Magyar Rádió
Magyar Rádió | |||
Adatok | |||
Indulás | 1925. december 1. | ||
Megszűnés | 2015. június 30. | ||
Korábbi nevek | Magyar Telefonhírmondó és Rádió Magyar Központi Híradó Magyar Rádió és Televízió | ||
Társaság | Magyar Rádió Zrt. | ||
Tulajdonos | Közszolgálati Közalapítvány | ||
Ország | Magyarország | ||
Vételi terület | országos | ||
Székhely | 1016 Budapest, Naphegy tér 8. | ||
Társadók | Kossuth Rádió · Petőfi Rádió · Bartók Rádió · Dankó Rádió · Nemzetiségi adások · Parlamenti adások · Duna World Rádió | ||
Vétel | |||
Földi sugárzás | |||
| |||
Műholdas vétel | |||
| |||
Hivatalos oldal |
A Magyar Rádió (MR) 1925 és 2015 között Magyarországon működő magyar nemzeti közszolgálati rádiós intézmény volt.
Magánvállalkozásként a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. részeként kezdte meg működését, majd a második világháború után (a Magyar Központi Híradó Rt. részeként) államosították. 1950-től Magyar Rádióhivatal (MRH) néven, 1957-től a Magyar Rádió és Televízió Vállalat (MRTV) részeként működött, majd 1974-től már önálló szervezetként, Magyar Rádió néven.
2014–2022 között a Magyar Televízió és a Duna Televízió új összevont telephelyére, a kaszásdűlői Kunigunda útja és a Bojtár utca sarkára költözött.[1] A Palotanegyedben megüresedett épületeket a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kapta meg. A rádió hajdani stúdióépületeinek 2024 szeptemberében elindult lebontását követően a piliscsabai Pázmáneumból ideköltöznek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem campusai.[2][3][4][5][6]
A Magyar Rádió 2015. június 30-án mint önálló intézmény megszűnt. A médiatörvény módosításával 2015. július 1-jén a közszolgálati média Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. néven egyesült a Magyar Televízióval, a Duna Televízióval és a Magyar Távirati Irodával.
A rádió csatornáit a Rádiós Médiaszolgáltatási Igazgatóság üzemelteti tovább. Ezeket földfelszíni rádiókészülékkel vagy műholdon és interneten keresztül is lehet hallgatni a nap 24 órájában.
Története
[szerkesztés]A kezdetektől a világháborúig
[szerkesztés]A Puskás Tivadar-féle telefonhírmondó 1893-ban szólalt meg először, s 1925 végéig működött önállóan, majd a rádióval közösen egészen 1943-ig. A háborút követően nem indították újra, maradt a rádió.
Magyarországon a rendszeres rádiós műsorsugárzás 1925. december 1-jén indult meg Budapesten. Kozma Miklós (a Rongyos Gárda tagja) tevékenysége alatt jött létre az első korszerű tömegmédium Magyarországon. Az intézmény akkor még a telefonhírmondóval egyesülten, Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. (MTR) néven működött, s akkor a Magyar Távirati Irodát (MTI) is magában foglalta. Ezt az új helyiséget csak a „drót nélküli” testvér használta. Kezdetben egy 20 kW-os nagyadóval, két vastorony közé kifeszített, úgynevezett T-antennával működött a rádióállomás. Mivel szűkké vált a Rákóczi út két emelete, ezért a szerkesztőség 1928-ban a Nemzeti Múzeum mögötti Palotanegyedbe, az akkori Sándor utcába (ma Bródy Sándor utca) költözött, ahol egyúttal elkészült az első stúdióépület. (1928-ban a kisebb univerzális 1-es, 1935-ben pedig a legendás 6-os számú zenekari terem a Bródy Sándor utca felől, 1960-ban pedig a legnagyobb, 22-es számú zenekari terem a Szentkirályi utca felöli épületben.)[7][8][9] Az Esterházy-palota mellett akkor még állt a nemzeti lovarda, amely a főváros 1944–45-ös ostromakor dőlt romba. (Ennek helyén az 1950-es években épült bunkerstúdió áll, amit műsorkészítésre sosem használtak. 1969-ben adták át a hozzáépített új irodaházat az antennatoronnyal.)
1933-ban megépült a lakihegyi adótorony, amely Európában rekordnak számító 314 méteres magasságba emelkedett[* 1], december 2-án avatták fel ünnepélyesen az új, 120 kW-os „óriásadót”, amely a „Budapest I.” műsorát sugározta.
1932-től egy másik adót is üzembe helyeztek, amely 3 kW-tal sugározta „Budapest II.” néven a rádió új műsorát, majd hamarosan egy 20 kW-os adó váltotta fel. A második világháború végén ezt leszerelték és egy távoli tanyán elrejtették, így 1945 nyarán ez lett Magyarország főadója.
Közjáték
[szerkesztés]Az Anschluss hatására a magyarországi szélsőjobb hatalomátvételre készült. 1938-ban Lovasberényben rádióadót állítottak fel. Ezt azonban kis idő után elhallgattatták, mert zavarta Budapest I. műsorát, és kormányzat ekkor még erélyesen ellenállt a náci propagandának.[10][11] (Ez volt Szálasi Ferenc letartóztatásának éve.)
A műsorújság
[szerkesztés]Önálló rádióműsort közlésére először 1924. május 24. jelent meg újság: Magyar Rádió Ujság – képes rádió szaklap címen.
1929. szeptember 26-tól Rádió Ujság névre nevezték át, mivel átvette a folyóiratot a Magyar Elektrotechnikai Egyesület. A 21. évfolyam utolsó száma 1944. május 19-én került utcára. Felelős szerkesztője Laszgallner Ernő volt. Kiadója a Budapesti Hírlap Rt. volt 1924–1929 között, utána 1944-ig a Rádió Újság Lapvállalat.[12]
1929. szept. 28-án jelent meg először a Rádióélet utolsó száma pedig 1944. dec. 15.-én (16. évfolyam). Az újság főszerkesztője hosszú időn ár Zilahy Lajos és Czizmadia László volt.[13]
A második világháború alatt jelent meg először a Magyar Rádió Újság – képes rádióműsoros és technikai hetilap (1944. május 29. – 1944. december 15.). Összesen 30 szám került az utcára. A felelős szerkesztői feladatot Petyke Mihály töltötte be.[14][15]
A második világháborút követően 1945. november 16-án jelent meg ismét műsorújság Magyar Rádió címen,[16] egészen 1956. október 21-ig adták ki. Szerkesztői között: Havas Rezső és Szilágyi Ödönt találjuk, ISSN 0200-0423.[17] A Rádióujság – a Magyar Rádió hetilapja Lévai Béla szerkesztésében 1956. december 17-től került kiadásra (ISSN: 0200-0415). Összesen 2 évfolyam jelent meg belőle. Az utolsó szám a 2. évfolyam 42. száma volt 1957. október 27-én. Ezt átnevezték 1957. október 28-án Rádió- és Televízióújság – a Magyar Rádió és Televízió hetilapja névre, amely névváltozást a televízió megjelenése indokolt, de szerkesztője továbbra is Lévai Béla maradt. Melléklete: Az RTV-újság kalendáriuma – a Rádió- és Televízióújság különkiadványa, mely 1985–1989 között évente jelent meg Boros János szerkesztésében (ISSN 0324-2080).[18] A Rádió- és Televízióújság 1998. február 9-től RTV Részletes címen jelent meg a Magyar Rádió Rt. műsormagazinjaként, majd 2012-től az MTVA kiadásában 2018-ig (ISSN 0481-6048, kezdetben alcíme: „tévé • rádió • kultúra”, majd „rádió és televízió újság” volt). Szerkesztője Aradi Varga Imre lett.[19][20]
Rádiózás a második világháború alatt
[szerkesztés]A világháború kezdetére a repülőgépeket már felszerelték rádióval. Segítségével vakon is képesek voltak leszállni az ún. Lorenz-sugár , egy korabeli műszeres leszállító rendszer használatával, amit a rádióadók sugároztak. Ennek mellékhatásaként tartani kellett attól, hogy a bombázógépek képesek bemérni és rombolni a hírközlési létesítményeket, ezért 1940-től Budapest I. adóját esténként kilenc órakor lekapcsolták.[21] A szövetségesek néhány évig nem bombázták Magyarországot, egészen 1942-ig; akkor is jelentéktelen csapást mértek szovjet repülőgépek Budapestre. Ekkor kezdett el komolyan foglalkozni a kormányzat az adóberendezések tartalékának létrehozásáról. Megvizsgálták azt is: érdemes-e az adóberendezés teljesítményét annyira lecsökkenteni, hogy az rádió iránymérésre alkalmatlanná váljék. A posta műszaki tisztviselők még Kijevből is kimérték ezt. Megállapították, hogy a Lakihegyi adó iránymérésre alkalmas maradna még akkor is, ha a teljesítményét 1 kW-ra csökkentenék. Ekkor a figyelem a tartalék adók építése felé fordult.
A visszacsatolt területek rádióellátottsága
[szerkesztés]Magyarország formálisan nem állt hadban sem Csehszlovákiával, sem Romániával. Ezért az első és második bécsi döntést követő események nagyobb konfliktusok nélkül játszódtak le. A kassai adóállomást a csehszlovák mérnökök szerelték le és vitték magukkal. A kolozsvári adótorony eredeti funkcióját nem ismerjük. Valószínűleg repülőgép irányítási berendezés volt. A háború alatt a Tordai úton működött, a jelenlegi felsőzsuki adótorony később épült. Kassa ideiglenesen egy 0,75 kW teljesítményű kisadót kapott.[22] Ezt a második bécsi döntés idejére már sikerült nagyobbra cserélni, és az adó átkerült Kolozsvárra. A Kárpátalja semmiféle rádióellátottsággal nem rendelkezett.[21] Tervbe vették, hogy 30 kW-os adót telepítenek Kolozsvárra, Marosvásárhelyre és Csíkszeredára. Ezek a tervek nem valósultak meg.
Ennek a Telefunken[22] adónak különös sors jutott. Megjárta Kassát és Kolozsvárt is. Amikor Kolozsvár nagyobb adóállomást kapott visszavitték Budapestre, és raktárba helyezték. 1944-ben, amikor a szövetségesek rádióadásai egyre több győzelemről számoltak be, ezt az adót használták fel az Voice of America (VoA, Amerika hangja) adásainak zavarására.
