„Apátistvánfalva” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Polgármesterei: linkjavítás
Pontosítás, kiegészítés, nyelvhelyesség, helyesírás
23. sor: 23. sor:


== Fekvése ==
== Fekvése ==
A település az [[Őrségi Nemzeti Park]] területén, az osztrák-magyar-szlovén [[Hármashatár]]nál, az [[Ausztria|osztrák]] határátkelőtől 10, a [[Szlovénia|szlovén]] határátkelőtől 3 kilométerre helyezkedik el. A legközelebbi város, [[Szentgotthárd]] 8 kilométerre van innen. Közeli települések: [[Alsószölnök]], [[Kétvölgy]], [[Orfalu]], [[Szakonyfalu]]. A település területét a [[7456-os közút|7456-os]], [[7457-es közút|7457-es]] és a [[7458-as közút|7458-as utak]] érintik.
A település az [[Őrségi Nemzeti Park]] területén, az osztrák-magyar-szlovén [[hármashatár]]nál, az [[Ausztria|osztrák]] határátkelőtől 10, a [[Szlovénia|szlovén]] határátkelőtől 3 kilométerre található. Területét a [[7456-os közút|7456-os]], a [[7457-es közút|7457-es]] és a [[7458-as közút|7458-as út]] érinti. A legközelebbi város, [[Szentgotthárd]] 8 kilométerre északra van Apátistvánfalvától. A környező települések: délnyugatra [[Kétvölgy]], délkeletre [[Orfalu]], északnyugatra [[Szakonyfalu]].


Településszerkezetét a [[szórványtelepülés|szórványbeépítettség]] jellemzi. Egy-egy ház külön dombtetőre épül, és körülötte helyezkednek el a művelt földek és legelők.
Apátistvánfalva településszerkezetét a [[szórványtelepülés|szórványbeépítettség]] jellemzi. Egy-egy ház külön dombtetőre épült, és körülötte helyezkednek el a hozzá tartozó szántóföldek és legelők.


Területe [[1978]] óta szigorúan védett és [[2002]] óta a nemzeti park része. Alpokaljai dombságon fekszik, erdőkkel és dombokkal körülvéve. A vidékre jellemző az európai szinten is ritka növény- és állatvilág, amely különösen gombákban és lepke faunákban gazdag.
Területe [[1978]] óta szigorúan védett, [[2002]] óta a nemzeti park része. Alpokaljai dombságon fekszik, erdők és dombok veszik körül. A vidékre jellemző az európai szinten is ritka növény- és állatvilág, amely különösen gombákban és lepke faunákban gazdag.


== Története ==
== Története ==
A [[19. század]] végén ''Istvánfalu'' és [[Újbalázsfalva]] összevonásával jött létre. Istvánfalu valamikor a [[szentgotthárdi ciszterci apátság]] birtoka volt, első okleveles említése [[1328]]-ból származik, amely szerint a község nevében benn van az ''István'' név. Névadója Harding Szent István, egykori apát, akinek [[1683]] óta minden nyáron búcsút tartanak és akinek tiszteletére a templomot is emelték.
A [[19. század]] végén ''Istvánfalu'' és [[Újbalázsfalva]] összevonásával jött létre. Istvánfalu valamikor a [[szentgotthárdi ciszterci apátság]] birtoka volt, első fennmaradt okleveles említése [[1328]]-ból való. Névadója Harding Szent István egykori apát, akinek emlékére [[1683]] óta minden nyáron búcsút tartanak, és akinek tiszteletére a templomot is emelték.


