Fehér Márta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fehér Márta
Született 1942. február 13.
Budapest
Elhunyt 2020. december (78 évesen)[1]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • filozófus
  • egyetemi tanár
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1970, doktorátus)
Kitüntetései Széchenyi-díj (2005)

Fehér Márta (Budapest, 1942. február 3.2020. december 19. vagy előtte) filozófus, Széchenyi-díjas akadémikus, a Magyar Filozófiai Társaság életműdíjával kitüntetett, nemzetközileg elismert tudományfilozófus.

Élete, munkássága[szerkesztés]

Oktatói tevékenysége[szerkesztés]

A BME Filozófia és Tudománytörténet tanszékének vezetője (1989–1999), a BME Csonka Pál Doktori Iskola és a BME Tudományfilozófia és Tudománytörténet Doktori Iskola volt oktatója, a Rutgers és a St. John's egyetemek vendégprofesszora volt.

Tevékenysége szakmai szervezetekben[szerkesztés]

Az MTA Filozófiai Bizottságának, az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottságának volt tagja. A Polanyiana folyóirat főszerkesztője, az International Studies in the Philosophy of Science folyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt.

Írásai[szerkesztés]

Könyvek:

  • (Hársing Lászlóval) A tudományos problémától az elméletig. Bp., 1976.
  • A tudományfejlõdés-elméletek története. Bp., 1979.
  • A tudományfejlõdés kérdõjelei, Akadémiai Kiadó Budapest, 1983.
  • Changing Tools, Case Studies in the History of Scientific Methodology, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995.

Tanulmányok:

  • A természetfelfogás változásai, Világosság 1979/8–9.
  • A poszt-pozitivista tudományfilozófia válsága. Magyar Filozófiai Szemle 1985/5–6.
  • A paradigmától a lexikonig, Th. Kuhn 35 év után. Replika 27., 1997.
  • A poszt-akadémikus tudományig és tovább. Magyar Tudomány 1997/7.

Interjú[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar Hang (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 16.)

Források[szerkesztés]