„Eukaliptusz” változatai közötti eltérés

Eukaliptusz (Eucalyptus)
	Eukaliptusz fa szalagosan hámló kérge
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Rosids;
Csoport:	Eurosids II;
Rend:	Mirtuszvirágúak (Myrtales);
Család:	Mirtuszfélék (Myrtaceae);
Nemzetség:	Eukaliptusz (Eucalyptus); L'Hér.
Fajok
	lásd a szövegben
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Eukaliptusz (Eucalyptus) témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Eukaliptusz (Eucalyptus) témájú médiaállományokat és Eukaliptusz (Eucalyptus) témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2011. február 2., 14:07-kori változata

Az eukaliptusz (Eucalyptus) a mirtuszfélék (Myrtaceae) családjának legkiterjedtebb nemzetsége. Több mint hétszáz fajt számlál; ezek többségét Ausztráliából és Tasmaniából írták le.

Életmódja,Élőhelye: A golyós eukaliptusz egyéves korában már 3 méteres, ötévesen 10-15 méter magas,átmérője pedig eléri a 20cm-t.A harminc éves eukaliptusz akkora,mint egy kétszáz éves tölgy.Egy hektár eukaliptusz erdő húsz év alatt 800 köbméter faanyagot is adhat-más fák ezt a mennyiséget 100-120 esztendő alatt állítják elő.

Túlnyomó többségük örökzöld,de tíz,Ausztrália északi részén élő fájuk a nyári forróságban elhullatja lombját.A tűző napon álló eukaliptusz levelei élükkel fordulnak a nap felé, hogy csökkentsék a besugárzást-ezért a hatalmas fák alig adnak árnyékot, az eukaliptusz erdők világosak,burjánzik bennük az aljnövényzet.A levelek állásával a fa szabályozhatja a párologtatást,ami a száraz, forró időszakokban nagy előnyére válik.

A hírhedt Ausztrál bozót-és erdőtüzek azért terjednek olyan gyorsan,mert az eukaliptuszolajat tartalmazó hajtások, levelek és a lehulló száraz kéregdarabok is könnyen lángra lobbannak.Nagy szárazságok idején különösen könnyen kapnak lángra a finom,vattaszerű pihék,és a tüzes foszlányokat a szél messze fújhatja.A tűz ellen a növény tökéletesen védekezik:a megperzselt fák gyakran újra rügyeznek, a hamu alatt maradt magokból pedig a fiatalabb növények hajtanak ki.

Hamvaskék vagy hamvaszöld levelei a fiatal hajtásokon levélnyél nélküliek, szárölelők. Az idősebb levelek lándzsásak, illetve keskenyek, hosszuk akár a 35–40cm-t is elérheti. Ha megdörzsöljük vagy szétmorzsoljuk őket, jellegzetes illatot árasztanak. Bimbóit csésze és párta helyett rügysapka borítja. Amikor eljön a virágnyílás ideje, a fedőlap lehullik, és dús nyalábban előbukkan a porzók színpompás tömege. Erre azért van szüksége, mert a legtöbb fajt madarak porozzák be, márpedig a madarak szaglása gyönge. Épp ezért az eukaliptusz virágainak szinte alig van szaga — a madarakat a látvány vonzza. Egyes fajait más állatok porozzák be – mint például az oposszumok vagy a repülő róka. A magányosan álló virágok korong alakúak; a legtöbb fajé fehér vagy sárga, de némely fajé (például Eucalyptus caesia) vörös. Az apró magokat a fordított harang alakú, 2–3cm-es toktermések kiszáradása után a szél szórja szét.

Életmódja, élőhelye

A golyós eukaliptusz egyéves korában már három méteres, ötévesen 10–15 méter magas, átmérője pedig eléri a 20 cm-t. A harminc éves eukaliptusz akkora, mint a kétszáz éves tölgy. Egy hektár eukaliptusz erdő húsz év alatt 800 köbméter faanyagot is adhat – más fák ezt a mennyiséget 100–120 esztendő alatt állítják elő.

Túlnyomó többségük örökzöld, de tíz, Ausztrália északi részén élő fajuk a nyári forróságban elhullatja lombját. A tűző napon álló eukaliptusz levelei élükkel fordulnak a nap felé, hogy csökkentsék a besugárzást– ezért a hatalmas fák alig adnak árnyékot, az eukaliptusz erdők világosak, burjánzik bennük az aljnövényzet. A levelek állásával a fa szabályozhatja a párologtatást, ami a száraz, forró időszakokban nagy előnyére válik.