Észak-Erdély határait úgy húzták meg, hogy Magyarországnak nem volt sem vasúti, sem telefonkábeles, sem rádiós összeköttetése a Székelyfölddel (ezért épült a székely körvasút). A Posta kiadta a feladatot, hogy rádiókapcsolatot kell kiépíteni Marosvásárhellyel. Ehhez a berendezéseket tehergépkocsival szállították a helyszínre. A székesfehérvári adóhoz egyetlen hét alatt építették meg azt az adóvégfokozatot, amely 5 kW-os teljesítményével forgalmazni volt képes a marosvásárhelyi Postával. A marosvásárhelyi postaalkalmazottak (nők) kiválóan vették a székesfehérvári Morse-adásokat. Sőt, betűíró Siemens–Hell rendszerű géptávírót[* 2] is üzemeltettek, bár ehhez a vett jel erőssége általában nem volt elegendő (az adón és a vevőn szinkronban kellett forognia a betűtárcsának; ez a hullámterjedési viszonyok ingadozása miatt időnként hibázott). A marosvásárhelyi táviratokat már gond nélkül vették Budapesten egy nagy érzékenységű rádióvevővel. Műsorszolgáltatás csak Kolozsvárott volt, ott is vezeték nélkül vették a budapesti jelet, és azt adták tovább az adóállomásra.
Rádió a hadszíntérré vált Magyarországon
[szerkesztés]A második világháború alatt London, Moszkva, Amerika sugárzott magyar nyelvű híreket. Sőt, Magyarországon is működött – méghozzá Kállay Miklós miniszterelnök jóváhagyásával – egy illegális rádió.[23][24] Ezek hallgatása tilos volt, és kevesek kiváltságának számított. A rendkívüli közleményeket a Légoltalmi Parancsnokság a Budapest I. és Budapest II. frekvenciáin olvasta be, így a lakosság jelentős része kizárólag ezt hallgatta, ezért erre irányultak a megszállók intézkedései.
Horthy Miklós kormányzó 1944. március 18-án este értesült Magyarország megszállásáról Klessheimben. Nem tudjuk, milyen intézkedést hozott a Rádióval kapcsolatban, csak annyi ismeretes, hogy Ghyczy külügyminiszter távirata eljutott Kállay miniszterelnökségére. 1944. március 19. hajnali négy órakor német csapatok vonultak be Magyarországra. A németek mindjárt hajnalban elfoglalták a lakihegyi adóberendezést, és a Rádió valamennyi mikrofonja mellé német fegyverest állítottak. A kiadott műsortól eltérően Chopin gyászindulóját, majd rövid adásszünetet követően magyar és német harci indulókat játszottak. Néhány óra elteltével ismét híreket sugárzott a Rádió, de csak az MTI külföldi híreit.[25] Másnap, 20-án Kossuth Lajos halálának 50. évfordulója alkalmából ünnepi műsornak kellett volna elhangzania, benne a miniszterelnök beszédével, ez azonban elmaradt. A helyettesítő műsor elhangzott, amelybe – szöveg nélküli változatban – beleillesztették a „Ne higgy magyar, a németnek” című dalt.
A német megszállásra vonatkozó első közleményt csak március 22-én este 10 órakor olvasták be: „Kölcsönös megegyezés alapján német csapatok érkeztek Magyarországra”.[21] Ekkor már Sztójay Döme volt a miniszterelnök, aki április 2-án kiadott rendeletében megtiltotta a külföldi rádiók hallgatását. A zsidó tulajdonban levő vevőkészülékeket be kellett szolgáltatni.
Jelentős változást hozott Magyarország német megszállása és az a helyzet, hogy a front elérte az ország határát. A székesfehérvári adónál próbákat tettek, lehetséges-e a rövidhullámú adót hosszúhullámú, illetve középhullámú adóként működtetni. A terv szerint ez az adó vette volna át a lakihegyi adó funkcióját, nem utolsósorban ezért is, hogy innen lehessen a légiriadókat elrendelni. Egyes információk szerint ez az adó 15 kW teljesítményre volt képes a hosszúhullámú sávban.[21] Garai László, az adóállomás vezetője sógora volt Tartsay Vilmos nyugállományú vezérkari századosnak, aki Horthyhoz hű katona volt, s így a kiugrásban segíteni akarta a kormányzót. Két elképzelésük volt. Az egyik a következő volt:
A Rádió épületéből az adóhoz vezető zenei kábel a légoltalmi parancsnokságon ment keresztül. Ott egyetlen kapcsoló segítségével meg lehetett szakítani a műsort, és rendkívüli bejelentéseket beolvasni. Hogy ez megkerülhető legyen, az ellenállás az országnak a háborúból való kiugrásának előkészítése céljából létrehozott egy kis stúdiót olyan helyen, amelyet még a légoltalmi parancsnokság sem tudott megszakítani (a lakihegyi adóállomás egyik szűk helyiségében).
A másik megoldás szerint blokkolták volna a lakihegyi adót (például az áramszolgáltatás megszakításával), és valamely más helyszínről folytatták volna az adást (ekkor még nem volt ismeretes, hogy Horthy proklamációval jelenti be a kiugrást). Ehhez úgy alakították át a székesfehérvári rövidhullámú adót, hogy az adóvégfokozat reaktív elemeit kicserélték, az indukciót variométerrel helyettesítették (mozgatható tekerccsel), és a tekercs megcsapolásával tették lehetővé a középhullámú jelnek az antennára való optimális kicsatolását (1944. szeptember). Megteremtették annak is a lehetőségét, hogy a rövidhullámú antennákat megfelelő kapcsolással képessé tegyék a középhullámú adásra.
Ezek a módosítások nem léptek életbe. Amikor Garai felutazott Budapestre Tartsayhoz, egy órán belül letartóztatták őket a csendőrök (1944. november 22).
A Honvédség egy átalakított gépkocsiba beszerelt egy 8 kW-os adót, ugyancsak abból a célból, hogy helyettesíteni legyen képes az esetleg megrongálódott nagyadót. Ezzel a gépkocsival több helyről is adáskísérleteket végeztek, hogy meggyőződjenek a használhatóságáról. Amikor a lakihegyi adó folyamatosan működött, más frekvencián sugároztak (415 m, 723 kHz). Ez volt a magyar Kísérleti Rádió, amely egészen a Budapest ostromának végéig működött. A Kísérleti Rádió szünetjeléül Erkel Hunyadi című operája nyitányának kürtszólamát használták.[26] Tekintettel arra, hogy az adót gépkocsira telepítették, az mozgatható volt, így a Balaton-felvidéken, majd Budapest környékén és a Svábhegyen is sugározták a műsorukat. Az ostrom alatt német katonai rádió is működött Budapesten.
A vételi körülmények ellenőrzése alatt észlelték a szakemberek, hogy valamilyen hang zavarja Budapest I. műsorát. Kezdetben a mikrofonerősítőkre gyanakodtak, majd a Lakihegy felé vezető zenei kábelt vizsgálták át. Ekkor derült ki, hogy a zavarás keleti irányból érkezik. A szovjet kormányzat egy addig ismeretlen zavarási technikát alkalmazott: elnyomott vivővel visszasugározták a budapesti műsor két oldalsávját. A magyar mérnökök erre szokatlan megoldással válaszoltak: kismértékű frekvenciamodulációval vezérelték a lakihegyi adó vivőfrekvenciáját. Az akkori vevőkészülékeknél ez nem okozott zavart (mély hangú búgást okozott volna, ha az akkori vevőkészülékek ezt képesek lettek volna demodulálni). Ez a megoldás megszüntette a szovjet forrásból származó zavarás hatását. Egyébként a lakihegyi adó mindig híres volt rendkívüli frekvenciastabilitásáról.
1944. október 15-én vasárnap 13 órakor Mátrai Betegh Béla „Egy kis séta” című novelláját olvasta volna fel. Ezt a bemondó be is jelentette, majd megindult a szünetjel. Közben Hlatky Endre, Zimmer Ferenc és Frigyesy János hivatták Tavaszy Sándor bemondót. A Horthy-féle proklamációt kellett beolvasnia. Néhány perc telt el, amíg a szöveget végigolvasta, majd megköszörülte a torkát. 13 óra 3 perckor leállt a szünetjel és kigyulladt az adást jelző lámpa: »Ma már minden józanul gondolkodó ember előtt kétségtelen, hogy a németek ezt a háborút elvesztették! Történelmi felelősségem tudatában meg kell hogy tegyek minden lépést, hogy a felesleges vérontást elkerüljük«. A proklamációt többször is beolvasták; kb. egy óra elteltével nyilas csapatok léptek be a Rádió épületébe, és néhány vezetőt letartóztattak. Tavaszy Sándornak sikerült elmenekülnie.[27]
1944. november 20-án felrobbantották a miskolci rádióadót. A Nyíregyházi adó megsemmisült a harci cselekmények következtében.[28]
A lakihegyi adó november 24-én 9 órakor elhallgatott, és 1944. november 30-án a visszavonuló német robbantó alakulatok földre döntötték a magyar rádiózás jelképévé vált 314 méteres antennát.
A front közeledtével a Rádió munkatársait is evakuálták. Az adóberendezések egy részét ők szerelték le, – nyugatra menekítették, vagy elrejtették, – más berendezéseket a németek hurcoltak el. A Katonai Rádió egészen Karácsony estéig működött Budapesten, 23 óra 57 perctől kezdve a mosonmagyaróvári stúdió sugározta a műsort a rónafői kastélyból.
A Vörös Hadsereg egységei 1945. január 16-án léptek be a Rádió épületébe. A szovjet parancsnokság engedélyével ezután kezdték meg a magyar rádiózás újjászervezését. Ehhez egy Pápa közelében elrejtett 20 kW-os adóberendezést használtak fel, amely korábbiakban Budapest II. műsorát sugározta. Ezt csak szeptember 15-ére tudták üzembe helyezni.
Zavaró adások
[szerkesztés]1942. augusztus 3-tól megindult az Amerika Hangja magyar nyelvű műsor sugárzása egy hajóról, amely Görögország vizein, Szaloniki közelében hajózott. Ennek zavarására a kormányzat egy tartalék adót helyezett üzembe, amelyet 1927-ben Budapest I. műsorának közvetítésére létesítettek, majd a háború alatt Kolozsvárott működött.[29][30] Ez az adó eredetileg 3 kW teljesítményű volt, de zavaróadóként csupán 750 W teljesítményre volt képes. Később egy 2 kW-os adót is használtak erre a célra, amelyet a svábhegyi telefonközpontba telepítettek.
