Tápiószentmárton
Tápiószentmárton | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Kistérség | Nagykátai | ||
Jogállás | nagyközség | ||
Polgármester | Tóth János[1] | ||
Irányítószám | 2711 | ||
Körzethívószám | 29 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5721 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 52,79 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 102,91 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 20′ 26″, k. h. 19° 44′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 26″, k. h. 19° 44′ 38″ | |||
Tápiószentmárton weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tápiószentmárton témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tápiószentmárton nagyközség Pest megyében, a Nagykátai kistérségben.
Fekvése
Az Alsó-Tápió mente legnagyobb lélekszámú faluja.
Története
A település az őskor óta lakott hely, melyet a határában 1923-ban feltárt fejedelmi sírból származó pajzsdísz, a szkíta aranyszarvas is tanúsít. (Eredetije a Nemzeti Múzeumban, másolata a tápiószelei Blaskovich Múzeumban látható.) A település első okleveles említése 1459-ből származik. A 15. században a Pányi-Gáldi család, illetve Werbőczy István birtokolta. A törökök kivonulásakor elnéptelenedett. Későbbi birtokosai közül a legnagyobb hírnevet a Blaskovich família szerezte. Közülük is kitűnt Blaskovich Bertalan, aki a 19. század első évtizedeiben részt vett a Kisfaludy Károly által szerkesztett Auróra című folyóirat megindításában (1822), és jelentősen támogatta a hazai lóversenyzést. Fia, Blaskovich Ernő alapította azt a híres ménest, amelyben a Kincsem nevű versenykancát is nevelték.
Nevezetességei
Kincsem emlékmúzeumáról, a gyógyító hatásúnak tartott Attila-dombról, valamint az ország egyik legismertebb ősi emlékéről, a falu határában talált szkíta aranyszarvasról nevezetes.
Tápiószentmártoni Termálfürdő
Jegyzetek
- ↑ Tápiószentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)