Pesti Hírlap (napilap, 1990–1994)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pesti Hírlap
Pesti Hírlap logo 1990.jpg
Ország Magyarország
Alapítva 1990. április 14.
Megszűnt 1994. június 4.
Főszerkesztő Bencsik András (1992–1994)
Nyelv magyar
OCLC 922658372
ISSN 1216-0768

A Pesti Hírlap 1990 és 1994 között több, hasonló néven megjelent konzervatív napilap volt. 1990-től 1992-ig Reggeli Pesti Hírlap, majd néhány napig, 1992. március 13. és március 30. között Napi Pesti Hírlap, 1992 és 1994 között pedig Pesti Hírlap néven adták ki. Megszűnésére lényegében a kormányváltás és az Új Magyarország nevű napilap megjelenése miatt került sor.

Története[szerkesztés]

Az újságot a Pesti Hírlap Kft. adta ki, melyet Varga István vállalkozó hozott létre.[1] A lapot 1990 március 15-én tervezték megjelentetni - még Pesti Hírlap néven -, azonban bonyolult nyomdai problémák miatt (az Athenaeum Nyomda - ahol a szerkesztőség irodái is voltak - végül nem vállalta a lap előállítását, ezért az utolsó pillanatban a Szikra Lapnyomdával kellett szerződni) csak 1990. április 14-én jelent meg.[2] A lap eredeti neve Pesti Hírlap lett volna - idézve Kossuth Lajos azonos című napilapját -, de ezt a nevet nem használhatták, mert valaki levédte előttük, ezért jelent meg a Reggeli Pesti Hírlap néven.[1] A lap első főszerkesztője Riskó Géza volt, főszerkesztő-helyettese Juhani Nagy János.[3]

A kiadást övező gazdasági nehézségek ellenére a lap két évig fennmaradt, de 1992-től Varga István a vállalkozásainak pénzügyi gondjai miatt nem finanszírozta tovább.[4] Bencsik András főszerkesztő vezetésével a szerkesztőség 1992. február 6-án létrehozta a 150 ÉV Alapítványt, melynek legnagyobb alapító befizetői a Magyar Villamos Művek és a MOL voltak. A Závodszky Péter egyetemi tanár által vezetett alapítvány[4] a Művelődési Minisztériumtól megkapta a Pesti Hírlap alapító okiratát, és így a lap Pesti Hírlap néven újjászületett.[1]

Az új folyam első száma 1992. február 8-án jelent meg, új főszerkesztője Bencsik András lett. Címlapján a szerkesztőség tagjai és támogatói voltak láthatóak, a Pesti Hírlap „baráti köre”.[1] A fenntartó alapítvány nagyrészt állami vállalatok adományaiból, illetve tartós hirdetési szerződések útján finanszírozta az újságot, ezek segítségével a Pesti Hírlap vidéki mutációi is meg tudtak jelenni Jászkun Krónika és Nógrádi Krónika néven.[4] 1994-ben a példányszám 50 ezerre nőtt,[1] de nyárra a lap megbukott, ami gazdasági okokkal indokolható, hiszen a parlamenti választáson az MSZP győzött, és a támogatók „igazodtak” az új helyzethez.[4] Az újság megszűnésére valószínűleg hatással volt az Antall-kormány által indított Új Magyarország című lap is, ami erős konkurenciát jelentett.[1] Utoljára 1994. június 4-én, szombaton jelent meg,[5] és bár Bencsik András csak szüneteltetésről beszélt, sőt, A Pesti Hírlap Baráti Köre jogi személyiségű egyesületként bejegyezve megkezdte a szervezést és pénzgyűjtést a kossuthi hagyományokhoz hű lap újraindításához,[6] valójában a napilap nem jelent meg többé.

Megítélése[szerkesztés]

A lap megítélése a mai napig ellentmondásos. Az 1990-92 közti időszakban egyértelmű a távolságtartás a konzervatív szellemiségű lap és az egyébként szintén konzervatív Antall-kormány között. Az 1992 utáni időszakot illetően már eltérnek a vélemények: a Beszélő 2001-ben felidézi Lovas István, a lap korábbi főmunkatársának levelét, amelyben cáfolja, hogy a Pesti Hírlap szervilisen kormánypárti lett volna, és emlékeztet: Bencsik András főszerkesztő maga is az akkori parlamenti többséget alkotó Magyar Demokrata Fórum tagja volt. A Beszélő szerint a Pesti Hírlapnál 1991-ben politikai tisztogatás folyt.[7] A Magyar Nemzet ugyanakkor 2015-ben azt idézi fel, hogy a Pesti Hírlapot a balliberális oldal oktalanul nácizta, míg az új jobboldali hatalomnak sem tetszett a függetlenséghez való ragaszkodás, és hogy a kormányzat 1991-ben épp azért hozta létre az Új Magyarország című napilapot, mert nem tudott irányítási opciót szerezni a függetlenségéhez ragaszkodó Pesti Hírlapban.[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f Reggeli Pesti Hirlap (1990-1992), Pesti Hirlap (1990-1994), Napi Pesti Hirlap (1992). Médiatörténet (2014. dec. 1.) (Hozzáférés: 2019. jún. 13.)
  2. Indul a Reggeli Pesti Hírlap. Népszabadság, XLVIII. évf. 87. sz. (1990. ápr. 13.) 9. o.
  3. SZEMÉLYI HÍREK. Magyar Sajtó, XXXI. évf. 8. sz. (1990. máj. 7.)
  4. a b c d Juhász Gábor: Az országos minőségi napilapok piaca, 1990–2002. Médiakutató, 2003. (Hozzáférés: 2016. október 11.)
  5. Ma utoljára jelenik meg a Pesti Hírlap. LVII. évf. 129. sz. (1994. jún. 4.) 5. o. periodika nélkül
  6. Hírek. Magyar Nemzet, LVII. évf. 199. sz. (1994. aug. 26.) 5. o.
  7. Papp László Tamás: Polgári szüret: Tóth Gy. László citátumai. Beszélő, VI. évf. 3. sz. (2001. márc.) 84. o. (fizetős hozzáférés)
  8. D. Horváth Gábor: A függetlenség oltárán. Magyar Nemzet (2015. szept. 7.) (Hozzáférés: 2019. jún. 13.)