Papp Márió
| Papp Márió | |
 | |
| Bahget Iskander felvétele | |
| Született | Papp Márió 1948. július 27. (75 éves) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | újságíró, író, egyetemi tanár, sakkozó |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Papp Márió témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Papp Márió (Budapest, 1948. július 27. –) magyar újságíró, író, egyetemi tanár, sakkozó.
Családja[szerkesztés]
Szülei: Papp Álmos és Matan Emília voltak.
Tanulmányai[szerkesztés]
1966-1971 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karának hallgatója volt. 1971–1983 között gyakornok, tanársegéd, adjunktus; ábrázoló mértant tanított a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán. 1973–1976 között az ELTE BTK esztétika szakán tanult. 1974–1975 között elvégezte az Újságíró Iskolát.
Újságírói munkássága[szerkesztés]
1972–1976 között A Jövő Mérnöke című egyetemi lap újságírója volt. 1976–1982 között az Ifjúsági Magazinnál dolgozott. 1982–1990 között a Nimród újságírója volt. 1990–1991 között a Világnál volt lapíró. 1991–1993 között a Pesti Hírlap publicistájaként dolgozott. 1993-ban az Értékpapír és Tőzsde valamint a Vadvilág felelős szerkesztője volt. 1993–1995 között a Mai Nap lapszerkesztőjeként tevékenykedett. 1995–1998 között a Blikk napilapnál dolgozott. 1998–2002 között az Ötlet Mozaik főszerkesztője volt. 2002 óta a Közméltóság főszerkesztője.
Sakkozói pályafutása[szerkesztés]
1966 óta a Láng-Vasas I. osztályú sakkversenyzője. A Nemzetközi Sakkszövetség 2014. novemberben érvényes ranglistája szerint Élő-pontszáma 1963 volt.[1] Legmagasabb Élő-pontszáma 2065 volt 2004 júliusában.[2]
Színházi művei[szerkesztés]
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 1.[3]
- Kiből lehet király (1992)
Művei[szerkesztés]
- Arckép, háttérben ifjúsággal (versek, 1976)
- A felszínesség diadala. Esztétikai tanulmány a sznobizmusról és a giccsről (tanulmány, 1978)
- Fáziskésés (versek, 1990)
- Vetetlen égen. Sárvár - tizenegyedszer. Diákírók, diákköltők antológiája (szerkesztette, 1991)
- Határtalan családok (horvát költők, 1991)
- Halálosan ébren (versek, 1992)
- Nagy vadászkönyv (1992)
- 100 híres ember 100 sakkjátszmája (1997)
- A kaland vége (versek, 1997)
- Így sakkoztak ők! (esszé, 1998)
- Köszönöm, jól! (versek, 2001)
- Én írok Önnek (versek, 2001)
- Sakk+história (esszé, 2003)
- Egy pornográf történet (kispróza, 2006)
- Szerelmem, Horvátország (próza, 2007)
- Magyarország 1000 csodája (album, 2007)
- Madárépítészet (versek, 2008)
- Magyarország gyöngyszemei; fotó Kaiser Ottó, szöveg Papp Márió; Alexandra, Pécs, 2011
- Magyarország 1000 csodája; fotó Kaiser Ottó, szöveg Papp Márió; 2. kiad.; Alexandra, Pécs, 2014
- Mit mond a főúr, ha azt mondja... Gasztronómiai magánszótár; ETK Zrt., Bp., 2015
Filmjei[szerkesztés]
- Túlérettségi (forgatókönyvíró, 1980)
Díjai[szerkesztés]
- Nívódíj (1977)
- KISZ-díj (1978)
- A Művelődési Minisztérium Dicsérete (1983)
- Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1984)
- Lucic-díj (2003)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ FIDE Chess Profile (angol nyelven). World Chess Federation. (Hozzáférés: 2014. november 1.)
- ↑ Mario Papp (angol nyelven). chess-db.com. [2014. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 1.)
- ↑ 2013. július 8-i lekérdezés
Források[szerkesztés]
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
További információk[szerkesztés]
- Kortárs magyar írók
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- Papp Márió FIDE adatlapja
- Magyar Sakkszövetség adatlapja
- Játszmái a chess-db.com-on Archiválva 2014. november 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