A rádió a világháború után
[szerkesztés]A Magyar Nemzeti Bizottság Ortutai Gyulát bízta meg a magyar rádió újraszervezésével. Hamarosan megkezdődtek a zenekari próbák, és már áprilisban lemezre vették a rádió új szünetjelét („Te vagy a legény, Tyukodi pajtás”).[31]
1945. május elsején délben hét utcai hangszórón át szólalt meg a Rádió. Üzembe helyezték ezen kívül azt a 0,5 kW-os Telefunken adót is, amely még 1925-ben működött Csepelen.[32] Szeptember 15-én megszólalt az ideiglenesen helyreállított lakihegyi adó 20 kW teljesítménnyel[33]
1945. június 1-jén a világháború utáni újjászervezés során a szervezetet a Magyar Távirati Irodával együtt integrálták a Magyar Központi Híradó Rt.-be, amelyet 1949. augusztus 19-én államosítottak. 1949. február 1-jén „Budapest 1” felvette a „Kossuth”, „Budapest 2” a „Petőfi” nevet. 1949-ben Sófalvi Károly átadta a Rádió első, saját fejlesztésű és gyártású stúdiómagnetofonját. Az MTI-től különválasztva, 1950. március 7-én létrejött a Magyar Rádióhivatal (MRH). 1951-ben először jelentették be a tévéadások majdani megindulását. 1953-ban megalakult a műszaki jellegű Magyar Televízió Vállalat, és a Posta kísérleti Intézettel karöltve elkészíti az első az első, 100/50 W-os adóberendezést. 1953. december 16-án a berendezés meg is kezdte próbaadásait. A kísérlet színhelye a magyar rádiózás történetéből ismert Gyáli úti Posta Kísérleti Állomás volt, erre szereltek egy adóantennát. 1954. január 20-án üzembe helyezték a 100 W-os kísérleti adót a Széchenyi-hegyen. A Pollack Mihály téri rádióépületben, a volt Eszterházi-palotában megalakult a Rádió televíziós főosztálya, vezetője Révai Dezső, a beosztottak száma 2 fő volt. Az első magyar televíziós felvételre 1954. szeptember 2-án került sor a Filmgyárban.
Az 1950-es évek alatt a MR a kommunista párt szócsövévé vált, s hitelét elvesztette.
A forradalom eseményei
[szerkesztés]Az 1956-os forradalom során az MR, mint a vezető tömegmédium elfoglalása, illetve megtartása fontos szempont lett. A Rádió épületénél tört ki az első fegyveres tűzharc. A tüntetők az MEFESZ[* 3] 12 pontjának beolvasását követelték, ezt azonban Benke Valéria nem merte engedélyezni. Gerő Ernőnek este nyolc órakor elhangzott beszéde váltotta ki a tömeg felháborodását; fél kilenckor betörték a Rádió épületének kapuját. Ettől kezdve a hivatalos műsort, amelyet a lakihegyi adóról lehetett hallani, az Országházból sugározták, amelynek egyetlen zenei anyaga volt: az Egmont-nyitány. A Szabad Magyar Rádió vidéki stúdiókból, ideiglenes frekvenciákon sugárzott.[34] A budapesti adó 1956. november 4-én 5 óra 20 perckor még sugározta Nagy Imre beszédét. 7 óra 57 perckor Háy Gyula beszélt az Írószövetség nevében („Segítsetek! Segítsetek!”). Utána gyászzenét[35] sugároztak, majd 8 óra 7 perckor minden figyelmeztetés nélkül elhallgatott a rádió (a parlamenti stúdióból és a lakihegyi adón sugárzott műsorról van szó)[36] Ettől kezdve a lakihegyi adó egészen november 7-éig hallgatott. A dunapentelei amatőr adóállomásról hangzottak el a sokszor idézett szavak: „Rákóczi Rádió, Dunapentele! A szovjet tankok és légierők támadják Dunapentelét. A harc változatlan hevességgel tovább folyik. Dobjatok le fegyvereket!”[37][38][39]
Központi utasításra már október 23-án felszólítást kapott a szolnoki rádióadó, hogy készüljenek fel arra a feladatra, hogy át kell hangolniuk az adót a Kossuth Rádió frekvenciájára (ez főként az adó kimenőfokozatának induktív és kapacitív elemeinek cseréje miatt három óra alatt volt elvégezhető). Szolnokon abban az időben egy 0,4 kW-os kisadó működött (a forradalom alatt Damjanich Rádió néven), valamint a Petőfi Rádió műsorát sugárzó 135 kW-os nagyadó.
November 4-én hajnali 4 óra 30 perckor szovjet katonák hatoltak be a Besenyszögi úti rádióadó épületébe, és megszakították a központi Kossuth műsor relézését. A Szabad Európa Rádió figyelőszolgálata 4 óra 32 perckor észlelte a rendkívül gyenge rádiójelek megszűnését. Reggel 5 óra 5 perckor jelentkezett Kossuth-adóként Kádár János közleményével a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. Az észlelések szerint ezek egy sokkal nagyobb adóállomásról érkeztek. Valójában az ungvári rádión hangzott el először a beszéd. Ez az adóállomás Kereknye és Rát között állt, és a 675 kHz-en sugárzott 50 kW teljesítménnyel. Ez az adás Magyarországon alig volt hallható, ezért készült magnetofonfelvétel, amelyet a szolnoki nagyadóról sugároztak. A beszédet oroszul szövegezték meg és kárpátaljai magyar értelmiségiek fordították le magyar nyelvre.[40]
A beszéd szövegét Ungvárról hozták egy 76 cm/s sebességű jó minőségű magnófelvétel formájában. Utasították a bemondónőt, hogy „Kossuth Rádió, Budapest” néven jelentkezzék be. Ő azonban izgalmában azt mondta: „Kossuth Rádió, Szolnok”.
A beszédet rádióvétel formájában rögzítették egy Vörös Szikra magnóval, amelynek sebessége 19 cm/s, ezen a felvételen vételi zajok és fading is hallható.
A szolnoki adó ebben az időben a balatonszabadi adó frekvenciáját használta, az 1187 kHz-et.
A Petőfi Rádió adása csak 1957. február 11-én indult meg.[41]
A Rádió a forradalom után
[szerkesztés]1957. augusztus 18-tól a szervezet Magyar Rádió és Televízió Vállalat (MRTV) néven működött tovább, egészen 1974 októberéig, amikor különvált a Magyar Rádió (MR) és a Magyar Televízió (MTV). 1977-re elkészül a solti rádióadó, amely 2 MW teljesítménnyel sugározza a Kossuth Rádió műsorát az 540 kHz-es frekvencián teljes országos lefedettséggel.
A Magyar Rádió 1986-ban a médiatörvény előtt alapított egy német nyelvű rádiót az Osztrák Állami Rádióval, a majdani Danubius Rádió elődjét. Ez a kereskedelmi adó 1997-ben önállósult.
Az 1980-as évek végén, a rendszerváltás során a Rádió műsorai és vezetése egyes vélemények szerint a szólásszabadság megteremtését segítették. Az 1990-es évek elején azonban a tömegmédiumok irányítása ismét politikai küzdelem tárgya lett. Az Antall-kormány és a Boross-kormány alatt a Magyar Televízió 1-es programjához hasonlóan a Magyar Rádió műsorait kormánypárti elfogultsággal vádolták, amely főleg a hírműsorok esetében volt érezhető. Az ellenzéki politikai pártokat negatív színben tüntették fel. Ez az éles belpolitikai csatározásoktól fűtött időszak Médiaháború néven került be a közbeszédbe és a korabeli sajtóba.[42] Ez ismét kikezdte a közszolgálati rádió tekintélyét. A közmédia mindenkori vezetésének politikai függetlensége, szakértelme és objektív narratívája azóta is viták tárgya.
1996. augusztus 1-jén a médiatörvény értelmében megalakult a Magyar Rádió Rt. elnevezéssel.[43]
Működésének jogi háttere 1996-tól
[szerkesztés]Az 1996-os első médiatörvény (a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény) a vállalatot részvénytársaságként alakította, és tulajdonosi kezelő testületének (egyedüli tulajdonos) létrehozta a Magyar Rádió Közalapítványt. Az alapítvány kuratóriuma választotta meg a rádió elnökét, gyakorolta a gazdálkodásával összefüggő felügyeleti jogokat. 2010-ben a közalapítvány más közszolgálati médiumok kuratóriumaival együtt Közszolgálati Közalapítvány néven működik tovább.
A szakmai felügyeleti szerv a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A törvényességi felügyeletet a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság végzi.
A Magyar Rádió vezetői
[szerkesztés]- 1925–1941 Kozma Miklós
- Gyarmathy Sándor, a Rádió első rendezője
- Szőts Ernő, az első műsorigazgató
- 1942–1944 vitéz Náray Antal ezredes
- 1944 Frigyesi János (a német megszállás után)
- 1944 Kolozsváry Borcsa Mihály (a kiugrási kísérlet után)
- 1945–1947 Ortutay Gyula
- 1947–1949 Barcs Sándor
- 1949–1953 Szirmai István
- 1953–1954 Hartai László (mb. elnök)
- 1954–1956. október 30. Benke Valéria (elnök)
- 1956. november 7. – 1957 Gács László (kormánybiztosként)
MRT
- 1957. augusztus – 1958 Benke Valéria
- 1958–1962 Gács László
- 1962–1974 Tömpe István
MR
- 1974–1988 Hárs István
- 1988–1990 Hajdú István
- 1990–1993 Gombár Csaba
- 1993–1994 Csúcs László (alelnökként)
- 1994–1996 Szirányi János
- 1996–2000 Hajdú István
- 2000. július – augusztus Juhász Judit (alelnökként)
- 2000. augusztus – 2001. június Szijártó István (gazdasági igazgatóként)
- 2001. június 5. – 2005. július 31. Kondor Katalin
- 2005. augusztus - 2006. július Gőblyös István és Hollós János (ügyvezetőként)
- 2006. augusztus 1. – 2010. július 31. Such György
- 2010. augusztus 1. – 2010. november 18. ?
