Pričac
| Pričac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Oriovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35257 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 90 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 88 m |
| Terület | 6,77 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 08′ 17″, k. h. 17° 40′ 34″Koordináták: é. sz. 45° 08′ 17″, k. h. 17° 40′ 34″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pričac falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Oriovachoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Bródtól légvonalban 26, közúton 35 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 21, közúton 30 km-re délre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Száva bal partján, a Struga-patak torkolata közelében fekszik.
Története[szerkesztés]
A település valószínűleg a 17. században keletkezett. 1698-ban bár lakatlan településként „Prisacz” alakban már szerepel Batrina déli szomszédjaként a kamarai összeírásban a felszabadított szlavóniai települések között.[2] 1730-ban a vizitáció szerint 16 katolikus és néhány pravoszláv ház, valamint a Szent Antal kápolna állt a faluban. 1760-ban 16 házban, 25 családban 122 fő lakott a településen.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Brichacz” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Prichacz” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Prichacz” néven 45 házzal, 189 katolikus és43 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 233, 1910-ben 264 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 78%-a horvát, 20%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát, 4%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben 103 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 233 | 214 | 213 | 253 | 241 | 264 | 233 | 241 | 222 | 207 | 188 | 178 | 139 | 152 | 132 | 103 |
Gazdaság[szerkesztés]
A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság, az állattartás és a halászat.
Nevezetességei[szerkesztés]
Római út régészeti lelőhely.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása.
- ↑ Andrija Zidrum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 530. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 161. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
