Fehér Márta
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. (2021 januárjából) |
| Fehér Márta | |
| Született |
1942. február 13. Budapest |
| Elhunyt | 2020. december 16. (78 évesen)[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | filozófus |
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1970, doktorátus) |
| Kitüntetései | Széchenyi-díj (2005) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fehér Márta (Budapest, 1942. február 3. – 2020. december 16.) Széchenyi-díjas magyar filozófus, tudománytörténész, egyetemi tanár, a Magyar Filozófiai Társaság életműdíjával kitüntetett, nemzetközileg elismert tudományfilozófus.
Élete, munkássága[szerkesztés]
Fehér Márta 1942-ben született Budapesten. 1965-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen matematika-fizika szakos oklevelet szerzett, majd 1968-ban filozófusként diplomázott.[2] 1970-ben doktorált, 1980-ban kandidátusi fokozatot szerzett. 1994-ben az MTA doktora lett.[3]
Oktatói tevékenysége[szerkesztés]
1965-től a BME Filozófia és Tudománytörténet tanszékének munkatársaként dolgozott, 1989 és 1999 között a tanszék vezetője volt. Tanított a BME Csonka Pál Doktori Iskolában és a BME Tudományfilozófia és Tudománytörténet Doktori Iskolában, a Rutgers Egyetem és a St. John's Egyetem vendégprofesszora volt.
Tevékenysége szakmai szervezetekben[szerkesztés]
Az MTA Filozófiai Bizottságának, az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottságának volt tagja. A Polanyiana folyóirat főszerkesztője, az International Studies in the Philosophy of Science folyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt.
Írásai[szerkesztés]
Könyvek(Hársing Lászlóval) A tudományos problémától az elméletig. Bp., 1976[szerkesztés]
- A tudományfejlődés-elméletek története. Bp., 1979
- A tudományfejlődés kérdőjelei. A tudományos elméletek inkommenzurábilitásának problémája; Akadémiai, Budapest, 1983
- Changing Tools, Case Studies in the History of Scientific Methodology, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995
Tanulmányok[szerkesztés]
- A természetfelfogás változásai, Világosság 1979/8–9.
- A poszt-pozitivista tudományfilozófia válsága. Magyar Filozófiai Szemle 1985/5–6.
- A paradigmától a lexikonig, Th. Kuhn 35 év után. Replika 27., 1997
- A poszt-akadémikus tudományig és tovább. Magyar Tudomány 1997/7.
Interjú[szerkesztés]
- Ezredvégi beszélgetés Fehér Mártával [1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyar Hang (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2022. február 3.)
- ↑ https://www.researchgate.net/publication/352036663_Feher_Marta_1942-2020
- ↑ Köztestületi tagok (magyar nyelven). mta.hu. (Hozzáférés: 2022. január 22.)
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
|