- 2010. november 19. – Jónás István
Szervezeti felépítése
[szerkesztés]Az MR önálló szervezeti egységei:
- Elnöki Hivatal
- Kossuth Rádió Főszerkesztőség
- Petőfi Rádió Főszerkesztőség
- Bartók Rádió Főszerkesztőség
- Művészeti Főszerkesztőség
- Archívum
- Gazdasági Igazgatóság
- Műszaki Igazgatóság
- Informatikai Osztály
- Jogi Iroda
- Oktatási Osztály
- Kommunikációs Iroda
- Kereskedelmi Iroda
- RTV Részletes
- Belső Ellenőrzési Iroda
Az MR tanácsadó, koordináló, illetőleg egyéb tevékenységet végző testületei:
- Elnöki értekezlet
- Elnökségi értekezlet
- Nyelvi Bizottság
- Mikrofonbizottság
- Műsorülés
Csatornák
[szerkesztés]- A Kossuth Rádió a hírek és a közélet csatornája. Itt szól naponta a rádió legnépszerűbb műsora, a Krónika című hírmagazin, amely mindennap délben, 15.00 órakor, 17.30 perctől és 22.00 órakor hallható. A rádió Középhullámon (KH), Ultrarövidhullámon (URH-CCIR), rövidhullámon (6025 kHz, a 2010-es évek elejéig) és a Thor 5 (Telenor) műholdon keresztül is fogható.
- A Petőfi Rádió könnyűzenét és szórakoztató háttérműsorokat közvetít. A magyar rádió leghallgatottabb rádiója. URH-CCIR sávban, valamint a Thor 5-ös műholdon fogható.
- A Bartók Rádió komolyzenét és irodalmi műveket sugároz. URH-CCIR frekvencián és a Eurobird 9A-as műholdon fogható.
- A Dankó Rádió 2012 végi indulással: magyar nóta, népzene és operett tartalmú csatorna.
- A Nemzetiségi adások csatornája 2007. február 1-jén indult, amikor megszűnt a keleti normás ultrarövidhullámú (URH-OIRT) műsorszórás, így a nemzetiségi műsorok sugárzása ezen az adón történik, amely középhullámon, 873 és 1188 kHz-en valamint műholdon fogható.
- Szülőföldünk, külföldnek szóló rövidhullámú adások[44] (2011 óta szünetelnek): 3975, 6025 és 6140 kHz[45]
- A Parlamenti adások az Országgyűlés közvetítéseit sugározza, amelyek műholdon és interneten hallgathatók.
Megszűnt csatornák
[szerkesztés]- A Régió Rádió a régió és a regionális adások összefoglaló műsora. Régióközpontok: Győr, Debrecen, Pécs, Miskolc, Székesfehérvár és Szeged. Műsora 2012. december 21-én szűnt meg.
- A Dalok és dallamok a Magyar Rádió online rádiója. Jelenleg kétóránként népzenét, négyóránként nótát és operett műveket közvetít. Adása 2009. december 15-én indult mint internetes népzene, nóta és operett zenével foglalkozó rádiós csatorna, majd országos frekvenciát kapott, és Dankó Rádió néven hallható.
Árvízi rádióadások
[szerkesztés]2013. június 9. és július 8. között szólt az Árvízvédelmi Rádió (tervezett nevén Árvíz FM) a megszűnt Neo FM használaton kívüli frekvenciáin. Ezalatt a Kossuth Rádió középhullámú adója (Solt, 540 kHz) éjszaka is működött.
- Budapest 100,8 MHz
- Csávoly 96,7 MHz
- Győr 87,6 MHz
- Kab-hegy 107,2 MHz
- Kékes 95,5 MHz
- Kiskőrös 88,4 MHz
- Komádi 103,0 MHz
- Miskolc 97,1 MHz
- Nagykanizsa 90,2 MHz
- Pécs 95,9 MHz
- Sopron 96,8 MHz
- Szeged 90,3 MHz
- Szentes 100,4 MHz
- Tokaj 97,5 MHz
- Ózd 101,5 MHz
- Vasvár 91,6 MHz
Ideiglenes adások
[szerkesztés]- Petőfi DJ – Budapest, FM 97.0 – 2012. június 1-3.
- Augusztus 20. – Budapest, FM 91.4 – 2012. augusztus 20.
- MR Versmaraton – internetes adás
2021 szeptemberében az Eucharisztikus Világkongresszus idején hat frekvencián hat nyelven működött vallási jellegű műsorszórás (angol, magyar, olasz, francia, spanyol és német).
Frekvenciák
[szerkesztés]Hosszúhullám
[szerkesztés]Magyarországnak nem volt deklarált hosszúhullámú rádióadója. Az 1919-ben megrendelt gépadó 1922-től 1942-ig a hosszúhullámú sávban sugárzott, de távíró üzemben.[* 4]
1944-ben tervbe vették, hogy a székesfehérvári rövidhullámú adót alkalmassá teszik a hosszúhullámú sávban történő sugárzásra, de ez a program a háború végi problémák miatt nem valósult meg. Az adóberendezés kimenetének indukciós részét átalakították, de soha nem használták.[21]
Az 1950-es évek elején az Államvédelmi Hatóság még működtetett egy 15 kW-os zavaróadót a hosszúhullámú sávban.[46]
Középhullám
[szerkesztés]540 kHz Solt, 810 kHz Balatonszabadi, 873 kHz Lakihegy, 873 kHz Pécs, 1116 kHz Mosonmagyaróvár, 1116 kHz Miskolc, 1188 kHz Marcali, 1251 kHz Szombathely, 1251 kHz Nyíregyháza, 1350 kHz Győr,[34] 1350 kHz Szolnok, 1485 kHz Mohács, 1602 kHz Egerszeg[47][48] Az említett adók több különböző frekvenciát is használtak az elmúlt időszakban. Szolnok és Lakihegy rendelkezik ún. diplexerrel. Ez lehetővé teszi, hogy az adóantenna egyszerre két különböző frekvencián sugározzon műsort.[49]
Balatonszabadi-Sóstó 135 kW-os nagyadója 1956-tól a külföldnek szóló (Szülőföldünk) és idegen nyelvű adásokat is sugárzott. Ezeket korábban a Kossuth- és Petőfi nagyadók sugározták az éjszakai adásszünet ideje alatt.
Rövidhullám
[szerkesztés]2007-ig Székesfehérvár, 2007-től Jászberény (a teljes adóberendezést és az antennarendszert is áttelepítették Jászberénybe; szokásos rövidítése: JBR).[50] Az adóállomás büszkesége a log-periodikus, keskeny sávú sugárzó. 2011 óta ezek az adások szünetelnek (hírek szerint az adót és az antennarendszert 2011 májusában lebontották). A jászberényi körsugárzó antennarendszert alkalmasnak tekintették a DRM sugárzásra a 9–11 MHz frekvenciatartományban.[51]
adó | frekvencia, kHz | teljesítmény, kW | irányszög | cél |
JBR | 3975 | 250 | körsugárzó | Nyugat-Európa |
JBR | 5965 | 250 | 306 | Észak-Amerika |
JBR | 5970 | 252 | 300 | Észak-Amerika |
JBR | 5980 | 250 | 300 | Észak-Amerika |
JBR | 5995 | 250 | 306 | Észak-Amerika |
JBR | 6025 | 100 | körsugárzó | Nyugat-Európa |
JBR | 6040 | 250 | 306 | Észak-Amerika |
JBR | 6140 | 100 | körsugárzó | Nyugat-Európa |
JBR | 6150 | 250 | 306 | Észak-Amerika |
JBR | 7165 | 250 | 288 | Nyugat-Európa |
JBR | 9665 | 250 | 240 | Dél-Amerika |
JBR | 9845 | 250 | 90 | Ausztrália |
JBR | 9880 | 250 | 245 | Észak-Amerika |
JBR | 11685 | 250 | 75 | Ausztrália |
JBR | 11695 | 250 | 306 | Észak-Amerika |
JBR | 15660 | 250 | 75 | Ausztrália |
JBR | 17690 | 250 | 90 | Ausztrália |
Az adóberendezést több frekvencián is használni lehetett. Ehhez az adóvégfokozat hangolt köreit ki kellett cserélni. A több ezer voltos feszültségre és az igen nagy áramerősségre készült tekercseket és kondenzátorokat kis kézikocsival lehetett betolni az adóterembe, így valósult meg az adó gyors áthangolása.
DRM
[szerkesztés]Digital Radio Mondiale adáskísérleteket 2008. május 30-a és júniusa között végeztek. Ezúttal a Magyar Katolikus Rádió műsorát sugározták a lakihegyi adóról a 810 kHz frekvencián.[52] Tekintetbe vették a jászberényi rövidhullámú adót is erre a célra, de az adások nem kezdődtek el. Időközben a jászberényi telephely megszűnt; a Hírközlési Hatóság az URH-sávban tervezi a DRM-adások megindítását (2013 után).
Technikai részletek
[szerkesztés]Adástechnika
[szerkesztés]A rövidhullámú rádiózás kezdetben posta műszaki feladat volt.[53] 1907-től Morse-üzemmódban szikraadókkal végezték (ívlámpás, majd később gépadós[54] módszerrel) Csepel és Tárnok helyszíneken, sőt még Fiumében is, haditengerészeti rendeltetéssel. A székesfehérvári gépadó[55] 9282 Hz frekvenciát állított elő, ezt több frekvenciakétszerezéssel 37128 Hz-re növelték.[56] A lakihegyi adó után itt állították fel a második AM-adóállomást Székesfehérvár-Sóstó helyszínen 1932. július 27-én. Ez az adó 20 kW teljesítményű volt; 1933. január 2-ától egy hazai Standard gyártmányú 25 kW-os adó lépett a helyébe. Ez az adó képes volt műsorsugárzásra, de főként távíró forgalomra használták (valamint katonai és időjárás-jelentési rendeltetéssel). 6800 és 13810 kHz frekvencián sugárzott. Az antenna vízszintes huzalokból állt, amelyet három darab 60 m-es árbóc tartott. 1933 decemberétől magyar nyelvű műsort sugároztak az Amerikai Egyesült Államok és Kanada felé 303 fokos irányszöggel. 1937-től Dél-Amerika felé is irányítani lehetett a rádióadást 245 fokos irányszöggel. 1938-ban két új 5 kW-os adó telepítését tervezték, de ezeket a közelgő háborús veszély miatt Székesfehérvár-Öreghegy telephelyen építették fel. Az Öreghegy (Bányató) melletti adók viszonylag épségben vészelték át a háborús időszakot. Ezek az adók az 5300, 5400, 5459, 6840, 9113 és 9125 kHz frekvencián működtek. A háború után 1945 szeptemberétől kezdtek ismét sugározni a fentieken túl a 9109, sőt a 13680 kHz-en.[57]
Amerikába első ízben 1932. május 1-jén sugárzott műsort a Magyar Rádió. A rövidhullámú műsorszórás 1934. december 23-ától vált rendszeressé.