A hírhedt ausztrál bozót- és erdőtüzek azért terjednek olyan gyorsan, mert az eukaliptuszolajat tartalmazó hajtások, levek és a lehulló száraz kéregdarabok is könnyen lángra lobbannak. Nagy szárazságok idején különösen könnyen kapnak lángra a finom, vattaszerű pihék, és a tüzes foszlányokat a szél messze fújhatja. Az 1939-es nagy canberrai tűzvész is úgy keletkezett, hogy a szél izzó kéregfoszlányokat vitt a városba – húsz kilométerről! A tűz ellen a növény tökéletesen védekezik: a megperzselt fák gyakran újra rügyeznek, a hamu alatt maradt magokból pedig a fiatal növények hajtanak ki.

A fagyokat legtöbbjük rosszul viseli, de vannak hidegtűrő fajaik is:

tasmániai havasi eukaliptusz (Eucalyptus gunnii),
ausztrál havasi eukaliptusz (Eucalyptus niphophila),
Eucalyptus coccifera – megközelítőleg ‒15 °C-ig). Ezt a képességüket jelentősen befolyásolja a mikroklíma, a talaj nedvességtartalma és a növény egészségi állapota.

Felhasználása

Az illóolajokat úgy vonják ki, hogy vízgőzzel desztillálják a fiatal ágakat és leveleket. Olaja a cineolnak köszönhetően antiszeptikus, nyákoldó és hűsítő hatású, kiváló köptető, görcsoldó. Légúti megbetegedések kezelésében inhalálásra, a fogászatban pedig szájöblítésre használják. A cineolnak köszönhetően az eukaliptuszolaj baktériumölő hatása vetekszik a karbolsavéval. A levelek kivonatával sebeket, keléseket kezelnek, emellett közismert fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő. A brazíliai népi orvoslásban több eukaliptusz fajt meghűlés, nátha és egyéb, lázzal járó légúti fertőzések kezelésére használnak.

Az eukaliptuszligetek illatos levegője (aromaterápiára) még a fenyvesekénél is egészségesebb. Meleg, verőfényes napokon a levegő egy köbméterében akár 2,5 mg illóolaj is lehet.

Kivonatával az édesiparban cukorkákat ízesítenek.

Az eukaliptusz fája tömör, súlyos keményfa, még a tölgyénél és a dióénál is erősebb. A farontó bogarak nem károsítják és alig korhad, ezért előszeretettel használják cölöpnek, telefon- és villanypóznának, építenek belőle hajókat. Erőteljes növekedése miatt a papíripar számára is termesztik. A gyors növekedéshez rengeteg vizet párologtat, ezért kimondottan a mocsarak kiszárítására is ültetik – ezt a tulajdonságát a malária elleni küzdelemben is felhasználják. Hatalmas gyökérrendszerével egy hektárnyi eukaliptusz erdő 12 ezer tonna vizet is fölvesz a talajból egy év alatt.

Az eukaliptusz levele a közkedvelt koalák egyetlen tápláléka. A koala (a bennszülöttek nyelvén: „vizet nem ivó”) nemcsak éhségét, de szomjúságát is ezzel csillapítja, ezért sosem iszik: elég neki a levelekben talált nedvesség.

Hatóanyagai

A közismert eukaliptuszolaj a levél szövetében lévő kis hólyagokban gyűlik össze, és mennyisége elérheti a levél össztömegének 5%-át. Emellett triterpéneket, floroglucin származékokat, cserzőanyagokat tartalmaz: a golyós eukaliptusz (Eucalyptus globulus) és az Eucalyptus astrigens lehámló kérgének csersavtartalma léri a 7%-ot – és egy hektárról nemritkán 120 tonna kéreg is összegyűjthető. Az illóolaj összetétele és aromája fajonként más és más. Így például a citromillatú eukaliptusz (Eucalyptus citriodosa) illóolajának több mint a fele citronellol, és illatát ez a kifejezetten citromszagú anyag határozza meg. A golyós, a hamvas és a vesszős eukaliptusz illóolajának 80%-a (1,8-cineol), más néven eukaliptol. Ez a legismertebb, enyhén kámforos szagú, hűsítő, kesernyés ízű, fertőtlenítő és konzerváló hatású eukaliptuszolaj.

