplését mutatta. Ezeket a videókat a döntőben az egyes előadások végén, illetve a szavazás során is láthattuk. Az ukrán családban feltűnt egy korábbi énekes is, a 2007-ben induló Verka Szergyucska.[13]
[szerkesztés] A szavazás
Az elődöntőkben a szavazás a tavalyi döntőben bevezetett módon történt. Mindegyik ország rendelkezett egy ötfős szakmai zsűrivel, és az ő pontjaik, valamint a nézők telefonos szavazatai közösen alakították ki az eredményt. Nagy meglepetést okozott a svéd induló kiesése, hiszen így Svédország 1976 óta először nem volt ott a döntőben. Az elődöntők eredményeit a döntő után hozták nyilvánosságra. Ez alapján az első elődöntőben Finnország mindössze három, a második elődöntőben Svédország mindössze öt ponttal maradt le a továbbjutást érő tíz hely egyikéről. Az első elődöntőben Lettország végzett az utolsó helyen sorozatban második alkalommal, míg a második elődöntőben Svájc zárt a tabella legalján.[14][15]
A döntőben az elődöntőkhöz hasonlóan szakmai zsűrik és a nézők közösen alakították ki az eredményt. A szavazás során Németország hamar az élre állt, és végül 1982 után második győzelmüket aratták, egyesített országként először. Emellett ez az első alkalom, hogy a Négy Nagy ország egyike nyerte meg a dalversenyt a státus 2000-es bevezetése óta.
Második helyezett a második elődöntő győztese, Törökország lett, míg a harmadik helyen 2005 után másodszor Románia végzett. Az első elődöntőben fölényes győzelmet arató Belgium a döntőben a hatodik helyen zárt. A döntőben utolsó helyen az Egyesült Királyság zárt, 2003 és 2008 után rövid időn belül már a harmadik alkalommal. A házigazda Norvégia ezúttal csak a huszadik helyen zárt. Érdekesség, hogy akárcsak az előző két alkalommal, amikor ők rendezték a versenyt (1986 és 1996), ezúttal sem örülhettek hazai pályán 12 pontnak. A legtöbb, hét pontot, Észtországtól kapták.[16]
Érdekesség, hogy Románia először nem adott 12 pontot Moldovának, csak 10-et.
[szerkesztés] Első elődöntő
Az első elődöntőt május 25-én rendezték tizenhét ország részvételével.[17] Az egyes országok által kiosztott pontok telefonos szavazás, illetve szakmai zsűrik szavazatai alapján alakultak ki. Az első tíz helyezett jutott tovább a döntőbe. A résztvevő országokon kívül
Franciaország,
Spanyolország és
Németország is az első elődöntőben szavazott.
[szerkesztés] Ponttáblázat első elődöntő
| Szavazók | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Össz | ||||||||||||||||||||||
| 52 | 5 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 2 | 7 | 0 | 4 | 8 | 7 | 10 | 0 | 3 | 0 | 5 | |||
| 74 | 12 | 12 | 0 | 3 | 10 | 4 | 2 | 8 | 5 | 1 | 0 | 3 | 1 | 0 | 12 | 0 | 0 | 1 | 0 | |||