A vérzivataros [[17. század]]ban, pontosabban [[1622]]-ben, az akkor ''Istvánd''ként említett falu és a szomszédos ''Börgölin'' (ma [[Újbalázsfalva]], Apátistvánfalva része) meghódol az [[Oszmán Birodalom|oszmánoknak]].
A vérzivataros [[17. század]]ban, pontosabban [[1622]]-ben, az akkor ''Istvánd''ként említett falu és a szomszédos ''Börgölin'' (ma [[Újbalázsfalva]], Apátistvánfalva része) meghódolt az [[Oszmán Birodalom|oszmánoknak]].
A tisztartó jelentése szerint, a meghódolás előtt egy évvel, a [[Nagykanizsa|kanizsai várb]]ól [[Vas vármegye|Vasvármegyébe]] feltörő török lovasok (az ''[[akindzsi]]k'') behatoltak a két községbe, s felgyújtották ''„czak 5 ház maradot megh..”'', s 40 embert, köztük egy bizonyos ''„Domczecz'' (v. t. Doncsecs) Mihály”''t, feleségét és gyerekét és egy ''„Koczai (v. t. Koczján) Jakab”'' nevezetű lakos
A tiszttartó jelentése szerint a meghódolás előtt egy évvel a [[Nagykanizsa|kanizsai várb]]ól [[Vas vármegye|Vas vármegyébe]] vonuló török lovasok (az ''[[akindzsi]]k'') behatoltak a két községbe, s felgyújtották: ''„czak 5 ház maradot megh..”.'' 40 embert, köztük egy bizonyos ''„Domczecz'' (Doncsecs?) Mihályt”'', feleségét és gyerekét és egy ''„Koczai (Koczján?) Jakab”'' nevezetű lakos
fiait vitték el, akikért 400 ill. 15 forintot kértek váltságdíjért. Az emberek amúgy hiába hódoltak meg, mert a sarcot a foglyokért ki kellett fizetniük és nem sokkal később [[rácok|rác]] lovasok törtek be, akik három embert gyilkoltak meg, négyet rabságba hurcoltak.
fiait vitték el, akikért 400 ill. 15 forintot kértek váltságdíjért. Az emberek amúgy hiába hódoltak meg, mert a sarcot a foglyokért ki kellett fizetniük. Nem sokkal később [[rácok|rác]] lovasok törtek be, akik három embert megöltek, négyet pedig rabságba hurcoltak.
[[Fájl:Hősi halottak emlékműve Apátistvánfalván.JPG|bélyegkép|balra|300px|Az [[első világháború|I.]]-[[második világháború|II. világháború]] hősi halottainak nevei a domborművön. Az [[Árpád magyar fejedelem|Árpád fejedelem]] sisakján levő tollat korábban a leventék puskával lőtték le, nemrégiben újrafaragták.]]
[[Fájl:Hősi halottak emlékműve Apátistvánfalván.JPG|bélyegkép|balra|300px|Az [[első világháború|I.]]-[[második világháború|II. világháború]] hősi halottainak nevei a domborművön. Az [[Árpád magyar fejedelem|Árpád fejedelem]] sisakján levő tollat korábban a leventék puskával lőtték le, nemrégiben újrafaragták.]]
Az [[1664]]-es [[szentgotthárdi csata (1664)|szentgotthárdi csata]] idején a falut újfent elpusztították, de a lakosság túlélte a szörnyű megpróbáltatásokat.
Az [[1664]]-es [[szentgotthárdi csata (1664)|szentgotthárdi csata]] idején a falut újfent elpusztították, de a lakosság túlélte a szörnyű megpróbáltatásokat és a háborúk elmúltával a település ismét fejlődésnek indulhatott. Néhány német családot is betelepítettek; ők hamar beolvadtak, s mára csak nevük utal az etnikumukra (például ''Gmeindl'', ''Grebenár'').


⚫
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] honvédseregében Istvánfalva is adott szlovén honvédeket: Hodács Mihályt, Holecz Andrást, Dömötör (valószínűleg inkább Domiter) Jánost, Sak Fülöpöt, Koszár Mátyást, Vajda Mártont, Doncsetz Mátyást és Grah Istvánt. Koszár József honvédet Peszkócon ([[Petőfa]]), Vanda Jánost [[Szentgotthárd]]on, Sollár Józsefet Szakonyfaluban sorozták be. A források külön kiemelik Koszár Mátyásnak a [[csornai csata|csornai ütközetben]] tanúsított hősiességét.
A megfogyatkozott lakosság a háborúk elmúltával újra gyarapodásnak, a település fejlődésnek indulhatott. Néhány német családot be is telepítettek, de azok csakhamar beolvadtak, s mára csak nevük utal az etnikumukra (például ''Gmeindl'', ''Grebenár'').