Termesztése

Az európaiak 16. századtól telepítették a Földközi-tenger partvidékén – eleinte csak dísznövényként, majd mind inkább ipari célokra. Manapság különösen sok van Spanyolországban, Brazíliában, Indonéziában, és számos ipari ültetvényen nő Afrikában is. Az Atlanti-óceán szigetein (Madeira stb.) gyakorlatilag felhagytak termesztésével; az egykori ültetvények elvadultak.

A legtöbb faj nem igényel előkezelést, de az alábbi (főleg hidegtűrő) fajokat:

E. coccifera,
hegyi gumifa (E. dalrympleana),
E. elata,
E. glaucescens,
hegyi szürke gumifa (E. goniocalyx),
E. niphophila,
E. perriniana,
E. regnans,
E. stellulata

célszerű 4–6 hetes hidegkezelés (hűtőszekrényben) után vetni. Csíráztató közegnek jó a homok (önmagában vagy kertészeti perlitettel 1:3 arányban keverve). Elsődleges szempont a jó vízáteresztő képesség, de ügyelni kell arra is, hogy maradjon nedves, mert a csírázó magok elpusztulhatnak, ha teljesen kiszáradnak. A csírázás ideje rendesen 2-3 hét.

A 4–5 cm-es magoncokat egyesével ültessük őket külön cserepekbe, laza szerkezetű, homokos talajba. Tartsuk a földjüket nedvesen!

Tavasszal a gyümölcsfákéhoz hasonló módon próbálhatjuk őket kiültetni. A nagyon kötött talajok szerkezetét legalább az ültetőgödörben javítsuk, hogy a gyökerek a kezdeti időszakban zavartalanul fejlődhessenek.

Az első télen lehetőleg takarjuk a növényeket. Ha megfelelően gondoskodunk róluk, kellemes eukaliptusz illat lengi be kertünket.

Eukaliptuszt a lakásban is tarthatunk: ott nem nő faóriássá, de a legyeket és a szúnyogokat elkergeti.

