Solténszky Tibor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Solténszky Tibor
Született 1953. május 12.
Fehérgyarmat
Elhunyt 2016. május 23. (63 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Iskolái József Attila Tudományegyetem
Eötvös Loránd Tudományegyetem

Solténszky Tibor (Fehérgyarmat, 1953. május 12.Budapest, 2016. május 23.) dramaturg, rendező, színészpedagógus, művésztanár, a Magyar Rádió bemondója, dramaturgja.

Életpálya[szerkesztés]

1953-ban született. A debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban érettségizett. Középiskolásként a Magi István vezette diákszínjátszó egyesület tagja volt. Egyetemi tanulmányait 1972-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán kezdte, majd a Paál István vezette Szegedi Egyetemi Színpad színésze, később diák-vezetője lett. A társulattal részt vett progresszív színházi fesztiválokon (Wrocław, Nancy, Parma, Villach, Belgrád, Zágráb, Łódź). Tanult Józef Szajna híres Stúdió Színházában, valamint Jerzy Grotowski Laboratórium Színházában is. 1978 december 1-től a Magyar Rádió bemondója volt. A nyolcvanas évek elején rövid ideig dolgozott a Stúdió K-ban is. 1982. január 1-től a Rádiószínház dramaturgja, 2003. január 1-től annak megszűnéséig: 2011. június 30.-ig, vezetője. Rádiós művészeti tevékenysége mellett számtalan újságírói területen volt aktív: újságot szerkesztett és cikkeket írt, olvasószerkesztőként dolgozott, rádióban és tévében egyaránt riporterkedett, miközben színházaknál is dolgozott dramaturgként, rendezőként. Egy ideig a POSZT válogató szakembere is volt, a Magyar Szín-Játékos Szövetség egyik alapítója, majd elnöke, a Színházi Dramaturgok Céhének elnöke volt. Az 1990-es évektől oktatási projekteket, szakmai táborokat vezetett. Kurzusokat vezetett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetem média szakán. Tanított a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskolában, a KIMI-ben, Kárpáti Péter drámaíró iskolájában, a Soltis Lajos Színház stúdiójában es a felvidékre is rendszeresen járt. Oktatóként nyári táborokban is részt vett. A Magyar Versmondó Egyesület szakmai felkészítő műhelyét irányította. Válogatóként és előadóként folyamatosan részt vett a kazincbarcikai Ifj. Horváth István Nemzetközi Színjátszó Fesztiválon. A londoni Nemzeti Színház Kelet-Európának szánt színházi és drámapedagógiai szakmai továbbképzéseinek magyarországi koordinátora volt. Tanított Dublinban, az EDERED európai ifjúsági színházi kurzusán, az Interplay ’98 drámaíró fesztiválon Berlinben, ennek a fesztiválnak 2002-ben magyarországi szakmai igazgatójaként is bemutatkozott. Észtországban, Szlovákiában, Romániában, Horvátországban a King Baudouin Foundation és az Európai Kulturális Alapítvány megbízásából vezetett szakmai tréningeket.

Több színházi képzési szakanyag kidolgozásában vagy lektorálásában vett részt (OKJ, színész szakmai vizsga, dráma érettségi követelmény-rendszer). A MASZK Színészkamarai Egyesület színészvizsgáin számos alkalommal működött közre vizsgabiztosként.

Több verslemez szerkesztő-rendezője volt. Számos drámai művet írt és adaptált színpadra, rádióra.

Fontosabb rádiójátékai[szerkesztés]

Rendezéseiből[szerkesztés]

Fontosabb színpadi rendezései:

  • Toepler Zoltán: Ó Moliére (Soltis Lajos Színház)
  • A nők hatalma (Soltis Lajos Színház)
  • Mandragóra (Soltis Lajos Színház)
  • Erdős Virág: Pimpáré és Vakvarjúcska... (Soltis Lajos Színház)
  • Vargánya apó csodái (Honvéd Táncszínház)
  • Molière: A fösvény (Zentai Magyar Kamaraszínház)
  • Toldi (Janus Egyetemi Színház)
  • Garaczi László: Ovibrader (Trainingspot Társulat - MU Színház)
  • Play Faust (Felolvasószínház - Művészetek és Irodalom Háza)
  • A merénylet
  • Hambipipőke
  • Depi-depihentagyúakezekakortársírók (Merlin Színház)
  • Ámor és Psziché
  • Karvai Orfeum
  • Magyar staféta
  • Pentheszileia
  • Leonce és Léna
  • Szépet fogtok álmodni

"Fontosabb rádiórendezéseim leginkább kortárs szerzők művei: Andrejewski, Erdős Virág, Papp Zoltán, Pataki Éva, Páskándi Géza, Péterfy Gergely, Thuróczy Katalin, Toepler Zoltán, Vajda Miklós, Vathy Zsuzsa, Vörös István és mások."[2]-nyilatkozta korábban.

Dramaturg munkáiból[szerkesztés]

  • Friedrich Dürrenmatt nyomán: Pillanatkép egy bolygóról (Újvidék)
  • Móricz Zsigmond nyomán: Lúdas Matyi (Rigó Béla verseivel, Darvas Ferenc zenéjével - Egri Gárdonyi Géza Színház)
  • John Updike regényéből: Eastwicki boszorkányok (GNM Színistúdió, Keleti István Művészeti Iskola - Kolibri Színház)
  • Tranzit. Váró (Panboro Színház)
  • Kosztolányi Dezső nyomán: Édes Anna (Komáromi Jókai Színház, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház)
  • József (Káva Színházi Nevelési Társulat)
  • Toldi (Jibraki Színtársulat)
  • A gyáva kistigris (Budapest Bábszínház)
  • A nők hatalma, A mandragóra (Soltis Lajos Színház - Celldömölk)
  • Vargánya apó csodái (Honvéd Táncszínház).

"Színházi dramaturgként dolgoztam Miskolcon, Egerben, Újvidéken, a budakeszi Kompániával, Celldömölkön, a szlovákiai Komáromban, Budapesten a Vígszínházban, a Szkéné Színházban, a Pinceszínházban, a Katona József Színházban, a Budapest Bábszínházban, a Traingspot társulattal a Bakelitben, és az Egyesült Államokban (Portland, Oregon, Artists Repertory Theatre)..."- mondta egy korábbi intejúban[3]

Filmográfia[szerkesztés]

  • Max (filmdráma, színész)(2002)...Régiség kereskedő
  • Chico (film, szereplő) (2002)...utas
  • 56 villanás (filmdráma, színész)(2007)...Rendőr főtiszt
  • Soltis 30 (dokumentumfilm, szereplő) (2011)
  • Kaleidoszkóp Versfesztivál (szereplő)
  • Kisszínpadon nagy színház (dokumentumfilm, riporter, társszerkesztő)
  • Fazekas Bence: Hajnóczy (film, dramaturg)
  • Fazekas Bence: Márta meséi (animációs sorozat, dramaturg)

Publikációiból[szerkesztés]

  • Zsöllye
  • Játékos - A Magyar Színjátékos Szövetség és a Szabad Színjátszásért Egyesület lapja
  • Pagoda - A Magyar Rádió Szakmai lapja
  • Médiakönyv - Médiakönyv 1-2. (1998, 1999, stb.)
  • Új Folyosó - A Rádiós Kamara körüli lap
  • Magyar honvédsorsok (Rádiódrámák és dokumentumműsorok)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Regős János interjúja Solténszky Tiborral [1]
  • Meghalt Solténszky Tibor- Magyar Nemzet[2]