Such György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Such György
Született 1960. december 15. (56 éves)
Szarvas
Nemzetisége magyar
Foglalkozása közgazdász,
újságíró,
politikus

Such György (Szarvas, 1960. december 15. –) közgazdász, újságíró, 20062010 között a Magyar Rádió (MR) elnöke.

Pályafutása[szerkesztés]

1979 és 1984 között a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult, s itt szerzett közgazdasági diplomát pénzügy szakon. 1984-től 1987-ig az Ifjúsági Rendező Iroda gazdasági igazgatója, majd a Belkereskedelmi Kutatóintézet, 1987-től 1991-ig pedig a Kopint-Datorg tudományos munkatársaként dolgozott.

1988-tól 1995-ig a Fidesz és 1988-tól 1990-ig az SZDSZ tagja. 1990-ben országgyűlési képviselő-jelölt.

1990 és 1993 között a Magyar Narancs publicisztikai rovatvezető szerkesztője volt. 1991-től 1994-ig a Fidesz tanácsadója, elnöki kabinetfőnöke. 1994-től 1997-ig a TV3 televíziócsatorna kereskedelmi és marketing igazgatója. 1998 és 1999 között a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese, ezután 1999-től 2000-ig az Magyar Televízió gazdasági és kereskedelmi alelnöke volt. 1999-ben egy éven át Hubert Humphrey-ösztöndíjasként média tanulmányokat folytatott az Amerikai Egyesült Államokban.

Miután hazatért, 2000 és 2001 között az Antenna Hungária tanácsadója, 2001-től online ágazatvezetője. 2002 és 2004 között az InfoRádió programigazgatója. 2004-től 2006-ig saját tanácsadó cégében dolgozott. 2005 májusában jelölték először a MR elnökének, de akkor nem kapta meg az intézmény tulajdonosi kezelő testületének, a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma szavazataink 2/3-át. Egy éven át tartó intézményvezetői válság után az SZDSZ, a Fidesz és az MSZP megállapodott személyéről, így 2006. július 10-énaugusztus 1-jei hatállyal – a MR elnökévé választotta a kuratórium, de a döntés ellen annak két társadalmi delegáltja a Fővárosi Bírósághoz és az ügyészséghez fordult, s ezért csak október 31-én jegyezte be a cégbíróság. Megbízatása 2010. július 31-ig szólt.

2011. február 1-jétől a Dialóg Filmstúdió Kft., a Hunnia Filmstúdió Kft. és az Objektív Filmstúdió Kft., február 15-től pedig a Budapest Filmstúdió Kft. ügyvezetőjévé nevezte ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV).[1]

MR-elnöki tevékenysége[szerkesztés]

Egyik első intézkedéseként jelentős személycseréket hajtott végre az intézményben, új főszerkesztőket nevezett ki. Kitiltotta a jegyzet műfajt a rádió műsoraiból, így eltűntek Lovas István jegyzetei is.

2007 májusában megszüntette a 48 éve futó Szabó családot, mivel – indoklása szerint – „kevesen hallgatják, a Kádár-rendszer kisembereiről szól, megfáradt, irodalmi értéke pedig megkérdőjelezhető”.

2007. június 1-jétől a Petőfi Rádiót a 18–39 éves korosztályt megcélzó könnyűzenei csatornává alakította, megszüntetve több sikeres régóta ott futó műsort, mint például a Kabarécsütörtököt, a „Körkapcsolás” c. sportközvetítést, a „Jó ebédhez szól a nótá”-t és a vízállásjelentést. A Kossuth Rádióból 38 év után műsorstruktúra-váltás címén a csak közép- és rövidhullámon fogható regionális műsorok csatornájára került át a „Ki nyer ma?” c. komolyzenei műveltségi vetélkedő.

Takarékosságra hivatkozva az 1400 dolgozóból 170 önként távozó után további 192-t elbocsátott 2007 júniusában, köztük Farkasházy Tivadart és Váradi Júliát, valamint az MR 1963-ban létrehozott könnyűzenei együttesét, a Stúdió 11-et.

2007 augusztusában arculatváltás miatt új neveket adott a rádió csatornáinak. Egy 2008 januári statisztika szerint az MR2-Petőfi Rádió az arculat és stílusváltás óta meghétszerezte hallgatói számát és így az ország legnagyobb zenei rádiójává nőtte ki magát. Tevékenysége alatt az MR pénzügyileg is nyereséges vált, 2010-ben kétmilliárd forintot tartalékolt bankbetétben.

2009-ben bejelentette, hogy menedzserszerződése alapján júliustól havi 9,4 millió forint javadalmazás illeti meg. A Magyar Rádió Közalapítvány elnöksége ezt vitatta és bírósághoz fordult.[2] Such összesen 175 millió forintot követelt az MR-től.[3]

2010-ben nem pályázta meg újra a pozíciót, a pályázat nélküli hosszabbítás lehetőségével sem kívánt élni.[4] Utolsó munkanapján több általa kinevezett rádiós vezető is lemondott.[5] Távozása előtt egy titkos döntéssel 162 millió forint jutalmat osztott szét 51 rádiós között.[6]

Művei[szerkesztés]

Számos média- és kommunikációs témájú szakmai publikációja jelent meg.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]