Középhullám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A solti rádióadó a Kossuth Rádió középhullámú sugárzásáért felelős 540 kHz-en

A középhullám a 470-1700 kHz közötti rezgéssel rendelkező elektromágneses hullám. Alacsony rezgésük miatt akár 3000 km-re is eljuthatnak (pl. Oroszországból jelentettek már Kossuth Rádió vételt).[1] Középhullámot régebbi elektroncsöves és tranzisztoros rádiókkal is lehet fogni.

A hosszúhullámhoz hasonlóan terjedésük hideg, tiszta éjszakákon a legjobb, mivel éjjel nem áll fenn a rádióadást elnyelő réteg az ionoszférában. A nagyobb teljesítményű, tengerparti adók akár több ezer km-ről, az óceán másik oldaláról is hallgathatók éjjel.

Középhullámon a leggyakoribb modulációs eljárás az amplitúdómoduláció.

Középhullámú műsorszóró sáv[szerkesztés]

Az AM középhullámú sávot 9 kHz lépésközzel osztották fel műsorszórás céljára 531 kHz-től 1611 kHz-ig. A moduláció jellegéből adódóan a legmagasabb átvihető hangfrekvencia 4500 Hz.

Magyarország ezek közül az 540 kHz-et használja; a 810 kHz-et (Balatonszabadi) és a 873 kHz-et (Lakihegy, Pécs), 1116 kHz (Mosonmagyaróvár, Miskolc), 1188 kHz (Marcali), 1251 kHz (Szombathely, Nyíregyháza), 1350 kHz (Győr, Szolnok) használta. A frekvenciákat nemzetközi egyezmény alapján osztják ki; az adóberendezések áthangolhatóak, ezért a megadott frekvenciák nem feltétlenül kötődnek az adott településhez.

Azok az adók, amelyek közel negyedhullámú (vagy inkább interfading) adótoronnyal rendelkeznek, azok a maximális teljesítményt a tervezési frekvenciájukon képesek nyújtani. Az antenna rövidítő és hosszabbító kiegészítések szükségesek a frekvenciaváltoztatáshoz, s az adók emiatt a tervezési teljesítményüknek csak kis részére képesek.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Medium Wave Bandscan. dxsignal.ru, 2013