⚫
A falu lakói a [[19. század]]ban s egészen az [[Első világháború|I. világháború]] végéig sertés- és borjúhúst szállítottak [[Stájerország]]ba, de jelentős volt a faluban a fazekasság is (a cserépfazék volt a legkelendőbb áru). Az I. világháború és az új határok meghúzása után a falu elvesztette ezt a jövedelemforrást, s megnőtt a csempésztevékenység.
⚫
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] honvédseregében Istvánfalva is adott szlovén honvédeket, ezek voltak Hodács Mihály, Holecz András, Dömötör (valószínűleg inkább Domiter) János, Sak Fülöp, Koszár Mátyás, Vajda Márton, Doncsetz Mátyás és Grah István. Koszár József honvédet Peszkócon ([[Petőfa]]), Vanda Jánost [[Szentgotthárd]]on, Sollár Józsefet Szakonyfaluban sorozták be. Koszár Mátyás hősiességét a [[csornai csata|csornai ütközetben]] a források külön kiemelik.


⚫
[[1785]]-ben [[Szily János (püspök)|Szily János]] közreműködésével épült katolikus temploma, amely fontos központtá tette a községet. Egy időben hozzá tartozott ''Börgölin'' (ma [[Újbalázsfalva]], ''Otkovci/Otkaufci'', Apátistvánfalva), ''Permise'' (''Verica'', ma [[Kétvölgy]]), ''Markócz'' (ma [[Márokrét]], ''Markovci/Markofci'', [[Szlovénia]]), ''[[Orfalu]]'' ''(Andovci/Andofci)'', ''[[Szakonyfalu]]'' ''(Sakalovci/Sakalofci)'' és ''Tótfalu'' (ma [[Rábatótfalu]]/''Slovenska ves'', [[Szentgotthárd]]) [[magyarországi szlovének|magyarországi szlovén]] községek. Jelenleg csak [[Kétvölgy]] és [[Orfalu]] falvak a részei.
⚫
A falu lakói a [[19. század]]ban egészen az [[Első világháború|I. világháború]] végéig sertés-, borjúhúst szállítottak [[Stájerország]]ba, valamint jelentős volt a fazekasság (a cserépfazék volt a legkelendőbb áru). A háború után, az új határok meghúzásával elvesztette a falu ezt a hasznos jövedelemforrást, s megnőtt a csempészések száma.


⚫
A község védőszentje és névadója az [[anglia]]i [[Harding Szent István]], akinek képmása a falu címerében is benne van; jobb kezében a templom miniatürizált mása jelképezi Istvánfalvát.
⚫
[[1785]]-ben [[Szily János (püspök)|Szily János]] közreműködésével épült katolikus temploma, amely fontos központtá tette a községet. Egy időben tartozott hozzá ''Börgölin'' (ma [[Újbalázsfalva]], ''Otkovci/Otkaufci'', Apátistvánfalva), ''Permise'' (''Verica'', ma [[Kétvölgy]]), ''Markócz'' (ma [[Márokrét]], ''Markovci/Markofci'', [[Szlovénia]]), ''[[Orfalu]]'' ''(Andovci/Andofci)'', ''[[Szakonyfalu]]'' ''(Sakalovci/Sakalofci)'' és ''Tótfalu'' (ma [[Rábatótfalu]]/''Slovenska ves'', [[Szentgotthárd]]) [[magyarországi szlovének|magyarországi szlovén]] községek. Jelenleg csak [[Kétvölgy]] és [[Orfalu]] falvak a részei.


⚫
[[2005]]-ben a templomban egy emléktáblát állítottak, mely tartalmazza az [[1785]]–[[2001]] között itt szolgált lelkipásztorok és [[káplán|káplánok]] nevét.
⚫
A község védőszentje és névadója az [[anglia]]i [[Harding Szent István]], akinek képmása a falu címerében is benne van, s jobb kezében a templom miniatürizált mása, jelképezve Istvánfalvát.


⚫
[[2011]]-ben 364 lakosából 236, a lakosság 65 százaléka vallotta magát a [[magyarországi szlovének|szlovén (vend)]] nemzetiséghez kötődőnek (nemzeti, anyanyelvi, vagy kulturális kötődés formájában). A falu lakóinak többsége katolikus vallású.<ref>{{cite web |url=http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_18 |title=Népszámlálás 2011, Vas megye - Részletes táblák |date=2012-03-02 |accessdate=2014-10-05 | publisher=Központi Statisztikai Hivatal |format=html |language=magyar }}</ref>
⚫
[[2005]]-ben a templomban egy emléktáblát állítottak, mely tartalmazza az [[1785]]–[[2001]] között itt szolgált lelkipásztorok neveit és [[káplán]]okét is.

