P. Szabó József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

P. („Peking”) Szabó József (Újpest, 1931. szeptember 17. –) magyar újságíró.

Életpályája[szerkesztés]

Édesapja dr. Szabó József orvos, édesanyja Stern Jolán háztartásbeli. P. Szabó szülei második és egyetlen fiú gyermeke.

Már egyetemi évei idején újságíróként dolgozott a Népszavánál, igazi pályáját azonban diplomataként (sajtóattasé) kezdte a pekingi nagykövetségen, ahol 1956-ban a Forradalmi Bizottság elnökévé választották.

1962-től a Magyar Rádió munkatársa lett nyugdíjazásáig, 1994-ig, de utána is, 2006 decemberéig, különböző vezetői beosztásban dolgozott.

„Rádiótörténeti érdekesség, sőt talán nemcsak érdekesség, hogyan hasznosította a Magyar Rádió hírszerkesztősége az ismert politikai korlátok ellenére a hatvanas évek elejétől a nagy nyugati rádióállomások és mindenekelőtt a BBC híreit, mégpedig oly módon, hogy reggeltől estig működő rádiófigyelő szolgálatot hozott létre, ahová természetesen nyelveket beszélő munkatársakra volt szükség. Így lettem a hírszerkesztőség munkatársa, igaz, a hierarchia legalján, és főleg angol nyelvtudásomat tudtam csak használni, de tapasztalatom alapján ma is állítom, hogy minden újságírónak a hírszerkesztőségben a hírekkel kellene a pályát kezdenie.”[1]

Nyelvtudásának köszönhetően került a hírszerkesztőség élére, majd hosszú éveken át „ügyeletes főszerkesztőként” egyfajta olvasószerkesztőként felügyelte a híradásokkal párhuzamosan a tájékoztatási műsorok gerincét alkotó krónikákat, miközben a Magyar Rádió utazó tudósítójaként szinte az egész világot bejárta. Az angol, német, francia mellett kínaiul, japánul, svédül, törökül és oroszul is, összesen hét nyelven beszél, ill. latinul ír-olvas.

Úti beszámolói az írott sajtóban is megjelentek, de képes riportokat, sőt riportsorozatokat is készített, több mint egy tucat könyvet írt, főleg útikönyveket a Távol-Keletről.

1969-től egészen 1994-ig a Magyar Televízió Híradójának rendszeres műsorvezetője, majd szerkesztője volt. Szakértőként, külpolitikai kommentátorként, műsorvezetőként is dolgozott éveken át. Emlékezetes húszrészes sorozata az ősi kínai kultúráról és egy másik (15 részes) sorozat, amely a japán kultúrtörténetet, szokásokat, gondolkodásmódot vitte képernyőre. Írásai megjelentek a Magyarország című hetilapban, az Ország Világban és sok más sajtóorgánumban.

P. Szabó 85 évesen is aktívan tevékenykedik. Távol-keleti ismereteit, élményeit évek óta személyes találkozókon is megosztja, továbbá a nemrég kiadott kínai–magyar szótára második részén, kínai nyelvkönyvének következő kötetén is dolgozik.

„Ki hosszan él, sokat megél, jót is, rosszat is. Nem tudok azonban rosszabbat elképzelni a kényszerű tétlenségnél.”[2]

Eddig megjelent művei[szerkesztés]

  • 72 nap a Távol-keleten (1972)
  • A Perzsa-öböl rejtélye (1974)
  • A Perzsa-öböltől a Csendes-óceánig (1976)
  • Hodori ötkarikával (1988)
  • Kína – ma (1986)
  • Kínai kaleidoszkóp (1986)
  • Nippon katonái (1985)
  • Pillantás a császár hálószobájába (1986)
  • Tűzgömb a város fölött (1987)
  • Thöböt vagy nem Thöböt
  • Távol-kelet közelről
  • Kínai–magyar, Magyar–kínai szótár
  • Kínai nyelvkönyv

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Napkút Kiadó - Napút Online kulturális folyóirat. www.napkut.hu. (Hozzáférés: 2017. április 10.)
  2. Könyvhét: A kínai nyelvben nincs semmi ördöngösség – Interjú P. Szabó Józseffel - Könyvhét. konyv7.hu. (Hozzáférés: 2017. április 10.)