Velence (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Velence
A város látképe a Bence-hegyi kilátóból
A város látképe a Bence-hegyi kilátóból
Velence címere
Velence címere
Velence zászlaja
Velence zászlaja
Mottó: Velence virágváros
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásGárdonyi
Jogállás város
Polgármester Gerhard Ákos (wd) (Regélő Hagyományőrző Egyesület)[1]
Irányítószám 2481
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség5552 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség168,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság119[3] m
Terület33,37 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájVelencei-medence[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Velence (Magyarország)
Velence
Velence
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 14′ 30″, k. h. 18° 38′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 30″, k. h. 18° 38′ 52″
Velence (Fejér megye)
Velence
Velence
Pozíció Fejér megye térképén
Velence weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Velence témájú médiaállományokat.

Velence város Fejér megyében, a Gárdonyi járásban, a Velencei-tó keleti partján.[6] Gyorsan fejlődő, országos jelentőségű fürdőváros, mely főként a Velencei-tónak, valamint két nagyváros, Budapest és Székesfehérvár közelségének köszönheti gazdaságának és népességének jó ütemű növekedését. Közúton az M7-es autópályán, a 7-es főúton és több kevésbé jelentős úton, vasúton a Budapest–Székesfehérvár-vasútvonalon két megállóhellyel érhető el; valamint három hajóállomással is rendelkezik. 2000-ben Magyarország legvirágosabb - akkor még - nagyközsége lett. A város déli része, Velencefürdő főként üdülőtelep.

Fekvése[szerkesztés]

A város körbeöleli a Velencei-tó északkeleti végét. Déli része a Velencefürdő nevű üdülőtelep. A 7-es számú főút, az M7-es autópálya, a 6207-es út, a 8116-os út, a 8119-es út és a Budapest–Székesfehérvár-vasútvonal is érinti a várost, amelyek kiváló közlekedési feltételeket biztosítanak számára. A vasúton két megállója van a városnak: Velence megállóhely és Velencefürdő megállóhely

Autóbusz-összeköttetésben áll a Velencei-tó környéki településekkel, továbbá Székesfehérvárral, Budapesttel, Zichyújfaluval és Pusztaszabolccsal is. Az 1171-es, 8022-es, 8024-es, 8025-ös, 8026-os, 8027-es, 8028-as, 8151-es, 8152-es, 8154-es, 8156-os, 8157-es, 8158-as járatok érintik a várost.[7]

Három hajóállomása (Velencefürdő, Velence, Óvelence) működik, amelyek Pákozd, Gárdony és Agárd felől érkező hajókat fogadnak.

Településrésze Hajdútanya, amely a centrumától 4 kilométerre fekszik, délkeleti irányban. 2011-es adatok szerint Hajdútanya lakónépessége 62, a lakások száma 16 volt.[8] Hajdútanyán talajvízfigyelő kutat üzemeltet a KDT Vízügyi Igazgatóság.[9]

Infrastruktúra[szerkesztés]

2017-ben Velencén kerékpárforgalom-számláló berendezést állítottak fel, melynek bemutatója szeptember 25-én volt a velencei Kerékpáros Kompetencia Központban. Magyarországon először Velencén állítottak fel kerékpárforgalom-számláló berendezést.[10]

Története[szerkesztés]