⚫
[[2011]]-ben 364 lakosából 236 fő, a lakosság 65 százaléka, vallotta magát a [[magyarországi szlovének|szlovén (vend)]] nemzetiséghez kötődőnek (nemzeti, anyanyelvi, vagy kulturális kötődés alapján). A falu lakóinak többsége katolikus vallású.<ref>{{cite web |url=http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_18 |title=Népszámlálás 2011, Vas megye - Részletes táblák |date=2012-03-02 |accessdate=2014-10-05 | publisher=Központi Statisztikai Hivatal |format=html |language=magyar }}</ref>


[[Fájl:Az istvánfalvi templom a dombtetőn.jpg|bélyegkép|Az istvánfalvi templom a dombtetőn|right|300px]]
[[Fájl:Az istvánfalvi templom a dombtetőn.jpg|bélyegkép|Az istvánfalvi templom a dombtetőn|right|300px]]
66. sor: 64. sor:


==Népesség==
==Népesség==
A település népességének változása:
A település népességének alakulása:
{{népességdiagram}}
{{népességdiagram}}
73. sor: 71. sor:
== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==


* [[1785]]-ben épült [[Harding Szent István-templom (Apátistvánfalva)|Harding Szent István katolikus templom]], mellette temetővel
* Az [[1785]]-ben épült [[Harding Szent István-templom (Apátistvánfalva)|Harding Szent István katolikus templom]] és a mellette lévő temető
* a [[Hársas József|Hársas]]-patak
* A [[Hársas József|Hársas]]-patak
* Rókagomba Tanösvény
* A Rókagomba Tanösvény
* A világháborús emlékmű, rajta Apátistvánfalva, [[Kétvölgy|Permise]], [[Orfalu]], [[Újbalázsfalva]] lakosainak hősi halottai a két világháború alatt. A szobor legfelső részén [[Árpád magyar fejedelem|Árpád fejedelem]] szobra ([[Kallós Ede (szobrász)|Kallós Ede]] munkája).
* A világháborús emlékmű, rajta Apátistvánfalva, [[Kétvölgy|Permise]], [[Orfalu]], [[Újbalázsfalva]] két világháborúban elesett hősi halottainak nevei, legfelső részén [[Árpád magyar fejedelem|Árpád fejedelem]] szobra ([[Kallós Ede (szobrász)|Kallós Ede]] munkája)
* Határőrmúzeum
* A Határőrmúzeum
* Apát Hotel
* Az Apát Hotel
* Ökoturisztikai Információs Centrum – a 2013-ban átadott, turistáknak épült bemutatóhely a Rábavidék turisztikai célpontjait, programjait foglalja össze egy interaktív kiállítás keretében. A látogatók Magyarországon kívül Ausztria és Szlovénia közeli nevezetességeit is megismerhetik.
* A 2013-ban átadott, turistáknak épült bemutatóhely, az Ökoturisztikai Információs Centrum, amely a Rába-vidék turisztikai célpontjait, programjait foglalja össze interaktív kiállítás keretében, és ismerteti a látogatókkal nemcsak Magyarország, hanem Ausztria és Szlovénia közeli nevezetességeit is
*Az iskola
*Iskola


== Híres emberek ==
== Híres emberek ==
* [[Marics Ferenc]]
* [[Marics Ferenc]] kántortanító (1791-1844)
* [[Krajczár Károly]] [[Magyarországi szlovének|magyarországi szlovén]] pedagógus, népmesegyűjtő, tankönyvszerkesztő (1936-2018)
* [[Krajczár Károly]]


== A település az irodalomban ==
== A település az irodalomban ==
Apátistvánfalva (Istvánfalva néven, több más környékbeli településsel, helyszínnel együtt) érintőlegesen említésre kerül [[Szamos Rudolf]] ''[[Kántor nyomoz (regény)|Kántor nyomoz]]'' című bűnügyi regényében, ezen a tájon zajlik a [[Kántor (kutya)|legendás nyomozókutya]] életét bemutató kötet egyik fontos nyomozása.
Apátistvánfalva (Istvánfalva néven, több más környékbeli településsel, helyszínnel együtt) érintőlegesen említésre kerül [[Szamos Rudolf]] ''[[Kántor nyomoz (regény)|Kántor nyomoz]]'' című bűnügyi regényében; ezen a tájon zajlik a [[Kántor (kutya)|legendás nyomozókutya]] életét bemutató könyvben leírt egyik nyomozás.