A rövidhullámú sugárzás fejlesztéseképpen a második világháború után a diósdi állomásról bővítették 1949. június 1-jén két darab 0,4 kW-os adóval négy nyelven. Az év október 31-étől az adóteljesítményt 2 kW-ra emelték, hazai gyártású adóberendezésekkel.[58] A diósdi adók szintén hazai fejlesztésből 1950. június 1-jétől már 100 kW teljesítménnyel sugároztak Észak-Amerika és Kanada felé.[59]
A 20. század elején nem a frekvenciával, hanem a hullámhosszal azonosították a rádióadókat. Az akkori adatok átszámítását nehezíti, hogy a fény terjedési sebességének értékét azóta pontosabban; tehát az eredetitől eltérő értékkel határozzuk meg.
1936-ban a Magyar Posta elektromos kábelen a következő adóállomásokhoz juttatta el a budapesti stúdió műsorát:[60]
- Lakihegy (550,5 m, 544,6 kHz)
- Győr 0,4 kW (1349 kHz) 1952 június (a mosonmagyaróvári kábelről), 1956-ban saját stúdióból, ideiglenes frekvenciákon[34]
- Mosonmagyaróvár 1,25 kW (227,1 m, 1320 kHz) 1932. november 10.
- Pécs 1,25 kW (204,8 m, 1464 kHz) 1933. március 11.
- Szolnok 135 kW (1040 kHz) 1949. augusztus 27.[61] (a Nyíregyháza felé vezető kábelhálózat 1936 óta áthaladt Szolnokon)
- Miskolc 1,25 kW (208,6 m, 1437 kHz) 1933. február 6.
- Nyíregyháza 6,25 kW (267,4 m, 1127 kHz) 1932. december 29.[62]
Ezek az adók már kvarcvezérlésűek voltak, és léghűtésű adócsövekkel épültek. Ezért távvezérléssel is be lehetett kapcsolni őket. A mosonmagyaróvári adót Győrből kapcsolták. A nyíregyházi adónak vízhűtésű adócsöve volt, ezért azt csak helyileg lehetett bekapcsolni.[21]
Marcaliban (Somogyszentpál–Kisperjés) 1983 és 1985 között épült egy 2×500 kW teljesítményű középhullámú adó, elgőzölögtetéses hűtésű adócsövekkel a Petőfi-műsor sugárzása céljából. Az adót később átépítették 300 kW teljesítményre, és a Régiók Rádiójának műsorát sugározta.
A kassai rádióadó, amelynek korábban is volt napi egy órányi magyar nyelvű adása a pozsonyi stúdióból, 1938. november 14-étől sugározta Budapest I. műsorát.[63] A kolozsvári középhullámú adótornyot román mérnökök építették 1931-ben;[* 5] innen napi rendszerességgel magyar nyelvű műsort is sugároztak (1945 után). Észak-Erdély visszacsatolása után a kolozsvári rádióadó is a budapesti stúdió műsorát szolgáltatta. Tervbe vették további adók építését is a Székelyföldön, de a háborús viszonyok miatt ebből már nem valósult meg semmi. A többi erdélyi rádióstúdió nem a magyar, hanem a román rádió műsorát közvetítette, például a temesvári, aradi és a gyulafehérvári rádióadó.
Hangrögzítés
[szerkesztés]Az első évtizedben gyakorlatilag csak élő műsort adtak. Jellemző az akkori helyzetre, hogy a bemondók (Scherz bácsi is) szükség esetén magyar nótákat énekeltek a stúdióban. Egyszer azonban eszébe jutott a vezetőségnek, hogy női hang még nem került adásba. Hárman rohantak Mancikáért, a gépírónőért, aki hosszas vívódás után végül elvállalta, hogy felolvasást tart a Rádióban. Taubler Margit volt, aki 1924-ben Molnár Ferenc: „A férj bevásárol” című jelenetét olvasta fel. Ő persze rémült volt, és berekedt. Ám Molnár János egy pohár nyers tojással megitatta, és ettől elmúlt a rekedtsége. Az egyik győri amatőr megfigyelő azt írta, hogy még a „művésznő” szívdobogását is hallotta.[21] Lehet, hogy túlzás, hiszen akkoriban még szénmikrofonokat használtak, és a vevőkészülékek 99%-a detektoros volt. A kondenzátormikrofont a húszas évek elején találták fel, és csak később használta a Rádió: a Rieger–Siemens-kondenzátormikrofonokat 1927. november 4-én helyezték üzembe. Alkalmaztak Reisz mikrofont is, de általános volt a szalagmikrofon (Bändchen). Ez igen alacsony jelszintű volt, ezért eggyel több erősítőfokozatot alkalmaztak hozzá.
Elektroncsöves vevővel nagyon kevesen rendelkeztek még. Ezek Meissner-visszacsatolású audionkapcsolások voltak, a Meissner-visszacsatolás szabadalmának tulajdonosa a Telefunken volt, s 1924-ben körlevél útján tudatta – gyártókkal és felhasználókkal – hogy a szabadalom megsértése büntetőjogi következményekkel jár.
Kezdetben a hanglemezeket a mikrofon elé állítva játszották le; csak később nyílt meg a lehetőség, hogy a lemezek hangját kábelkapcsolaton adásba lehessen küldeni. Ekkor kezdett el a Rádió saját hangfelvételeket csinálni.
A viaszlemezek, amelyekkel dolgoztak, csak előmelegítés után voltak használhatóak[* 6], és igen súlyos volt a lemezvágó berendezés (a hideg lemezt forgácsolja a vágótű, ezért zaj és recsegés kerül a felvételbe). De ismert volt már a röntgenlemezek alkalmazása is lemezvágás céljára. Ebből kiindulva külön lemezvágásra készített filmet használtak (Mille-rendszer). Ez a speciális film 7 mm széles, és 32 cm/s sebességgel szalad a rögzítő berendezésben. A filmek hosszú tekercsben állottak rendelkezésre, ezért hosszabb felvételeket is lehetett készíteni, mint a hanglemezek esetében. A vágótű zafírból készült, és kb. 174 fokos tompaszögű végével karcolta bele a hangot a filmbe. A rögzítésnél mélyírást használtak, hasonlóan az Edison-féle fonográf tűjének mozgásához. A Philips–Miller-készülékeket 1938-tól használták.[64][65]
A hangrögzítés vizsgálata céljából 1936-ban a Televíziós Bizottság felkérésére Erdőss Gyula, Magyari Endre és Láng Jenő utazott Eindhovenbe, majd Angliába. Megvizsgálták a Stille hangrögzítési módszert is. Ennél a Poulsen-féle dróthuzalos megoldás modernebb változatát használták: acélszalag futott az író, vagy olvasó fej előtt 90 cm/s sebességgel. A tekercsek 70 cm átmérőjű dobon helyezkedtek el, játékidejük 35 perc volt.[* 7]
1930 után – amikor a hangosfilm is elterjedt – ugyanolyan technikával rögzítették a műsorhangot, ahogyan a filmkészítésnél is (Selenophon). A filmet persze elő kellett hívni, viszont a hangminősége már túllépte a középhullámú rádióadás igényeit: a felső rögzíthető frekvencia elérte a 8000 Hz-et.[21] A rádióadók frekvenciatávolsága 9 kHz volt, ezért az adóknak nem volt szabad 4,5 kHz-nél magasabb hangot kisugározniuk.
Hagyományos adásrend
[szerkesztés]Magyarországon a hagyomány szerint minden új adóberendezést a Rákóczi-induló[66] lejátszásával helyeztek üzembe.
- Az elektroncsöves végfokozatú adóberendezéseket műsorkezdés előtt jóval be szokás kapcsolni; ez a bemelegedési idő. Az adó ilyenkor a modulálatlan vivőfrekvenciát sugározza, hang tehát nem hallatszik.
- A bemelegedés ideje alatt szokásos volt a 440 Hz frekvenciájú normál A hanggal modulálni az adót. Ez az időszak lehetővé teszi a torzítások kimérését, tehát, hogy jelentkeznek-e a moduláló frekvencia felharmonikusai.
- Egészen a 90-es évekig szokásos volt, hogy az adáskezdés előtti tíz-húsz percben a stúdió (modernebb kifejezéssel: a csatorna) szünetjelét,[67] azaz, hívójelét sugározták. Ez teszi lehetővé az állomás azonosítását már a műsorszolgáltatás megkezdése előtt. Az első szünetjelet Tomcsányi Béla készítette, és 1928-tól használták.[68] 2007. június 4-től kezdve a Kossuth Rádió nem használ szünetjelet, a Petőfi Rádiónál 1997-ben szüntették meg.
- A közszolgálati műsort (korábban Budapest I., majd a Kossuth Rádió) a Himnusz lejátszásával zárják.
- 1929-től 2007-ig szokásos volt az adászárás után az idegen nyelvű vízállásjelentés[* 8] a nemzeti főadón. A vízállást és a gázlók állapotát az egész Dunára és a Tiszára beolvasták a forrástól a torkolatig.[69] A II: világháború alatt ideiglenesen szünetelt[70]
Regionális stúdiók
[szerkesztés]- Debreceni Regionális Stúdió
- Győri Regionális Stúdió
- Miskolci Regionális és Nemzetiségi Stúdió
- Pécsi Regionális és Nemzetiségi Stúdió
- Szegedi Regionális és Nemzetiségi Stúdió
A regionális stúdiók 2007 augusztusától egységesen Régió Rádió néven sugározták műsoraikat. Az átszervezés során a nyíregyházi, a szolnoki, a szombathelyi és nagykanizsai stúdió megszűnt, a néhány megmaradt munkatárs a nyíregyházinál a debreceni, a szolnokinál a szegedi, utóbbi kettőnél a győri stúdió kihelyezett tudósítójaként dolgozott tovább. Saját műsorain kívül minden stúdió sugározta a Petőfi Rádióról eltűnt magyarnóta-műsort, valamint alkalmanként sportközvetítéseket, ezen kívül a fennmaradó műsoridőben a Kossuth Rádió vagy a Petőfi Rádió adását továbbították.
