Dibusz Éva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dibusz Éva
Született 1953február 23. (68 éves)
Naszvad
Állampolgársága magyar magyar
Foglalkozása
  • bemondó
  • műsorvezető
  • tanár
Kitüntetései Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2008)

Dibusz Éva (Naszvad, 1953. február 23. –) magyar rádióbemondó, műsorvezető, tanár.

Életpályája[szerkesztés]

Az egykori Csehszlovákiában, Naszvadon született. Kétnyelvű szlovák-magyar osztályban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsész karán, magyar-népművelés szakon diplomázott.

„Óvónéninek tanultam Léván, majd egyetemre jártam Budapesten…[1]

Tanulmányi évei alatt versmondással is foglalkozott, tagja volt az Egyetemi Színpadnak.[2][3] Szakdolgozatát a versbeszéd fonetikájáról írta.

„…népművelői gyakorlaton voltam a rádióban, ahol éppen bemondót kerestek…[4]

1980-ban mesélte magáról:

„Egy szép napon elhatároztam: megpróbálom! Jelentkeztem a rádióbemondó-meghallgatásra. Kétszeri szűrőn átesve, gyakornok lettem, majd egy évnyi intenzív tanulás után – akkoriban lettem magyar állampolgár – végül is felvettek a Rádió bemondói közé. Noha anyanyelvem magyar, szlovák nyelvből államvizsgáztam Budapesten. Egy ideig ez a nyelvtudás megélhetést is nyújtott számomra: fordítottam. A tanulásnak persze nincs és nem is lehet vége. A rádióbeli szakmai tanfolyamokon sosem kerül le a napirendről a stílus (és főleg a hírolvasó stílus), a beszédtechnika, ritmus és a hangsúly gyakorlása. Az ellenőrző magnó minden bemondói szöveget rögzít, s a felvétel visszahallgatása lehetőséget ad az elemzésre. Ezen kívül – mondanom sem kell – nyelveket is kell tanulni. Most az angol nyelvvel ismerkedem. Nagyon szeretem a munkámat, s nemcsak azért, mert gyermekkori álmom valósult meg, hanem azért is, mert a műsorbeli jelenlét, az odafigyelés izgalmát igen vonzónak találom.”

1979. novemberétől Mohai Gáborral együtt nevezték ki rádióbemondónak.[5]A Magyar Rádióban tizenhét évig szolgálta a hallgatókat. Ebből több éven keresztül szerdánként Pintér Dezső műsorvezető mellett a Kossuth Rádió Jó reggelt! című műsorában dolgozott, hírolvasó bemondóként. A Petőfi Rádióban a népszerű hétfői kívánságműsort vezette Molnár Dániellel. Az újonnan felvett rádióbemondókat, gyakornokokat is tanította.[6]

„Hajtott az alkotókedv, és gondoltam, más területen is kipróbálom magam. Hívtak a Juventus Rádióhoz. Hat évig hírigazgatóként dolgoztam.[7]

Ezután szabadúszóként dolgozott, szinkronstúdiókban narrátori munkákat végzett, műsorvezetést vállalt, valamint több helyen beszédtecnikát és kommunikációs ismeretek tanított. 2008-ban több mint három évtizedes bemondói és műsorvezetői munkájáért, a beszédművelés terén végzett sokoldalú tevékenysége valamint a TV2 beszédtechnika tanári munkássága elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vehette át.

Rádiós munkáiból[szerkesztés]

  • Jó reggelt! (Kossuth Rádió)
  • Kettőtől ötig ― A Rádió kívánságműsora (Petőfi Rádió)
  • Éjféltől-hajnalig a Petőfi adón

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Felvidék.ma – Lovagkereszttel jutalmazták a Naszavadról származó Dibusz Évát
  2. Esti Hirlap, 1977. november 26. (22. évfolyam, 278. szám 2. oldal) Mindenség — Déva vára
  3. Beszélő, 1991. április 27 (2. évfolyam, 17. szám, 31. oldal) RÁBESZÉLŐ – Egyetemi Színpad
  4. Magyar Hírlap, 1985. február 4. (18. évfolyam, 28. szám) Hét nap - egy arc – Hajnalig a mikrofonnál
  5. Ifjúsági Magazin, 1980 február 1. (16. évfolyam, 2. szám, 13. oldal) Bemondó lett
  6. életrajzok - ELTE Eötvös József Collegium
  7. Kisalföld, 1999. április 24.(54. évfolyam, 95. szám) A hang különös varázslat – Szívügye a szép beszéd

Források[szerkesztés]