==Jegyzetek==
==Jegyzetek==

A lap 2020. június 3., 21:51-kori változata

Apátistvánfalva
Az istvánfalusi templom, a község ékessége, a Vendvidék leglátványosabb műemléke
Az istvánfalusi templom, a község ékessége, a Vendvidék leglátványosabb műemléke
Apátistvánfalva címere
Apátistvánfalva címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSzentgotthárdi
Jogállásközség
PolgármesterFodor Sándor (független)[1]
Irányítószám9982
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség382 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség30,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,86 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 53′ 48″, k. h. 16° 15′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 48″, k. h. 16° 15′ 16″
Apátistvánfalva (Vas vármegye)
Apátistvánfalva
Apátistvánfalva
Pozíció Vas vármegye térképén
Apátistvánfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Apátistvánfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Apátistvánfalva (szlovénül: Števanovci vagy Štivanovca, latinul: Estevanfaloa, németül: Stefansdorf) község Vas megye Szentgotthárdi járásában.

Önálló önkormányzata van, mely társközségeivel (Kétvölgy és Orfalu) közösen működteti hivatalát, a körjegyzőséget és alapellátást nyújtó intézményeit.

Fekvése

A település az Őrségi Nemzeti Park területén, az osztrák-magyar-szlovén hármashatárnál, az osztrák határátkelőtől 10, a szlovén határátkelőtől 3 kilométerre található. Területét a 7456-os, a 7457-es és a 7458-as út érinti. A legközelebbi város, Szentgotthárd 8 kilométerre északra van Apátistvánfalvától. A környező települések: délnyugatra Kétvölgy, délkeletre Orfalu, északnyugatra Szakonyfalu.

Apátistvánfalva településszerkezetét a szórványbeépítettség jellemzi. Egy-egy ház külön dombtetőre épült, és körülötte helyezkednek el a hozzá tartozó szántóföldek és legelők.

Területe 1978 óta szigorúan védett, 2002 óta a nemzeti park része. Alpokaljai dombságon fekszik, erdők és dombok veszik körül. A vidékre jellemző az európai szinten is ritka növény- és állatvilág, amely különösen gombákban és lepke faunákban gazdag.

Története

A 19. század végén Istvánfalu és Újbalázsfalva összevonásával jött létre. Istvánfalu valamikor a szentgotthárdi ciszterci apátság birtoka volt, első fennmaradt okleveles említése 1328-ból való. Névadója Harding Szent István egykori apát, akinek emlékére 1683 óta minden nyáron búcsút tartanak, és akinek tiszteletére a templomot is emelték.

A vérzivataros 17. században, pontosabban 1622-ben, az akkor Istvándként említett falu és a szomszédos Börgölin (ma Újbalázsfalva, Apátistvánfalva része) meghódolt az oszmánoknak. A tiszttartó jelentése szerint a meghódolás előtt egy évvel a kanizsai várból Vas vármegyébe vonuló török lovasok (az akindzsik) behatoltak a két községbe, s felgyújtották: „czak 5 ház maradot megh..”. 40 embert, köztük egy bizonyos „Domczecz (Doncsecs?) Mihályt”, feleségét és gyerekét és egy „Koczai (Koczján?) Jakab” nevezetű lakos fiait vitték el, akikért 400 ill. 15 forintot kértek váltságdíjért. Az emberek amúgy hiába hódoltak meg, mert a sarcot a foglyokért ki kellett fizetniük. Nem sokkal később rác lovasok törtek be, akik három embert megöltek, négyet pedig rabságba hurcoltak.

Az I.-II. világháború hősi halottainak nevei a domborművön. Az Árpád fejedelem sisakján levő tollat korábban a leventék puskával lőtték le, nemrégiben újrafaragták.

Az 1664-es szentgotthárdi csata idején a falut újfent elpusztították, de a lakosság túlélte a szörnyű megpróbáltatásokat és a háborúk elmúltával a település ismét fejlődésnek indulhatott. Néhány német családot is betelepítettek; ők hamar beolvadtak, s mára csak nevük utal az etnikumukra (például Gmeindl, Grebenár).

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvédseregében Istvánfalva is adott szlovén honvédeket: Hodács Mihályt, Holecz Andrást, Dömötör (valószínűleg inkább Domiter) Jánost, Sak Fülöpöt, Koszár Mátyást, Vajda Mártont, Doncsetz Mátyást és Grah Istvánt. Koszár József honvédet Peszkócon (Petőfa), Vanda Jánost Szentgotthárdon, Sollár Józsefet Szakonyfaluban sorozták be. A források külön kiemelik Koszár Mátyásnak a csornai ütközetben tanúsított hősiességét.