Fajai

E. abdita,
E. absita,
E. acaciiformis,
E. accedens,
E. acies,
E. acmenoides,
E. acroleuca,
E. aenea,
E. aequioperta,
E. agglomerata,
E. aggregata,
fehér eukaliptusz (Eucalyptus alba),
E. albens,
E. albida,
E. albopurpurea,
E. alligatrix,
E. ammophila,
E. amplifolia,
E. amygdalina,
E. ancophila,
E. andrewsii,
E. angophoroides,
E. angularis,
E. angulosa,
E. angustissima,
E. annulata,
E. annuliformis,
E. apiculata,
E. apodophylla,
E. apothalassica,
E. approximans,
E. aquatica,
E. aquilina,
E. arachnaea,
E. arborella,
E. archeri,
E. arenacea,
E. argillacea,
E. argophloia,
E. argutifolia,
E. argyphea,
E. aromaphloia,
E. articulata,
E. aspersa,
E. aspratilis,
E. astringens,
E. atrata,
E. atrovirens,
E. aureola,
E. australis,
E. badjensis,
E. baeuerlenii,
E. baileyana,
E. bakeri,
E. balanites,
E. balanopelex,
E. balladoniensis,
E. bancroftii,
E. banksii,
E. barberi,
E. baudiniana,
E. baueriana,
E. baxteri,
E. beaniana,
E. beardiana,
E. beasleyi,
E. behriana,
E. bensonii,
E. benthamii,
E. beyeri,
E. bigalerita,
E. biturbinata,
E. blakelyi,
E. blaxellii,
E. blaxlandii,
E. bleeseri,
E. boliviana,
E. bosistoana,
déli mahagóni (Eucalyptus botryoides),
E. brachyandra,
E. brachycalyx,
E. brachycarpa,
E. brachycorys,
E. brachyphylla,
E. brassiana,
E. brevifolia,
E. brevipes,
E. brevistylis,
E. bridgesiana,
E. brockwayi,
E. brookeriana,
E. broviniensis,
E. brownii,
E. buprestium,
E. burdettiana,
E. burgessiana,
E. burracoppinensis,
E. cadens,
E. caesia,
E. calcareana,
E. calcicola,
E. caleyi,
E. caliginosa,
E. calophylla,
E. calycogona,
E. calyerup,
vörös gumifa (Eucalyptus camaldulensis),
E. cambageana,
E. cameronii,
E. camfieldii,
E. campaspe,
E. camphora,
E. canaliculata,
E. candida,
E. cannonii,
E. canobolensis,
E. capillosa,
E. capitellata,
E. capricornia,
E. captiosa,
E. carnabyi,
E. carnea,
E. carnei,
E. castrensis,
E. celastroides,
E. centralis,
E. cephalocarpa,
E. ceracea,
E. cerasiformis,
E. ceratocorys,
E. cernua,
E. chapmaniana,
E. chartaboma,
E. chloroclada,
E. chlorophylla,
E. chrysantha,
ezüst eukaliptusz (Eucalyptus cinerea),
citromillatú eukaliptusz (Eucalyptus citriodosa) (Eucalyptus citriodora?),
cukor-gumifa (Eucalyptus cladocalyx),
E. clarksoniana,
E. clelandii,
E. clivicola,
E. cloeziana,
E. cneorifolia,
E. coccifera,
E. communalis,
E. concinna,
E. conferruminata,
E. confluens,
E. conglobata,
E. conglomerata,
E. conica,
E. coniophloia,
E. conjuncta,
E. connerensis,
E. consideniana,
E. conspicua,
E. conveniens,
E. coolabah,
E. cooperiana,
E. copulans,
E. cordata,
E. cornuta,
E. coronata,
E. corrugata,
E. corticosa,
E. corynodes,
E. cosmophylla,
E. costata,
E. costuligera,
E. crebra,
E. crenulata,
E. creta,
E. cretata,
E. crispata,
E. croajingolensis,
E. crucis,
E. cullenii,
E. cunninghamii,
E. cuprea,
E. cupularis,
E. curtisii,
E. cyanoclada,
E. cyanophylla,
E. cyclostoma,
E. cylindriflora,