A Régió Rádió műsora 2012. december 21-én délben leállt, december 22-től a magyar nótát és operettet sugárzó Dankó Rádió műsora hallható a frekvenciáin. A körzeti stúdiókat nagyrészt leépítették, csak a nemzetiségi adásokat szerkesztő munkatársak maradtak.
Ismert rádiósok
[szerkesztés]Bemondók
[szerkesztés]Forrás: Szalóczy: A leírt szöveg felolvasandó[71]
1945 előtt
[szerkesztés]- Beöthy Lídia
- Budinszky Sándor
- Csiky Mária
- Daróczy Tamás
- Deseő Dezső
- Dövényi Nagy Lajos
- Fedák Ágota
- Filotás Lili
- Gáspár László
- Gecső Sándorné
- Gerster Sári – a Magyar Rádió első bemondónője
- Győri Ernő
- Havel Éva
- Hevessy Zoltán
- Kowách Aladár
- Loyek Árpád
- Lőrinszky László
- báró Máriássy József
- Natter Gitta
- Radó Árpád
- Randé Jenő
- Rosner Kálmán
- báró Schell Gyula
- Scherz Ede – a Magyar Rádió első bemondója
- Skoff Elza
- Skublics Christa
- Solti János
- Sztankovich Viktor
- Tavaszy Sándor
- Visegrády Gabriella
1945-től 2015-ig
[szerkesztés]- Acél Anna
- Auth Magda
- Bán György
- Baleczky Annamária
- Barra Mária
- Bátonyi György
- Besnyő György
- Bérczy Krisztina
- Bordi András
- Borenich Péter
- Boros Miklósné
- Bozai József
- Bőzsöny Ferenc
- Czeglédi Edit
- Csonka Erzsébet
- Csók Pál
- Csupics Mária
- P. Debrenti Piroska (dr. Bálint Lajosné)
- Dénes Marianne
- Dibusz Éva
- Dorniss Ibolya
- Dóczi János
- Dömök Gábor
- Egressy István
- Erdei Klári
- Erdős Miklós
- Erőss Anna (Konkoly Tiborné)
- Fáy Zsuzsa (Kovács Zsuzsa)
- Földi Ottó
- Gaál Anna (Gaál Lászlóné)
- Gál Jolán
- G. Mezei Mária
- Géczy-Bojtár Attila
- Gyöngyi László
- Hajnóczy Lívia
- Hegedűs Éva
- Hollósi Gábor
- Hódos Judit
- Horváth Lajos
- Johannesz Zsuzsa
- Kertész Zsuzsa
- Kis Csabáné (Vörös Gabriella)
- Kiss Jenő
- Korbuly Péter
- Kovács M. István
- Kozma Ágnes
- Körmendy László
- Kőhalmi Ferencné
- Madarász Zsolt
- Málnai Zsuzsa
- Mátyus Kati
- Mélykúti Ilona
- Mohai Gábor
- Morvai Imre
- Mravik Zsolt
- Murányi László
- Nagy Abonyi Erna
- Nagy Györgyi
- Nagyidai István
- Novotny Zoltán
- Őcsi Erzsébet
- Pál Máté
- Pármai Éva
- Péter Ferenc
- id. Pintér Sándor
- ifj. Pintér Sándor
- Regéczi Lilla
- Réz Dániel
- Sárosi Gábor
- Schaefer Andrea
- Schurecz Józsefné
- Seress János
- Sipos Magdi
- Solténszky Tibor
- Szakonyi Judit
- Szalóczy Pál
- Szántó Judit
- Szebeni Gál Vera
- Székely Erzsébet
- Széplaki Aliz
- Szilágyi Zoltán
- Szitányi Gabriella
- Szlotta Judit
- Takács Miklós
- Tarcsa Zsuzsa
- (Telegdy-) Polgár István
- Thoma István
- Tótfalusi András
- Török Annamária
- Troszt Erzsébet
- Turgonyi Pál
- Ulbrich András
- Ungváry Ildikó
- Vadász Ágnes
- Váradi Klári
- Varga János
- Varga József
- Várnai Klári
- Vovesz Tibor
- Zahorán Adrienne
- Zováth Adrienn
- Zsámboki Zsolt
(Forrás: Lévai Béla: A rádió és televízió krónikája, 1945-1978)
Kabarészerkesztők
[szerkesztés]Forrás: Humorlexikon[72]
|
Rendezők, dramaturgok
[szerkesztés]- Asperján György
- Avanesian Alex
- Balázs János
- Barlay Gusztáv
- Bán Róbert
- Bárdos Pál
- Bednai Nándor
- Bodnár István
- Borenich Péter
- Bozó László
- Bónis Ferenc
- Csajági János
- Cserés Miklós dr.
- Cserés Tibor
- Dániel Ferenc
- Derera Éva
- Dékány Kálmán
- Déri Éva
- Dobai Vilmos
- Egressy István
- Éless Béla
- Fejes Cecília
- Fenákel Judit
- Galamb Sándor
- Gál István
- Gáll Ernő
- Id. Geszty Péter
- Gyárfás Miklós
- Hackl Jolán
- Hámor János
- Horváth Tibor
- Horváth Tivadar
- Huszár Klára
- Ispánki János
- Jósfay György
- Katona Imre József
- Kelemen László
- Kertész László
- Képes Géza
- Képessy József
- Koppányi György
- Kőváry Katalin
- Lányi Andor
- Levente Péter
- Lékay Ottó
- Lóránd Lajos
- László Endre
- Magos György
- Major Anna
- Maráz László
- Markovits Ferenc
- Marschall Éva
- Martin Kovács Miklós
- Marton Frigyes
- Dr. Márkus Éva
- Meczner János
- Mesterházi Márton
- Molnár Magda
- Molnár Mihály
- Mrsán János
- Németh Adél
- Nyerges András
- Pós Sándor
- Rácz György
- Sárospataki Zsuzsanna
- Sáry László
- Seregi Zoltán
- Siklós Olga
- Simonyi János
- Solténszky Tibor
- Solymosi János
- Solymosi Ottó
- Sumonyi Papp Zoltán
- Szablyár Ferenc
- Szabó Kálmán
- Szebényi Cecília
- Szécsi Ferenc
- Szirmai Ottó
- Sződy Szilárd
- Tasnádi Márton
- Turián György
- Török Tamás
- Vadász Gyula
- Vadász Ilona
- Vajda István
- Varga Géza
- Varsányi Anikó
- Vass László
- Vass Károly
- Vágó Péter
- Zala Zsuzsa
- Zoltán Péter
- Zsurzs Éva
Sportriporterek
[szerkesztés]Szerkesztő riporterek
[szerkesztés]- Albert Zsuzsa
- Antal Gábor
- Balogh István
- Bakonyi Péter
- Bálint Attila
- Bán Béla
- Bán Magda
- Bánkúti Gábor
- Benda László
- Benedek István Gábor
- Benedikty Béla
- Benkő Tibor
- Berecz Anna
- Bereczky Gyula
- Bernát György
- Berta Béla
- Bolgár György
- Bónis Ferenc
- Bölcs István
- Bujtás Amália
- Buzás Andor
- Csapó György
- Csák Elemér
- Csillag Sándor
- Dám László
- Dénes Gábor
- Dénes István
- Déri János
- Déry Anita[74]
- Dimény Judit
- Domány András
- Dombóvári Gábor
- Dorogi Zsigmond
- Emőd Pál
- Erdey-Grünwald Mihály
- Faludi Erzsi
- Faragó Judit
- Farkas Zoltán
- Fehérvári Győző
- Ferenczy Ágnes
- Feuer András
- Feyér Zoltán
- Fiala János
- Fikár László
- Filippinyi Éva
- Fittler Katalin
- Fodor Csilla
- Forró Tamás
- Földi Iván
- Földvári Géza
- Freymann Magda
- Furkó Zoltán
- Gartner Éva
- Gálik Mihály
- Gácsi Sándor
- Gáspár Sarolta
- Gelért Kiss Gábor
- Gimes Júlia
- Gyalog Rozi
- Gulyás Erika
- Gyárfás Tamás
- Győrffy Miklós
- Győri Béla
- J. Győri László
- Hackl Jolán
- Havas Henrik
- Havril Erzsébet
- Hável József
- Heltai András
- Holakovszky István
- Horkai József
- Horváth István
- Horváth Gyula
- Incze Zsuzsa
- Ipper Pál
- Juhász Judit
- Kapás Irén
- Kapusi Rózsa
- Katona Terézia
- Kelemen Kata
- Kerekes András
- Kerekes István
- Keresztes Ágnes
- Kerényi Mária
- Király Edit
- B. Király Györgyi
- Kiskalmár Éva
- Kispista István
- Kolozsi Béla
- Kondor Katalin
- Korányi Tamás
- Korbell Tibor
- Kovalik Károly
- Kovalik Márta
- Kósa Judit
- Kövesdi Zsuzsa
- Kőhalmi Ferenc
- Kőszegi Gábor
- Kubinyi Ferenc
- Kulcsár István
- Kulcsár Katalin
- Lakatos Pál
- László György
- Lengyel Miklós
- Lengyel Nagy Anna
- Linka Ágnes
- Lipovecz Iván
- Liptay Katalin
- Lévai András
- Maloschik Róbert
- Martos Eta
- Márványi Péter
- Medveczky László
- Merza Jenő
- Mester Ákos
- Mesterházy Márton
- Mezei András
- Mezei Károly
- Mihancsik Zsófia
- Mike Klára
- Molnár Aurél
- Müller Tibor
- Narancsik Ágota
- Nagy Lászlóné
- Nagy Piroska
- Nej György
- Nemes András
- Gy. Németh Péter
- Nonn Vera
- Nyakas Szilárd
- Nyárádi Péter
- Ocsovai Gábor
- Oláh Margit
- Ortutay Gyula
- Osgyáni Csaba
- Ómolnár Miklós
- Ónody György
- Papp Endre
- Papp Márió
- Patay László
- Patkó András
- Pálfi Balázs
- Pálréti Ágoston
- Pásztor Magdolna
- Pfeiffer Júlia
- Perjés Klára
- Petress István
- Pintér Dezső
- Puskás Károly
- Rangos Katalin
- Randé Jenő
- Rácz György Géza
- Rádai Eszter
- Ránki Júlia
- Rapcsányi László
- Rékai Gábor
- Rosta Marian
- Róbert László
- Rózsa Péter
- Sándor Anikó
- Sárközy Erika
