Ugrás a tartalomhoz

Tápiószentmárton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Ato 01 (vitalap | szerkesztései) 2013. szeptember 15., 12:06-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. ({{Pest megye települései}})
Tápiószentmárton
Tápiószentmárton címere
Tápiószentmárton címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
KistérségNagykátai
Jogállásnagyközség
PolgármesterTóth János[1]
Irányítószám2711
Körzethívószám29
Népesség
Teljes népesség5721 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség52,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület102,91 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 20′ 26″, k. h. 19° 44′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 26″, k. h. 19° 44′ 38″
Tápiószentmárton (Pest vármegye)
Tápiószentmárton
Tápiószentmárton
Pozíció Pest vármegye térképén
Tápiószentmárton weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tápiószentmárton témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tápiószentmárton nagyközség Pest megyében, a Nagykátai kistérségben.

Fekvése

Az Alsó-Tápió mente legnagyobb lélekszámú faluja.

Története

A település az őskor óta lakott hely, melyet a határában 1923-ban feltárt fejedelmi sírból származó pajzsdísz, a szkíta aranyszarvas is tanúsít. (Eredetije a Nemzeti Múzeumban, másolata a tápiószelei Blaskovich Múzeumban látható.) A település első okleveles említése 1459-ből származik. A 15. században a Pányi-Gáldi család, illetve Werbőczy István birtokolta. A törökök kivonulásakor elnéptelenedett. Későbbi birtokosai közül a legnagyobb hírnevet a Blaskovich família szerezte. Közülük is kitűnt Blaskovich Bertalan, aki a 19. század első évtizedeiben részt vett a Kisfaludy Károly által szerkesztett Auróra című folyóirat megindításában (1822), és jelentősen támogatta a hazai lóversenyzést. Fia, Blaskovich Ernő alapította azt a híres ménest, amelyben a Kincsem nevű versenykancát is nevelték.

Nevezetességei

Kincsem emlékmúzeumáról, a gyógyító hatásúnak tartott Attila-dombról, valamint az ország egyik legismertebb ősi emlékéről, a falu határában talált szkíta aranyszarvasról nevezetes.

Tápiószentmártoni Termálfürdő

Jegyzetek

  1. Tápiószentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

Külső hivatkozások