E. cylindrocarpa,
E. cypellocarpa,
hegyi gumifa (Eucalyptus dalrympleana),
E. darwinensis,
E. dawsonii,
E. dealbata,
kereklevelű gumifa (Eucalyptus deanei),
E. decipiens,
E. decolor,
E. decorticans,
E. decurva,
E. deflexa,
indonéz gumifa (Eucalyptus deglupta),
E. delegatensis,
E. delicata,
E. dendromorpha,
E. densa,
E. denticulata,
E. depauperata,
E. derbyensis,
E. desmondensis,
E. deuaensis,
E. dielsii,
E. diminuta,
E. diptera,
E. discreta,
E. dissimulata,
E. distans,
tarka levelű eukaliptusz (Eucalyptus diversicolor),
E. diversifolia,
E. dives,
E. dolichocera,
E. dolichorhyncha,
E. dolorosa,
E. dongarraensis,
E. doratoxylon,
E. dorrigoensis,
E. drummondii,
E. drysdalensis,
E. dumosa,
E. dundasii,
E. dunnii,
E. dura,
E. dwyeri,
E. ebbanoensis,
E. educta,
E. effusa,
E. elaeophloia,
E. elata,
E. ellipsoidea,
E. elliptica,
E. erectifolia,
E. eremaea,
E. eremicola,
E. eremophila,
E. erythrandra,
E. erythrocorys,
E. erythronema,
E. erythrophloia,
E. eudesmioides,
E. eugenioides,
E. ewartiana,
E. exigua,
E. exilipes,
E. exilis,
E. exserta,
E. extensa,
E. extrica,
E. falcata,
E. famelica,
E. fasciculosa,
E. fastigata,
E. fergusonii,
E. ferriticola,
E. ferruginea,
E. fibrosa,
pirosvirágú gumifa (Eucalyptus ficifolia),
E. filiformis,
E. fitzgeraldii,
E. flavida,
E. flindersii,
E. flocktoniae,
E. foecunda,
E. foelscheana,
E. foliosa,
E. fordeana,
E. formanii,
E. forrestiana,
E. fracta,
E. fraseri,
E. fraxinoides,
E. froggattii,
E. fruticosa,
E. fulgens,
E. fusiformis,
E. gamophylla,
E. gardneri,
E. georgei,
E. gigantangion,
E. gilbertensis,
E. gillenii,
E. gillii,
E. gittinsii,
E. glaucescens,
E. glaucina,
E. globoidea,
golyós eukaliptusz (Eucalyptus globulus),
E. glomericassis,
E. glomerosa,
E. gomphocephala,
E. gongylocarpa,
E. goniantha,
hegyi szürke gumifa (Eucalyptus goniocalyx),
E. goniocarpa,
E. gracilis,
E. grandifolia,
óriás eukaliptusz (Eucalyptus grandis),
E. granitica,
E. grasbyi,
E. greeniana,
E. gregoriensis,
E. gregsoniana,
E. griffithsii,
E. grisea,
E. grossa,
E. guilfoylei,
vörös vérfa (Eucalyptus gummifera),
tasmániai havasi eukaliptusz (Eucalyptus gunnii),
E. gypsophila,
E. haemastoma,
E. haematoxylon,
E. hallii,
E. halophila,
E. hamersleyana,
E. hawkeri,
E. hebetifolia,
E. helidonica,
E. herbertiana,
E. histophylla,
E. horistes,
E. houseana,
E. howittiana,
E. hypochlamydea,
E. hypostomatica,
E. ignorabilis,
E. imitans,
E. imlayensis,
E. impensa,
E. incerata,
E. incrassata,
E. indurata,
E. infera,
E. insularis,
E. intermedia,
E. interstans,
E. intertexta,
E. intrasilvatica,
E. jacksonii,
E. jensenii,
E. jimberlanica,
E. johnsoniana,
E. johnstonii,
E. jucunda,
E. jutsonii,
E. kabiana,
E. kakadu,
E. kartzoffiana,
E. kenneallyi,
E. kessellii,
E. kingsmillii,
E. kitsoniana,
E. kochii,
E. kondininensis,
E. koolpinensis,
E. kruseana,
E. kumarlensis,
E. kybeanensis,
E. lacrimans,
E. laeliae,