Velence a Buda és az Adriai-tenger között futó fő kereskedelmi út mellett feküdt, így már a római korban komoly településnek számított a Savaria és Aquincum között futó hadiúton. A középkorban valószínűleg székesfehérvári épületeken dolgozó olasz, velencei mesteremberek éltek itt. Ők adhatták a település nevét.[11] A település legrégebbi temploma az 1690 körül épült református templom. A 19. században a városban élt Molla Szádik, akinek a sírját a helyi temetőben találjuk. Az 1930-as években a község, Gárdonyhoz hasonlóan, üdülőfaluvá vált, komoly fejlődésnek indult. Az 1970-es években ismét fellendülő Velencén épült meg az ország első Ifjúsági és Kiránduló Központja. 2004-ben városi rangot kapott a település. 2014-ben adták át a Velence Korzót, mely beruházás a Velencei-tó Kapuja projekt keretében valósult meg.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Gulyás József (független)[12]
  • 1994–1998: Oláhné Surányi Ágnes (független)[13]
  • 1998–2002: Oláhné Surányi Ágnes (független)[14]
  • 2002–2006: Oláhné Surányi Ágnes (független)[15]
  • 2006–2010: Oláhné Surányi Ágnes (független)[16]
  • 2010–2014: Oláhné Surányi Ágnes (független)[17]
  • 2014–2019: Koszti András Zoltán (Fidesz-KDNP)[18]
  • 2019-től: Gerhard Ákos (wd) (Regélő Hagyományőrző Egyesület)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 1,5% németnek, 0,3% románnak mondta magát (16,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34%, református 10,2%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 17,5% (34,8% nem nyilatkozott).[19]

Nevezetességei[szerkesztés]

A település hagyományos központjától délre, a Fő utca – Tópart utca által határolt parkban, a tóra néző domboldalon található a helyiek által csak kastélynak nevezett Meszleny-Wenckheim kúria. Az 1888 körül a Meszleny család által építtetett földszintes, neoreneszánsz, nyerstégla épület tulajdonosa 1921-ben gróf Wenckheim Ferenc lett. A házban 1945 után általános iskola működött 1979-ig. Ekkor az iskola a szomszédos Kápolnásnyék településre költözött. A szépen helyreállított épület napjainkban a városi könyvtárnak, játékháznak, házasságkötő teremnek ad otthont.[20]

További nevezetességek[szerkesztés]

  • Hauszmann–Gschwindt-kastély
  • Beck-kastély (jelenleg magánkézben van, nem látogatható, de a Régiposta utca felől kívülről megcsodálható.)
  • Babák rózsakertje
  • Kilátó a Bence hegyen
  • Kun Péter "Kunos" Emlékhely

Híres velenceiek[szerkesztés]

Sport[szerkesztés]

Uszoda[szerkesztés]

„Már csak egy uszoda hiányzik. 27-28 ezer ember él a környéken, Gárdony járási székhely, megérdemlünk tehát egy uszodát is, legyen az akár Gárdonyban, akár Velencén. A hírek szerint a szépen fejlődő velencei vízilabdások egyesülete a várossal összefogva új uszodát szeretne építeni, olyan helyen, amit akár a sukoróiak, akár a gárdonyiak, nyékiek, de még a pázmándiak is könnyen megközelíthetnek.”

L. Simon László[21]

2015-ben L. Simon László a Fejér Megyei Hírlapban megjelent „Sportolási lehetőségeink” című írásában értekezett első ízben Velencei-tó környéki uszoda építéséről.[22] Az uszoda építésének kérdése 2019-ben ért el látható eredményt, melynek alapkőletétele 2019. október 10-én történt a Velencei-tó partjához közeli önkormányzati telken.[23] Az uszoda a tervek szerint a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) szabványainak is megfelelő létesítmény lenne. Koszti András elmondása szerint a beruházás tervezett költsége 4,7 milliárd forintba került volna, melyből az önerő 1,4 milliárd forint. Az uszoda építésébe úgy kezdett bele a Koszti András polgármester által vezetett önkormányzat, hogy a projekt teljes költségére nem állt rendelkezésre a fedezet.[24]

A 2019-es velencei önkormányzati választáson új összetételű önkormányzatot választottak meg a velencei polgárok, a polgármester a Regélő Hagyományőrző Egyesület jelöltje, Gerhard Ákos Emőd lett. Továbbá az önkormányzat képviselő-testületének 8 tagjából 7 a Regélő Hagyományőrző Egyesület jelöltje lett, 1 pedig a Fidesz–KDNP jelöltje.[25] Az új összetételű önkormányzat kikérte az uszoda építésével kapcsolatos iratokat az uszoda építtetőjétől, a Velence Plus Kft-től, azonban a cég többszöri levélváltást követően sem volt hajlandó dokumentumokkal szolgálni. Ezután az önkormányzat a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályához fordult, akik eztán helyszíni szemlét tartottak. A helyszíni szemlén az építtető által bemutatásra került irat a jogszabályoknak nem megfelelő, nem hivatalos tulajdonosi hozzájárulás volt. Mindezek után a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya által betiltásra került az uszoda építése 2019. december 16-án.[26][27]