| 39 | 0 | 0 | 0 | 12 | 12 | 0 | 1 | 5 | 0 | 0 | 1 | 1 | 4 | 0 | 1 | 2 | 0 | 0 | 0 | |||
| 24 | 0 | 0 | 0 | 2 | 0 | 6 | 5 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 5 | 0 | 0 | 5 | 0 | 0 | 0 | |||
| 49 | 0 | 3 | 10 | 2 | 6 | 0 | 0 | 1 | 7 | 2 | 0 | 0 | 0 | 0 | 7 | 6 | 0 | 3 | 2 | |||
| 11 | 0 | 0 | 6 | 0 | 5 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
| 79 | 3 | 4 | 1 | 6 | 0 | 3 | 12 | 0 | 3 | 0 | 3 | 7 | 2 | 10 | 0 | 3 | 12 | 4 | 6 | |||
| 59 | 1 | 2 | 0 | 5 | 0 | 0 | 12 | 6 | 0 | 3 | 7 | 5 | 0 | 8 | 4 | 0 | 6 | 0 | 0 | |||
| 44 | 2 | 6 | 0 | 0 | 0 | 4 | 0 | 0 | 6 | 0 | 6 | 0 | 0 | 0 | 3 | 0 | 7 | 7 | 3 | |||
| 167 | 6 | 10 | 8 | 10 | 10 | 8 | 7 | 4 | 12 | 12 | 4 | 10 | 12 | 4 | 8 | 12 | 10 | 12 | 8 | |||
| 45 | 0 | 0 | 3 | 12 | 1 | 1 | 0 | 6 | 0 | 0 | 2 | 2 | 3 | 6 | 2 | 4 | 0 | 2 | 1 | |||
| 76 | 0 | 0 | 0 | 0 | 4 | 0 | 2 | 7 | 4 | 8 | 6 | 12 | 0 | 12 | 0 | 10 | 2 | 5 | 4 | |||
| 133 | 7 | 7 | 2 | 8 | 8 | 0 | 10 | 8 | 7 | 10 | 8 | 10 | 10 | 3 | 5 | 8 | 4 | 8 | 10 | |||
| 89 | 5 | 0 | 5 | 4 | 6 | 7 | 5 | 3 | 2 | 4 | 4 | 5 | 0 | 2 | 0 | 7 | 8 | 10 | 12 | |||
| 37 | 4 | 1 | 0 | 1 | 0 | 0 | 8 | 10 | 0 | 0 | 0 | 12 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | |||
| 59 | 8 | 12 | 4 | 3 | 0 | 5 | 0 | 0 | 3 | 0 | 5 | 0 | 6 | 7 | 5 | 0 | 1 | 0 | 0 | |||
| 123 | 10 | 8 | 7 | 7 | 7 | 2 | 3 | 0 | 10 | 12 | 10 | 8 | 8 | 6 | 1 | 6 | 5 | 6 | 7 | |||
[szerkesztés] Második elődöntő
A második elődöntőt május 27-én rendezték tizenhét ország részvételével.[18] Az egyes országok által kiosztott pontok telefonos szavazás, illetve szakmai zsűrik szavazatai alapján alakultak ki. Az első tíz helyezett jutott tovább a döntőbe. A résztvevőkön kívül az
Egyesült Királyság és
Norvégia is a második elődöntőben szavazott.
[szerkesztés] Ponttáblázat második elődöntő
| Szavazók | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Össz | ||||||||||||||||||||||
| 44 | 2 | 0 | 1 | 0 | 4 | 0 | 2 | 0 | 0 | 0 | 12 | 0 | 2 | 1 | 8 | 0 | 5 | 7 | ||||
| 83 | 1 | 12 | 0 | 3 | 5 | 0 | 8 | 10 | 10 | 0 | 0 | 8 | 12 | 0 | 10 | 4 | 0 | 0 | ||||
| 71 | 0 | 8 | 0 | 0 | 8 | 7 | 6 | 12 | 3 | 5 | 0 | 1 | 4 | 0 | 5 | 0 | 7 | 5 | ||||
| 101 | 5 | 5 | 7 | 5 | 12 | 6 | 5 | 4 | 12 | 10 | 4 | 2 | 3 | 4 | 3 | 6 | 8 | 0 | ||||
| 2 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 | 0 | 0 | 0 | ||||
| 62 | 3 | 3 | 0 | 12 | 10 | 2 | 0 | 6 | 1 | 0 | 5 | 0 | 1 | 2 | 0 | 2 | 12 | 3 | ||||
| 113 | 2 | 0 | 5 | 5 | 6 | 3 | 12 | 1 | 8 | 8 | 10 | 7 | 10 | 10 | 12 | 12 | 2 | 0 | ||||
| 77 | 10 | 10 | 2 | 3 | 0 | 0 | 8 | 2 | 5 | 1 | 2 | 6 | 6 | 6 | 7 | 3 | 4 | 2 | ||||
| 29 | 0 | 0 | 4 | 4 | 2 | 1 | 0 | 0 | 0 | 6 | 3 | 0 | 0 | 0 | 1 | 5 | 3 | 0 | ||||
| 104 | 6 | 4 | 8 | 8 | 4 | 7 | 5 | 3 | 3 | 4 | 6 | 4 | 8 | 0 | 4 | 8 | 10 | 12 | ||||
