Ábrahámhegy
Ábrahámhegy | |||
Kilátás a Balatonra | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Tapolcai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Vella Ferenc Zsolt (független)[1] | ||
Irányítószám | 8256 | ||
Körzethívószám | 87 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 582 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 28,43 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 14,88 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 48′ 59″, k. h. 17° 33′ 58″46.816281°N 17.566081°EKoordináták: é. sz. 46° 48′ 59″, k. h. 17° 33′ 58″46.816281°N 17.566081°E | |||
Ábrahámhegy weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ábrahámhegy témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ábrahámhegy község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. Az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
Fekvése
[szerkesztés]A Balaton északi partján, a Badacsonytól keletre, Révfülöp községtől 5 kilométerre nyugatra fekszik a 71-es főút mentén. Északi szomszédja Salföld, ahová a 7346-os út vezet Ábrahámhegy központjából.
Könnyű közúti megközelítése mellett elérhető vonattal is a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon; Ábrahámhegy megállóhely a 7346-os út 71-es főúti kiágazásával szemben, attól pár lépésre található.
2,8 kilométeres tóparti szakasz, 7 négyzetkilométernyi közigazgatási terület és 5 négyzetkilométernyi vízfelület tartozik a településhez.
Története
[szerkesztés]A Balaton egyik legkedveltebb fürdőhelye, egyrészt azért, mert félkör alakban magasló hegyei nyugatról és északról védik a szelektől, másrészt mert egy völgykatlanban terül el, s ennek köszönhetően a klímája melegebb a környezetéénél.
Régészeti leletek tanúsága szerint már a rómaiaknak is kedvelt helye volt.
A környékére vonatkozó első fennmaradt írásos feljegyzés 1082-ből származik. Ebben Ábraham néven szerepel.
II. Endre uralkodása alatt királyi udvarnokok birtokolták.
A község életében jelentős fejlődést jelentett, amikor átadásra került a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonal (1909) és 1925-ben elkészült az ábrahámhegyi vasúti megállóhely is.
A hegyekkel övezett festői környezet kiváló helyet ígért a csendre, nyugalomra vágyó nyaralóknak. Sorra épültek az üdülőházak, és Ábrahámhegy közkedvelt hely lett. 1925-ben megalakult a Fürdő- és Kultúrszövetkezet, melynek közreműködésével már 1927-ben megépítették a '70-es évek végéig fennállt fürdőbejáratot és kabinokat. A strand fejlesztését és szépítését segítette az 1934-ben megalakult Fürdőegyesület.
A településen, az óvoda épületében községi könyvtár is működik.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Gáspár József (FKgP-SZDSZ)[3]
- 1994–1998: Gáspár József (független)[4]
- 1998–2002: Gáspár József (független)[5]
- 2002–2006: Gáspár József (független)[6]
- 2006–2010: Vella Ferenc Zsolt (független)[7]
- 2010–2014: Vella Ferenc Zsolt (független)[8]
- 2014–2019: Vella Ferenc Zsolt (független)[9]
- 2019–2024: Vella Ferenc Zsolt (független)[10]
- 2024– : Vella Ferenc Zsolt (független)[10]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének alakulása:
Lakosok száma | 441 | 423 | 423 | 518 | 525 | 583 | 582 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 96,7%-a magyarnak, 2,2% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (3,1% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,5%, református 2,6%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 4,1% (18,3% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 86,9%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% németnek, 1,3% ukránnak, 0,4% szlováknak, 1,4% cigánynak, 0,2%-0,2% örménynek, horvátnak, lengyelnek és románnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,95% volt római katolikus, 2,9% evangélikus, 2,7% református, 0,2% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,2% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 8% felekezeten kívüli (38,7% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Bökk-hegyi kilátó
- Salföldi pálos kolostorrom
- Vízimalom (a 18. századból)
- A kisörspusztai romanikus stílusú templom romja (a 13. századból)
- Kápolna
- Csörgey Titusz-kiállítás az Ábrahámhegyi Kulturális Centrumban
- Szent László-templom
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke; nincs megadva szöveg a(z)24önkvál
nevű lábjegyzeteknek - ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Ábrahámhegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Ábrahámhegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
- ↑ Ábrahámhegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Ábrahámhegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Ábrahámhegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Ábrahámhegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
- ↑ Ábrahámhegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)[halott link]
- ↑ a b Ábrahámhegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.) Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke, „19önkvál” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal - ↑ Ábrahámhegy Helységnévtár
- ↑ Ábrahámhegy Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]