E. laevis,
E. laevopinea,
E. lamprocalyx,
E. lane-poolei,
E. langleyi,
E. lansdowneana,
E. largeana,
E. largiflorens,
E. latens,
E. lateritica,
E. latisinensis,
E. lehmannii,
E. leprophloia,
E. leptocalyx,
E. leptophleba,
E. leptophylla,
E. leptopoda,
E. lesouefii,
E. leucophloia,
E. leucophylla,
E. leucoxylon,
E. ligulata,
E. ligustrina,
E. limitaris,
E. lirata,
E. litoralis,
E. litorea,
E. livida,
E. lockyeri,
E. longicornis,
E. longifolia,
E. longirostrata,
E. loxophleba,
E. lucasii,
E. lucens,
E. luculenta,
E. luehmanniana,
E. luteola,
E. macarthurii,
E. mackintii,
E. macquoidii,
E. macrandra,
E. macrocarpa,
E. macrorhyncha,
pöttyös gumifa (Eucalyptus maculata),
E. magnificata,
E. major,
E. malacoxylon,
E. mannensis,
E. mannifera,
E. marginata,
E. mckieana,
E. medialis,
E. mediocris,
E. megacarpa,
E. megacornuta,
E. melanoleuca,
E. melanophitra,
E. melanophloia,
E. melanoxylon,
E. melliodora,
E. mensalis,
E. merrickiae,
E. michaeliana,
E. micranthera,
E. microcarpa,
ausztrál faggyúfa (Eucalyptus microcorys),
E. microneura,
E. microschema,
E. microtheca,
E. mimica,
E. miniata,
E. misella,
E. mitchelliana,
E. moluccana,
E. mooreana,
E. moorei,
E. morrisbyi,
E. morrisii,
E. muelleriana,
E. multicaulis,
E. myriadena,
E. nandewarica,
E. neglecta,
E. nelsonii,
E. neutra,
E. newbeyi,
E. nicholii,
E. nigrifunda,
ausztrál havasi eukaliptusz (Eucalyptus niphophila),
E. nitens,
E. nitida,
E. nobilis,
E. normantonensis,
E. nortonii,
E. notabilis,
E. nova-anglica,
E. novoguinensis,
E. nutans,
E. obconica,
E. obesa,
E. obliqua,
E. obtusiflora,
E. occidentalis,
E. ochrophloia,
E. odontocarpa,
E. odorata,
E. oldfieldii,
E. oleosa,
E. olida,
E. oligantha,
E. olivina,
E. ollaris,
E. olsenii,
E. opaca,
E. ophitica,
E. optima,
E. oraria,
E. orbifolia,
E. ordiana,
E. oreades,
E. orgadophila,
E. orientalis,
E. ornata,
E. ovata,
E. ovularis,
E. oxymitra,
E. pachycalyx,
E. pachyloma,
E. pachyphylla,
E. paedoglauca,
E. paliformis,
E. paludicola,
E. panda,
E. paniculata,
E. pantoleuca,
E. paralimnetica,
E. parramattensis,
E. parvula,
E. patellaris,
E. patens,
E. pauciflora,
E. pauciseta,
E. peeneri,
E. pellita,
E. pendens,
E. peninsularis,
E. perangusta,
E. percostata,
forgó gumifa (Eucalyptus perriniana),
E. persistens,
E. petiolaris,
E. petraea,
E. petrensis,
E. phaenophylla,
E. phenax,
E. phoenicea,
E. phylacis,
E. pilbarensis,
E. pileata,
E. pilligaensis,
E. pilularis,
E. pimpiniana,
E. piperita,
E. placita,
E. planchoniana,
E. planipes,
E. platycorys,
E. platyphylla,
E. platypus,
E. plenissima,
E. pleurocarpa,
E. pleurocorys,
E. pluricaulis,
E. polita,
E. polyanthemos,
E. polybractea,
E. pontis,
E. populnea,
E. porosa,
E. portuensis,
E. praecox,
E. praetermissa,
E. prava,
E. preissiana,
E. prolixa,
E. prominens,
E. propinqua,
E. protensa,
E. provecta,
E. pruiniramis,
E. pruinosa,
E. psammitica,
E. pseudoglobulus,
E. pterocarpa,