- Sediánszky János
- Simonffy Géza
- Sipos Tamás
- Sóskúti Márta
- Spiró György
- Stefka István
- Sumonyi Papp Zoltán
- Szabó Éva
- Szabó József
- P. Szabó József
- Szegedi Erzsébet
- Szegő Tamás
- Szente László
- Szerényi Zoltán
- Szél Júlia
- Szénási Sándor
- Szigethy Anna
- Szigeti István
- Szilágyi Árpád
- Szilágyi János
- Szitnyai Jenő
- Tardos Júlia
- Tarnay Márta
- Tarnói Gizella
- Tiszay László
- Tóbiás Áron
- Tóth Gabriella
- Tóth Pál
- Trebitsch Péter
- Vajda Ferenc
- Vajda Zsuzsa
- Vajek Róbert
- Varga Ilona
- Varga Károly
- Varsányi Gyula
- Virághalmy Sarolta
- Vass M. Katalin
- Vass Ottó
- Vasvári Júlia
- Váradi Júlia
- Veress Tibor
- Vértes Éva
- Vértessy Sándor
- Vicsek Ferenc
- Zakar János
- Zelki János
- Zentai Péter
- Zétényi Lili
Hírszerkesztők
[szerkesztés]- Bedő Iván
- Forró Evelyn
- Kanyó László
- Kerekes András
- Martin Kovács Miklós
- Mócz Menyhért
- Nika György
- Orbán Györgyi
- Sas István
- Szarka Rozália
- Szelestey Lajos
- Udvarhelyi Szabolcs
- Vrannai Katalin
- Zentai Péter
Műsorvezetők
[szerkesztés]- Aczél Anna
- Ambrus Kyri
- Antal Imre
- Antal Magda
- Bakonyi Péter
- Balla Ferenc
- Baróti Éva
- Bába Iván
- Bánhorvát Attila
- Bányai Gábor
- Bátonyi György
- Báthory Gábor
- Belénessy Csaba
- Benedikty Béla
- Béres János
- Borenich Péter
- Czakó Balázs
- Csapó Károly
- Csűrös Csilla
- Czakó Balázs
- Czigány György
- Cziráki Péter
- Dám László
- Deme László
- Dezsényi Katalin
- Dénes Gábor
- Dibusz Éva
- Dimény Judit
- Dombóvári Gábor
- Egyed László
- Eke Károly
- Elek László
- Erdei Klári
- Fazekas Gergely
- Feyér Zoltán
- Filippinyi Éva
- Forrai Katalin
- Földes Imre
- Földi Ottó
- Földvári Géza
- Friss Gábor
- Gaál Anna
- Gaál Gabriella
- Galán Géza
- Gálvölgyi János
- Görgényi Zoltán
- Grétsy László
- Győrffy Miklós
- Halák László
- Harsányi Ildikó
- Havril Erzsébet
- Dr. Hársing Lajos
- Hűvösvölgyi Ildikó
- Horvát János
- Johannesz Zsuzsa
- Jónás István
- Juhász Előd
- Kapás Irén
- Kardos Ernő
- Kerekes András
- Kerényi Mária
- Kertész Zsuzsa
- Komjáthy György
- Kovács M. István
- Kovács P. József
- Kőszegi Gábor
- Kristóf Gábor
- Kroó György
- Kulcsár Katalin
- Levente Péter
- Linka Ágnes
- Liptay Katalin
- Lőrincze Lajos
- Lukácsi Béla
- Lukin László
- Magyar Kornél
- Martos Eta
- Meixner Mihály
- Menczer János
- G. Mezei Mária
- Mélykuti Ilona
- Molnár Dániel
- Nemes András
- Nej György
- Neuman Gábor
- Novotny Zoltán
- Gy. Németh Péter
- Némethy Attila
- Nyakas Szilárd
- Ómolnár Miklós
- Ördögh Csilla
- Padisák Mihály
- Papp Endre
- Pándy Lajos
- Pásztor Magdolna
- Pármai Éva
- Petrányi Judit
- Petress István
- Péchy Blanka
- Pintér Dezső
- Pogány György
- Poór Klára
- Radnóti László
- Rapcsányi László
- Rácz György Géza
- Ránki Júlia
- Regős Sándor
- Rékai Gábor
- Rózsa Péter
- Rózsa T. Endre
- Sárosi Bálint
- Sárkány Vera
- Schaefer Andrea
- Sebestyén János
- Sediánszky János
- Sillár Emőke
- Sipos Júlia
- Sipos Magdi
- Sípos Tamás
- Stefka István
- Sumonyi Papp Zoltán
- Szabó Éva
- Szabó Helga
- Szakáts Ildikó
- Szayly József
- Szegő Miklós
- Dr. Szegő Tamás
- Szentmihályi Szabó Péter
- Szőnyi Erzsébet
- Takács Mária
- Tardos Júlia
- Tarján Tamás
- B. Tóth László
- Ulbrich András
- Ungváry Ildikó
- Vadász Ágnes
- Varga Bálint András
- Varga F. István
- Varga János
- Varga Lajos Márton
- Varsányi Zsuzsa
- Vass István Zoltán
- Vágó István
- Vágó Péter
- Váradi Hédi
- Váradi Júlia
- Váradi Klári
- Várnai Péter
- Vértes Éva
- Vértessy Sándor
- Victor Máté
- Visy László
- Zeley László
- Zelényi Zoltán
- Zoltán Péter
Zenei szerkesztők
[szerkesztés]- Adorján Ágnes
- Alföldy Boruss István
- Arató Szilvia
- Bankó Éva
- B. Tóth László
- Belohorszky Károly
- Benczés Magda
- Bitó Pál
- Bónis Ferenc
- Boros Anikó
- Boros Attila
- Bubnó Tamás
- Buza Sándor
- Csermely Zsuzsa
- Csiba Lajos
- Demjén Erzsébet
- Dévai János
- Divéky István
- Duba Szilvia
- Fehér Márta
- Freymann Magda
- Friss Gábor
- Gergely Katalin
- Göczey Zsuzsa
- Halkovics János
- Herczeg László
- Herskovits Iván
- Hollós Lajos
- Horkai Rózsa
- S. Horváth Péter
- Hosmann Erzsébet
- Jávor Zoltán
- Jeney Erzsébet
- Kertész Iván
- Kertész Pál
- Kiss Imre
- Kiss Gyöngyi
- Komjáthy György
- Kubina Barnabás
- Leszler József
- Lázár Eszter
- Lőrincz Andrea
- Lukácsházy Győző
- Magyar Kornél
- Máder László
- Ménes Aranka
- Molnár Éva
- Nagy Péter
- Osváth Zoltán
- Ördög László
- Palásti Pál
- Pálosi István
- Rádai Eszter
- Rónai István
- Ruff Béla
- Salánki Hédi
- Schubert Ferenc
- Solymosi János
- Szeberényi Vera
- Szigeti István
- Szőke Cecilia
- Takács Annamária
- Tari Viktor
- Török Etel
- Török Mária
- Troszt Margit
- Osváth Zoltán
- Petykó Judit
- Varga Ferenc
- Varga Péter
- Varga Viktor
- Vass M. Katalin
- Várhelyi Márton
- Várkonyi Péter Endre
- Victor Máté
- Weisz Gábor
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ A trianoni békeszerződésre való hivatkozással a legyőzött országok nem építhettek az Eiffel-toronynál (300 m) magasabb építményt. A kisugározni kívánt frekvencia miatt azonban szükség volt egy toldatra (hangolócső), amelynek mozgatásával hosszabbítani lehet az antennát (284+30 m). (Bolcsó Dániel: A lakihegyi adótorony beintett Trianonnak, Index.hu, 2015. április 20.)
- ↑ A betűíró géptávíró hasonló a héttűs nyomtatóhoz [1]
- ↑ Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, lásd Az 1956-os forradalom 16 pontja
- ↑ A Rádiótávközlésben kétféle üzemmód létezett: a távíró és az ún. telefónia – mielőtt a digitális távközlés megszületett
- ↑ Ez valószínűleg tévedés, de minden erre vonatkozó forrás elfogadja. A mostanáig feltárt források szerint egy románok által épített adótoronyról Észak-Erdély visszacsatolása után magyar mérnökök kezdték el az első rádióadásokat 1940-ben
- ↑ Ilyen kalandos volt a sorsa a Szomorú vasárnap című dalnak. A technikusok eggyel több előmelegített lemezt készítettek elő. Hogy kárba ne vesszék, Martiny Lajos leült a zongorához, és Kalmár Pál ráénekelte az emlékezetes dalt
- ↑ Az acélszalagos hangrögzítés eltér a mai értelemben vett magnetofontól. A magnetofon műanyag szalagra rétegezett vasoxid réteget használ; ilyen csak 1945 után jutott a Magyar Rádiónak. Ezután jellemzően 76,2 és 38,1 cm/s szalagsebességet használtak
- ↑ Az idegen nyelvű vízállásjelentés a következő orosz szavakkal kezdődött: Уровень воды по Дунаю и Тисе... tehát csak két folyóra vonatkozóan
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Zsuppán András: Veszélyben a Pagoda: bontás fenyegeti a 20. század egyik fontos magyar épületét (Válasz Online, 2022. február 17.)
- ↑ Zsuppán András: A lázálom vége: ezért számolják fel a Pázmányt Piliscsabán (Válasz Online, 2020. december 15.)
- ↑ Vincze Miklós: Előbb elutasították, majd mégis zöld utat kapott a Magyar Rádió egykori otthonának bontása (24.hu, 2023. november 24.)
- ↑ Vincze Miklós: Végiglapoztuk a Rádió egykori épületeinek teljes bontási tervcsomagját, amiben egymást érik az ellentmondások és furcsaságok (24.hu, 2023. december 20.)