Gazdaság[szerkesztés]

A település bevétele egyrészt az idegenforgalomból, másrészt az idetelepülők nagy számának köszönhetően fellendülő építőiparból szerzi. A gyors fejlődésben nem csak ezek a tényezők meghatározók, Velence földrajzi helyzete is kiváló, hiszen félúton helyezkedik el két gazdasági fellegvár - Székesfehérvár és Budapest között. Ennek köszönhetően Velencén születik a legtöbb gyerek országos viszonylatban, természetesen a népesség számához viszonyítva. Velence a tókörnyék legdinamikusabban fejlődő települése, népessége gyorsabban növekszik, mint az egyébként szintén nagyon jó mutatókkal rendelkező szomszédos város, Gárdony népessége.[forrás?]

További képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Velence települési választás eredményei (magyar nyelven) (HTML). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Velence, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. 2007. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról. Magyar Közlöny 2007. évi 121. szám. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 2007. szeptember 17. (Hozzáférés: 2008. július 30.)
  7. http://www.knykk.hu/images/m_fm_2016/a_fm_helysegnev.pdf
  8. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
  9. Területi Tervezési Koncepció (magyar nyelven) (pdf). Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar; Fejér Megyei Agrárkamara, 2008. február 26. [2013. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  10. S. Töttő Rita: Új velencei fejlesztést állítottak forgalomba a kerékpárút mentén (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2017. szeptember 28. [2017. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 2.)
  11. Kiss, Lajos. A földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai Kiadó (1980). ISBN 963 05 2277 2 
  12. Velence települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  13. Velence települési választás eredményei (magyar nyelven) (HTML). valasztas.hu, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  14. Velence települési választás eredményei (magyar nyelven) (HTML). valasztas.hu. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  15. Velence települési választás eredményei (magyar nyelven) (HTML). valasztas.hu. Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  16. Velence települési választás eredményei (magyar nyelven) (HTML). valasztas.hu. Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  17. Velence települési választás eredményei (magyar nyelven) (HTML). valasztas.hu. Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  18. Velence települési választás eredményei (magyar nyelven) (HTML). valasztas.hu. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  19. Velence Helységnévtár
  20. http://www.velence.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=5&Itemid=2
  21. L. Simon László: Sportolási lehetőségeink (magyar nyelven) (HTML). Fejér Megyei Hírlap. Mediaworks Hungary Zrt., 2015. június 3. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  22. Miklósi Gábor: L. Simonnak most egy uszoda hiányzik (magyar nyelven) (HTML). Index.hu. Index.hu Zrt., 2015. június 5. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  23. S. Töttő Rita: Az alapkő a helyén – Indulhat a velencei uszoda építése (magyar nyelven) (HTML). Fejér Megyei Hírlap. Mediaworks Hungary Zrt., 2019. október 11. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  24. Spirk József; Mázsár Tamás: Hazárdjáték: Velence FINA-uszodát épít, de nincs meg rá a pénze (magyar nyelven) (HTML). 24.hu. Central Médiacsoport Zrt., 2019. augusztus 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  25. Helyi önkormányzati választások 2019 - Velence (Fejér megye) (magyar nyelven) (HTML). valasztas.hu. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  26. Presinszky Judit: Leállították a FINA-uszoda építését Velencén (magyar nyelven) (HTML). Index.hu. Index.hu Zrt., 2019. december 18. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  27. Kocsis Noémi: Leállt a velencei uszodaépítés. De akkor miért dolgoznak a gépek a területen? (magyar nyelven) (HTML). Átlátszó Országszerte. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft., 2020. február 3. (Hozzáférés: 2020. február 8.)

További információk[szerkesztés]