E. pulchella,
ezüstlevelű hegyi gumifa (Eucalyptus pulverulenta),
E. pumila,
E. punctata,
E. pyrenea,
E. pyriformis,
E. pyrocarpa,
E. pyrophora,
E. quadrangulata,
E. quadrans,
E. quadricostata,
E. quaerenda,
E. quinniorum,
E. racemosa,
E. radiata,
E. rameliana,
E. rariflora,
E. raveretiana,
E. ravida,
E. recta,
E. recurva,
E. redacta,
E. redimiculifera,
E. reducta,
E. redunca,
királyeukaliptusz (Eucalyptus regnans),
E. relicta,
E. remota,
E. repullulans,
gyantás eukaliptusz (Eucalyptus resinifera),
E. retinens,
E. rhodantha,
E. rhombica,
E. rigens,
E. rigidula,
E. risdonii,
E. rivularis,
mocsári eukaliptusz (E. robusta, illetve E. robustus)
E. rodwayi,
E. rosacea,
E. roycei,
E. rubida,
E. rubiginosa,
E. rudderi,
E. rudis,
E. rugosa,
E. rummeryi,
E. rupestris,
E. salicola,
E. saligna,
E. salmonophloia,
E. salubris,
E. sargentii,
E. saxatilis,
E. scias,
E. scoparia,
E. scyphocalyx,
E. seeana,
E. selachiana,
E. semota,
E. sepulcralis,
E. serraensis,
E. sessilis,
E. sheathiana,
E. shirleyi,
E. sicilifolia,
E. siderophloia,
E. sideroxylon,
E. sieberi,
E. signata,
E. similis,
E. singularis,
E. smithii,
E. socialis,
E. sp. Howes Swamp Creek,
E. sp. Norseman,
E. sp. Wagerup,
E. sparsa,
E. sparsicoma,
E. sparsifolia,
E. spathulata,
E. sphaerocarpa,
E. splendens,
E. sporadica,
E. spreta,
E. squamosa,
E. staeri,
E. staigeriana,
E. steedmanii,
E. stellulata,
E. stenostoma,
E. stoatei,
E. stowardii,
E. striaticalyx,
E. stricklandii,
E. stricta,
E. strzeleckii,
E. sturgissiana,
E. subangusta,
E. subcrenulata,
E. suberea,
E. sublucida,
E. subtilis,
E. suffulgens,
E. suggrandis,
E. surgens,
E. symonii,
E. synandra,
E. talyuberlup,
E. tardecidens,
E. taurina,
E. tectifica,
E. tenella,
E. tenera,
E. tenuipes,
E. tenuiramis,
E. tenuis,
E. tephroclada,
E. tephrodes,
E. terebra,
erdei vörös gumifa (Eucalyptus tereticornis),
E. terminalis,
E. terrica,
E. tetragona,
E. tetrapleura,
E. tetraptera,
E. tetrodonta,
E. thamnoides,
E. tholiformis,
E. thozetiana,
E. tindaliae,
E. tinghaensis,
E. tintinnans,
E. todtiana,
E. tokwa,
korall gumifa (Eucalyptus torquata),
E. tortilis,
E. trachybasis,
E. transcontinentalis,
E. tricarpa,
E. triflora,
E. trivalvis,
E. tumida,
E. ultima,
E. umbra,
E. umbrawarrensis,
E. uncinata,
E. urna,
E. urnigera,
E. urnularis,
E. utilis,
E. uvida,
E. valens,
E. varia,
E. vegrandis,
E. vernicosa,
E. verrucata,
E. vesiculosa,
E. vicina,
E. victoriana,
E. victrix,
manna gumifa (Eucalyptus viminalis),
E. virens,
E. virginea,
E. viridis,
E. vokesensis,
E. volcanica,
E. walshii,
E. wandoo,
E. websteriana,
E. whitei,
E. wilcoxii,
E. williamsiana,
E. willisii,
E. woodwardii,
E. wubinensis,
E. wyolensis,
E. x bennettiae,
E. x missilis,
E. x stoataptera,
E. xanthoclada,
E. xanthonema,
E. xerothermica,
E. yalatensis,
E. yarraensis,
E. yilgarnensis,
E. youmanii,
E. youngiana,
E. yumbarrana,
E. zopherophloia.