| 6 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 5 | 0 | 0 | 0 | 0 | ||||
| 67 | 7 | 1 | 3 | 6 | 12 | 0 | 4 | 0 | 8 | 4 | 2 | 0 | 0 | 3 | 0 | 1 | 6 | 10 | ||||
| 19 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 5 | 0 | 0 | 7 | 0 | 6 | ||||
| 67 | 4 | 6 | 10 | 7 | 0 | 6 | 3 | 4 | 0 | 6 | 0 | 0 | 5 | 12 | 0 | 0 | 0 | 4 | ||||
| 33 | 0 | 7 | 0 | 2 | 7 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 12 | 1 | 3 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | ||||
| 106 | 12 | 12 | 6 | 0 | 1 | 2 | 10 | 7 | 5 | 2 | 7 | 7 | 10 | 7 | 7 | 10 | 0 | 1 | ||||
| 118 | 8 | 0 | 0 | 10 | 8 | 10 | 12 | 10 | 7 | 7 | 3 | 8 | 12 | 0 | 8 | 6 | 1 | 8 | ||||
[szerkesztés] Döntő
A döntőt május 29-én rendezték.[19] A huszonöt fős mezőnyt a következő országok alkották:
- Az első elődöntő első tíz helyezettje
- A második elődöntő első tíz helyezettje
- A házigazda ország, egyben az előző év győztese: Norvégia
- A Négy Nagy tagjai: Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Spanyolország
Az elhangzott huszonöt dalból tizenkilencet angolul, míg a maradék hatot anyanyelven adták elő a fellépők. A spanyol dal előadása alatt Jimmy Jump a színpadra futott, majd a közeledő biztonsági emberek láttán elszaladt. Bár közvetlenül nem zavarta meg az énekest, a közjáték miatt a spanyolok lehetőséget kaptak, hogy a fellépési sorrendben utolsó Dánia után még egyszer előadják a dalt.
[szerkesztés] A szavazás menete
2010. március 23-án Oslóban sorsolták ki a döntőbeli szavazás sorrendjét. A szóvivők között ezúttal is több, korábban résztvevő énekes volt: a ciprusi Christina Metaxa (2009), az izlandi Yohanna (2009), a lett Valters Frīdenbergs (2005) és a máltai Chiara (1998, 2005, 2009). A 2010-es Melodifestivalenről ismert Eric Saade (aki egy évvel később Düsseldorfban a 3. helyet érte el) a svéd, a dán nemzeti döntőben második Bryan Rice a dán, míg az észt előválogatón megismert Rolf Junior az észt pontokat jelentette be. A szavazás sorrendje a következőképpen alakult:
[szerkesztés] Ponttáblázat
[szerkesztés] 12 pontos országok
Az alábbi országok kaptak 12 pontot a döntőben:
[szerkesztés] Visszatérő előadók
| Előadó | Ország | Előző év(ek) |
|---|---|---|
| Feminnem | 2005 (Bosznia-Hercegovina színeiben) | |
| Niamh Kavanagh | 1993 (győztes) |
[szerkesztés] Galéria
-
3. Paula Seling és Ovi, Playing With Fire,
Románia -
4. Chanée és N'evergreen, In a Moment Like This,
Dánia -
5. Safura, Drip Drop,
Azerbajdzsán -
9. Sopho Nizharadze, Shine,
Grúzia -
10. Alyosha, Sweet People,
Ukrajna
[szerkesztés] Térkép
[szerkesztés] Lábjegyzetek
[szerkesztés] Források
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||||||
|
|||||||||||
|
|||||