A falu lakói a 19. században s egészen az I. világháború végéig sertés- és borjúhúst szállítottak Stájerországba, de jelentős volt a faluban a fazekasság is (a cserépfazék volt a legkelendőbb áru). Az I. világháború és az új határok meghúzása után a falu elvesztette ezt a jövedelemforrást, s megnőtt a csempésztevékenység.

1785-ben Szily János közreműködésével épült katolikus temploma, amely fontos központtá tette a községet. Egy időben hozzá tartozott Börgölin (ma Újbalázsfalva, Otkovci/Otkaufci, Apátistvánfalva), Permise (Verica, ma Kétvölgy), Markócz (ma Márokrét, Markovci/Markofci, Szlovénia), Orfalu (Andovci/Andofci), Szakonyfalu (Sakalovci/Sakalofci) és Tótfalu (ma Rábatótfalu/Slovenska ves, Szentgotthárd) magyarországi szlovén községek. Jelenleg csak Kétvölgy és Orfalu falvak a részei.

A község védőszentje és névadója az angliai Harding Szent István, akinek képmása a falu címerében is benne van; jobb kezében a templom miniatürizált mása jelképezi Istvánfalvát.

2005-ben a templomban egy emléktáblát állítottak, mely tartalmazza az 1785–2001 között itt szolgált lelkipásztorok és káplánok nevét.

2011-ben 364 lakosából 236, a lakosság 65 százaléka vallotta magát a szlovén (vend) nemzetiséghez kötődőnek (nemzeti, anyanyelvi, vagy kulturális kötődés formájában). A falu lakóinak többsége katolikus vallású.[3]

Az istvánfalvi templom a dombtetőn

Közélete

Polgármesterei

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Holecz Sándor (független)[4]
  • 1998-2002: Dr. Doncsecz Dorina (független)[5]
  • 2002-2006: Kovács László (független szlovén kisebbségi)[6]
  • 2006-2010: Fodor Sándor (független)[7]
  • 2010-2014: Erdei Lászlóné (független)[8]
  • 2014-2019: Császár-Bartakovics Csaba (független)[9]
  • 2019-től: Fodor Sándor (független)[1]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
370
384
377
369
400
382
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,7%-a magyarnak, 4,7% németnek, 64,8% szlovénnek, 0,3% szerbnek mondta magát (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 84,3%, református 0,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 3% (12,1% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei

  • Az 1785-ben épült Harding Szent István katolikus templom és a mellette lévő temető
  • A Hársas-patak
  • A Rókagomba Tanösvény
  • A világháborús emlékmű, rajta Apátistvánfalva, Permise, Orfalu, Újbalázsfalva két világháborúban elesett hősi halottainak nevei, legfelső részén Árpád fejedelem szobra (Kallós Ede munkája)
  • A Határőrmúzeum
  • Az Apát Hotel
  • A 2013-ban átadott, turistáknak épült bemutatóhely, az Ökoturisztikai Információs Centrum, amely a Rába-vidék turisztikai célpontjait, programjait foglalja össze interaktív kiállítás keretében, és ismerteti a látogatókkal nemcsak Magyarország, hanem Ausztria és Szlovénia közeli nevezetességeit is
  • Az iskola

Híres emberek

A település az irodalomban

Apátistvánfalva (Istvánfalva néven, több más környékbeli településsel, helyszínnel együtt) érintőlegesen említésre kerül Szamos Rudolf Kántor nyomoz című bűnügyi regényében; ezen a tájon zajlik a legendás nyomozókutya életét bemutató könyvben leírt egyik nyomozás.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Apátistvánfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Népszámlálás 2011, Vas megye - Részletes táblák (magyar nyelven) (html). Központi Statisztikai Hivatal, 2012. március 2. (Hozzáférés: 2014. október 5.)
  4. ↑ Apátistvánfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  5. ↑ Apátistvánfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  6. ↑ Apátistvánfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  7. ↑ Apátistvánfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  8. ↑ Apátistvánfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  9. ↑ Apátistvánfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  10. ↑ Apátistvánfalva Helységnévtár

Források

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Apátistvánfalva&oldid=22705592”