- ↑ Ács Gábor: Belülről mutatjuk, mi vész el, ha tényleg lebontják a Magyar Rádió épületeit (Euronews, 2023. november 30.)
- ↑ Nagy Bálint, Nádor András: Bontják a Rádió régi épületeit, hiába a helyiek küzdelme a Pázmány új campusa és Lázár János ellen (Telex.hu, 2024. szeptember 2.)
- ↑ Arató Éva: A Magyar Rádió legendás 6-os stúdiójának története (Építészfórum, 2021. április 17.)
- ↑ Ács Gábor: Utolsó séta? Körkép a Magyar Rádió legendás épületeiről (Építészfórum, 2020. június 16.)
- ↑ Furkó Zoltán, Molnár György. 70 év a Sándor utcában. 1928-1998. Budapest: Ajtósi Dürer Kiadó (1998). ISBN 9638314192
- ↑ Cornelius, Deborah S.. Kutyaszorítóban. Magyarország és a II. világháború.. Budapest: Rubicon-ház Kft., 495. o. (2015). ISBN 978-963-9839-12-0
- ↑ L. Nagy, Zsuzsa. Magyarország története (1919-1945). Debrecen: KLTE, Multiplex Media, 266. o. (1995). ISBN 963-471-833-7
- ↑ https://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/1021894
- ↑ LibriVision. nektar.oszk.hu. (Hozzáférés: 2023. augusztus 19.)
- ↑ LibriVision. nektar.oszk.hu. (Hozzáférés: 2023. augusztus 19.)
- ↑ Herczeg Tünde Zita: A magyar sajtó 1944-ben (bibliográfia), 2015
- ↑ http://www.filmintezet.hu/uj/kiadvanyok/muszter/archivum/2004_szept/berczessy_ujsag.htm Archiválva 2014. február 20-i dátummal a Wayback Machine-ben Bérczessy Gergely: Nincs jobb a papírnál?
- ↑ LibriVision. nektar.oszk.hu. (Hozzáférés: 2023. augusztus 19.)
- ↑ LibriVision. nektar.oszk.hu. (Hozzáférés: 2023. augusztus 19.)
- ↑ LibriVision. nektar.oszk.hu. (Hozzáférés: 2023. augusztus 19.)
- ↑ Dupla lapbezárással indul 2018, 24.hu, 2018. január 2.)
- ↑ a b c d e f g h Sugár, András. A magyar rádiózás története a felszabadulásig. Budapest: Post Rádió és Televízióműszaki Igazgatóság, 283. o. (1985). ISBN 9630233657
- ↑ a b http://www.radio-muzeum.hu/info/3kw_telefunken.html A Kassa-enyickei ideiglenes adó
- ↑ http://epa.oszk.hu/00900/00995/00013/pdf/siposb3.pdf Múltunk
- ↑ http://www.magyarszemle.hu/cikk/20060815_a_magyar_szabadsag_radio Archiválva 2014. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Szabadság Rádió 1942-1944
- ↑ http://www.visszaaradiohoz.hu/cikk.phtml?cim=kal/0319an.html Archiválva 2014. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben Rövid leírás arról, hogyan zajlott le a német megszállás a Rádióban
- ↑ http://www.radiotvmuseum.hu/radioanno/Hangok/radiosignals/a01.mp3 a Katonai Rádió
- ↑ http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/499.html A Magyar Rádió háborús évei (1939–1944)
- ↑ http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=schuro&pid=20398&blog_cim=A+lakihegyi+nagyad%EF%BF%BD
- ↑ http://mek.oszk.hu/01900/01988/01988.htm A rádiózavarásról
- ↑ Balás B. Dénes. A távírótól a rádióig - A rádiótechnika története az 1800-as évektől a II. Világháborúig. Ad librum kiadó (2009). ISBN 978-963-9934-19-1
- ↑ Archivált másolat. [2014. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 1.)
- ↑ 1945. május elseje Bajcsy-Zsilinszky Endre szavaival: „A Magyar Rádió ismét szabad”
- ↑ http://www.radiotvmuseum.hu/radioanno/Hangok/16.mp3
- ↑ a b c Győr 1956-ban 869, 1340 és 1592 kHz frekvencián
- ↑ Gorka, Paul v.. Budapest betrayed. A prisoner's stoty of the betrayal of the Hungarian resistance movement to the Russians. Wmbley, Middlesex: Oak-Tree Limited, 158. o.. ISBN 0948059044 Többek között Kodály Zoltánnak Zrínyi Miklós szövegéhez komponált zenéjét: „Ne bántsd a magyart”
- ↑ http://1956.mti.hu/pages/Chronology.aspx?ID=32 A forradalom kronológiája
- ↑ http://www.irodalmijelen.hu/05242013-1521/hargitai-ildiko-utolso-hangok-novella
- ↑ A segélykérő adás hangfelvétele. [2014. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 18.)
- ↑ Soós József: Menekülés a vasfüggöny mögül. [2014. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 18.)
- ↑ Dupka György: 59 Kárpátalján. Együtt, 2016. (Hozzáférés: 2021. november 5.) A kereknyei rádióadót korábban a csehszlovák hatóságok üzemeltették Kassáról.
- ↑ http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/504.html Magyarország a XX. században.
- ↑ Inotai Edit: A médiaháborúktól a szinte teljes hegemóniáig, 24.hu, 2020. június 13.
- ↑ MR: munkába állt az elnök Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben – Emasa.hu, 2006. augusztus 1.
- ↑ http://www.radiotvmuseum.hu/radioanno/Hangok/szunetjelek/16.mp3 Szülőföldünk; műsorkezdés
- ↑ A Magyar Rádió zrt. hivatalos weblapja - Az MR külföldre irányuló adásai és frekvenciák. radio.hu, 2012. [2012. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 23.)
- ↑ http://mek.oszk.hu/01900/01988/01988.htm Hosszúhullámon naponta két frekvencián hét alkalommal dolgozik az ellenség … a hullámhossz zavarására csak egy darab 15 KW-os adó áll szabadidejében rendelkezésünkre
- ↑ A Magyar Rádió zrt. hivatalos weblapja - Műsorszolgáltatási információk. gyoriradio.hu, 2012. [2014. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 26.)
- ↑ Radiomet - Magyar adók listája. radiomet.mcse.hu, 2004. [2013. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 19.)
- ↑ Balla Éva, Dósa György, Standeisky István: Közös antennarendszer egyidejű használata két AM-sávi rádió-műsorszóró adó sugárzása esetében. hiradastechnika.hu, 2008. [2022. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 30.)
- ↑ Dósa, György: A magyar rövidhullámú műsorszórás fejlődése. hiradastechnika.hu, 2010. [2022. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 26.)
- ↑ Balla, Éva: Újabb vizsgálatok eredményei a hazai rövidhullámú sugárzás hatékonyabbá tétele érdekében az európai területen. hiradastechnika.hu, 2009. [2022. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 30.) (Digital Radio Mondiale)
- ↑ Antenna Hungária :: DAB vevőkészülékek. ah.algoline.hu, 2012. [2012. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 5.)
- ↑ Információk a magyarországi rádiózásról. Első Zalai Rádiómúzeum Alapítvány. (Hozzáférés: 2014. január 22.)
- ↑ Gépadó képe látható a Német tengeralattjárók rádióirányítása a második világháborúban Archiválva 2017. március 13-i dátummal a Wayback Machine-ben című cikk 14. ábráján. Egy megszüntetett link (Sztaki) alapján tudjuk, hogy a székesfehérvári adóállomáson 50 kW-os gépadó működött.
- ↑ Az első székesfehérvári gépadó Arco-elven működött kb. 3000-es percenkénti fordulatszámmal, négy frekvenciakétszerező transzformátorral
- ↑ Balás, B. Dénes. A távírótól a rádióig. A rádiótechnika története az 1880-as évektől a II. világháborúig. Ad LibrumÄid= ISBN 978 963 9934 19 1, 344. o. (2009)
- ↑ Rádiótechnika évkönyve, 2007 (Dósa György)
- ↑ Dósa, György: A magyar rádió-műsorszórás fejlődése, 1949-től a hetvenes évek közepéig. bpmk.hu, 2006. [2014. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 26.)
- ↑ http://www.radiotvmuseum.hu/radioanno/Hangok/szunetjelek/15.mp3 az idegen nyelvű adás szünetjele
- ↑ Tomits, Iván: ET_1936_21-22t.pdf A m. kir. Posta rádióközvetítő állomásai (Elektrotechnika, 1936 november). omikk.bme.hu, 2012. [2013. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 19.) A cikkben a kábelhálózat térképe is látható
- ↑ Dósa, György: A magyar rádió-műsorszórás fejlődése 1949-től a hetvenes évekig. bpmk.hu, 2006. [2014. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 22.)
- ↑ Fucskó, Lajos: A magyar középhullámú műsorszórás (Híradástechnika, 1975). hiradastechnika.hu, 2010. [2021. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 19.)
- ↑ Kollár, Ernő: Orion 56. radiomuseum.hu, 2010. (Hozzáférés: 2012. november 19.)
- ↑ A Philips-Miller hangrögzítés elve. [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 14.)
- ↑ Philips-Miller rendszer, ábrával
- ↑ http://www.radiotvmuseum.hu/radioanno/Hangok/10.mp3 a Rákóczi induló; 1940
- ↑ Archivált másolat. [2014. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 21.)
- ↑ http://www.radiotvmuseum.hu/radioanno/Hangok/01.mp3 Az első szünetjel, 1928
- ↑ http://w3.hdsnet.hu/vpeter/vizallas.html Archiválva 2014. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben A főadón, magyar nyelven pedig a Petőfi Rádión, délután
- ↑ Oprán Emese (2010). „Víz és társadalom Magyarországon, 1919–1990.” 6-7. szám, 66. o, Kiadó: História folyóirat.
- ↑ Szalóczy Pál: A leírt szöveg felolvasandó – Mikrofontörténetek a Magyar Rádió hőskorából, Az Athenaum 2000 Kiadó és a Magyar Rádió közös kiadása, 2005, ISBN 963-9615-03-X
- ↑ Rádiókabaré In:'Kaposy Miklós (szerk.) Humorlexikon, Tarsoly Kiadó, 2001, ISBN 963-86162-3-7
- ↑ Az első sportriporter. Az 1936-os olimpiai közvetítéseiből található néhány az archívumban
- ↑ Spartacus.hu[halott link]