Források

Az eukaliptusz
HáziPatika.com: Eukaliptusz
Erősebb a tölgynél, gyorsabban nő bármelyik más fánál
Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 566–567. o. ISBN 963-85773-5-5
Óriások és matuzsálemek
Növénykatalógus: Eucalyptus

Sablon:Gyógynövények hatása

@@ 839. sor: / 839. sor: @@
 * [http://www.sirbuday.hu/rakoczi/idos_fak.html Óriások és matuzsálemek]
 * [http://www.novenykatalogus.hu/rendszertan/?rid=11242&rfid=2 Növénykatalógus: Eucalyptus]
-{{Figyelmeztetés gyógynövény}}
 {{Gyógynövények}}

Sablon:Gyógynövények m v sz Gyógynövények
Bizonyított hatással rendelkeznek	Barátcserje · Borsmenta · Közönséges borostyán · Közönséges kutyabenge · Közönséges vadgesztenye
Alkalmazásuk csak hagyományokon alapul	Erdei mályva · Erdei szamóca · Fokföldi muskátli · Gyermekláncfű · Halvány kasvirág · Keskenylevelű kasvirág · Közönséges bojtorján · Közönséges boróka · Közönséges cickafark · Kurkuma · Máriatövis · Papsajtmályva · Parlagi ligetszépe · Pásztortáska · Pelargonium reniforme · Rozmaring · Sárga tárnics · Szúrós csodabogyó · Szúrós gyöngyajak · Vérontó pimpó · Vesetea · Veteménybab · Vöröslő ligetszépe
Besorolatlan	Agathosma · Aloé · Amerikai viaszbokor · Ánizs · Ánizsillatú izsópfű · Anyarozs · Apró szulák · Kanadai aranyvessző · Közönséges aranyvessző · Magas aranyvessző · Articsóka · Ázsiai gázló · Bazsalikom · Benedekfű · Bíbor kasvirág · Borágó · Borsikafű · Búzavirág · Bürökgémorr · Citromfű · Citromillatú kakukkfű · Csarab · Cseresznye · Cserszömörce · Csicsóka · Csikófark · Csikorgófű · Csillagánizs · Csipkebogyó · Csombormenta · Csukóka · Diófa · Dúsvirágú ökörfarkkóró · Édeskömény · Egynyári tisztesfű · Eperfa · Erdei szamóca · Eukaliptusz · Európai homoktövis · Európai mogyoró · Fahéjfa · Fehér akác · Fehér árvacsalán · Fehér fagyöngy · Fehér fűz · Fehér here · Fehér mustár · Fehér üröm · Fekete áfonya · Fekete bangita · Fekete bodza · Fekete mustár · Fekete nadálytő · Fekete nyár · Fekete peszterce · Fekete ribiszke · Fekete üröm · Fodormenta · Fokhagyma · Foltos árvacsalán · Fűszerkömény · Füzike · Galagonya · Ginzeng · Gombernyő · Görögdinnye · Görögszéna · Gyapjas gyöngyajakfű · Gyapjas gyűszűvirág · Háromszínű árvácska · Hársfa · Hasznos földitömjén · Hegyi árnika · Hegyi kakukkfű · Homoki szalmagyopár · Igazi édesgyökér · Illatos ibolya · Illatos macskamenta · Varjúhájfű · Tengeri hínár · Izlandi zuzmó · Kakaó · Kakukkfű · Kanadai aranygyökér · Kankalin · Kapor · Kávé · Kék golgotavirág · Kék indiángyökér · Kék iringó · Kenderkefű · Kerek repkény · Kerti izsóp · Kerti mák · Kerti ruta · Kései margitvirág · Keserű pacsirtafű · Keskenylevelű ezüstfa · Keskenylevelű kakukkfű · Kígyószisz · Kínai kúszómagnólia · Kis ezerjófű · Kis meténg · Kis vérfű · Kóladió · Komló · Koriander · Korpafű · Kökény · Körömvirág · Kövér porcsin · Közönséges aranyvessző · Közönséges falgyom · Közönséges gyömbér · Közönséges gyújtoványfű · Közönséges levendula · Közönséges medvetalp · Közönséges mirtusz · Közönséges orbáncfű · Közönséges párlófű · Közönséges vasfű · Kukorica · Lándzsás útifű · Lenmag · Libapimpó · Lopótök · Lómenta · Lucerna · Madárberkenye · Madársóska · Majoránna · Málna · Martilapu · Maté · Mecsekifű · Medvehagyma · Menta · Mezei cickafark · Mezei iringó · Mezei katáng · Mezei menta · Mezei szil · Mezei zsurló · Mirha · Molyhos ökörfarkkóró · Nagy csalán · Nagyezerjófű · Napraforgó · Narancs · Nehézszagú gólyaorr · Nemes babér · Nemes májvirág · Nyírfa · Nyúlszapuka · Orvosi angyalgyökér · Orvosi füstike · Orvosi kálmos · Orvosi kecskeruta · Orvosi lestyán · Orvosi macskagyökér · Orvosi medveszőlő · Orvosi pemetefű · Somkóró · Szappanfű · Orvosi székfű · Orvosi szemvidító · Orvosi tisztesfű · Orvosi tüdőfű · Orvosi veronika · Orvosi ziliz · Orvosi zsálya · Ökörfarkkóró · Örökzöld törpetölgy · Örménygyökér · Őszi margitvirág · Őszi vérfű · Pacsirtafű · Páfrányfenyő · Palástfű · Papaja · Paprika · Pasztinák · Petrezselyem · Pipacs · Porcikafű · Porcsin keserűfű · Rebarbara · Réti legyezőfű · Réti ördögharaptafű · Réti palástfű · Ribiszke · Sáfrány · Sáfrányos szeklice · Sarlós gamandor · Sármányvirág · Sédkender · Sóskaborbolya · Szagos müge · Szappanfű · Szárcsagyökér · Szarkaláb · Százszorszép · Szeder · Szegfűbors · Szegfűszeg · Szelídgesztenye · Szenna · Szurokfű · Tarackbúza · Tárkony · Tárkonyüröm · Tavaszi kankalin · Tea · Tejoltó galaj · Tölgy · Tövises iglice · Tőzegáfonya · Turbolya · Tyúkhúr · Útifű · Vadcseresznye · Vadrózsa · Vadsóska · Varjútövis · Vérehulló fecskefű · Vérfű · Vidrafű · Virágos kőris · Vízi menta · Vörös acsalapu · Vörös áfonya · Vörös lóhere · Vörös ribiszke · Vöröshagyma · Zamatos turbolya · Zeller · Zsálya