Radnóti László
| Radnóti László | |
| Született | 1940. május 19. (85 éves)[1] Szeged[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | |
Radnóti László (Szeged, 1940. május 19. –) magyar újságíró.
Életútja
[szerkesztés]1960 és 1965 között a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán majd a berlini Humboldt Egyetemen végezte egyetemi tanulmányait.
1965-től 42 éven át volt a Magyar Rádió munkatársa, majd főmunkatársa. 1971-ig a német nyelvű műsorok szerkesztő-riportereként dolgozott, majd bel- és gazdaságpolitikai műsorokat vezetett. 1971-től a politikai adások főszerkesztőségén, később a sportosztályon dolgozott. 1993–94-ben az ifjúsági főszerkesztőség vezetője, 1994. január–augusztus között a Petőfi Rádió főszerkesztő-helyettese volt. 1993-tól a Duna Televízió sportfőszerkesztőjeként tevékenykedett. Pályafutása során 104 országban járt.[2]
Fiatal korában a Csepel és a Vasas színeiben vívott. 1987-ben szenior világbajnoki címe szerzett Lausanne-ban, ahol a döntőben az 1963-as párbajtőr vb-győztes osztrák Roland Losertet győzte le.[2]
Idős éveit Gödöllőn éli; több rákműtéten esett át.[3]
Családja
[szerkesztés]Szülei Radnóti László és Szobonya Ilona voltak. Jelenlegi felesége Róth Katalin. Két házasságából három gyermek született: Márk (1972), Gergely (1975) és Eszter (1994). Idősebb fia Ausztráliában él, ahol az unoka a vívóválogatott tagja lett. Másik fia projektmenedzsmenttel, szellemi alkotások kezelésével foglalkozik, míg lánya pszichológus lett. Három unokája van.[2]
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Magyar Népköztársasági Sportérdemérem – ezüst fokozat (1975)
- Sport Sajtódíj (1995)
- Feleki László-díj (1997)
- MOB-médiadíj (2002)
- Életműdíj (Magyar Sportújságírók Szövetsége) (2008)
- Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2013, polgári tagozat)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b PIM122394, Radnóti László
- ↑ a b c Súlyos betegségéről vallott a legendás magyar sportriporter: Ez lehet az utolsó interjúm. sportal.blikk.hu, 2024. szeptember 14. (Hozzáférés: 2024. szeptember 14.)
- ↑ Súlyos betegségéről vallott a legendás magyar sportriporter: Ez lehet az utolsó interjúm
Források
[szerkesztés]- Biográf Ki Kicsoda 2004, II. kötet (L–Z). Poligráf Kiadó, Budapest, 2003, 1326. o., ISBN 963-863-452-9