Such György
| Such György | |
| Született |
1960. december 15. (59 éves) Szarvas |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása |
közgazdász, újságíró, politikus |
Such György (Szarvas, 1960. december 15. –) közgazdász, újságíró, 2006–2010 között a Magyar Rádió (MR) elnöke.
Pályafutása[szerkesztés]
1979 és 1984 között a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult, s itt szerzett közgazdasági diplomát pénzügy szakon. 1984-től 1987-ig az Ifjúsági Rendező Iroda gazdasági igazgatója, majd a Belkereskedelmi Kutatóintézet, 1987-től 1991-ig pedig a Kopint-Datorg tudományos munkatársaként dolgozott.
1988-tól 1995-ig a Fidesz és 1988-tól 1990-ig az SZDSZ tagja. 1990-ben országgyűlési képviselő-jelölt.
1990 és 1993 között a Magyar Narancs publicisztikai rovatvezető szerkesztője volt. 1991-től 1994-ig a Fidesz tanácsadója, elnöki kabinetfőnöke. 1994-től 1997-ig a TV3 televíziócsatorna kereskedelmi és marketing igazgatója. 1998 és 1999 között a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese, ezután 1999-től 2000-ig az Magyar Televízió gazdasági és kereskedelmi alelnöke volt. 1999-ben egy éven át Hubert Humphrey-ösztöndíjasként média tanulmányokat folytatott az Amerikai Egyesült Államokban.
Miután hazatért, 2000 és 2001 között az Antenna Hungária tanácsadója, 2001-től online ágazatvezetője. 2002 és 2004 között az InfoRádió programigazgatója. 2004-től 2006-ig saját tanácsadó cégében dolgozott. 2005 májusában jelölték először a MR elnökének, de akkor nem kapta meg az intézmény tulajdonosi kezelő testületének, a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma szavazataink 2/3-át. Egy éven át tartó intézményvezetői válság után az SZDSZ, a Fidesz és az MSZP megállapodott személyéről, így 2006. július 10-én – augusztus 1-jei hatállyal – a MR elnökévé választotta a kuratórium, de a döntés ellen annak két társadalmi delegáltja a Fővárosi Bírósághoz és az ügyészséghez fordult, s ezért csak október 31-én jegyezte be a cégbíróság. Megbízatása 2010. július 31-ig szólt.
2011. február 1-jétől a Dialóg Filmstúdió Kft., a Hunnia Filmstúdió Kft. és az Objektív Filmstúdió Kft., február 15-től pedig a Budapest Filmstúdió Kft. ügyvezetőjévé nevezte ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV).[1]
2013-tól az Országgyűlés hivatalának főigazgatója lett.[2] 2016 májusában a Magyar Jégkorong Szövetség elnökének választották.[3]
MR-elnöki tevékenysége[szerkesztés]
Egyik első intézkedéseként jelentős személycseréket hajtott végre az intézményben, új főszerkesztőket nevezett ki. Kitiltotta a jegyzet műfajt a rádió műsoraiból, így eltűntek Lovas István jegyzetei is.
2007 májusában megszüntette a 48 éve futó Szabó családot, mivel – indoklása szerint – „kevesen hallgatják, a Kádár-rendszer kisembereiről szól, megfáradt, irodalmi értéke pedig megkérdőjelezhető”. Szintén ekkor szüntette meg egy tollvonással a Magyar Rádió elektroakusztikus stúdióját, nemzetközi sikerrel működő avantgárd zenei műhelyt. Lefelezte a Magyar Rádió Kórusát, amely ebben a létszámban önerőből már nem képes addig ellátott nemzetközi feladatait ellátni. A Bartók Rádióban, miután elbocsátotta a szerkesztők nagyobb részét, bevezette az ún. szelektort, amivel sikerült elszegényíteni a kulturális adó zenei választékát.
2007. június 1-jétől a Petőfi Rádiót a 18–39 éves korosztályt megcélzó könnyűzenei csatornává alakította, megszüntetve több sikeres régóta ott futó műsort, mint például a Kabarécsütörtököt, a „Körkapcsolás” c. sportközvetítést, a „Jó ebédhez szól a nótá”-t és a vízállásjelentést. A Kossuth Rádióból 38 év után műsorstruktúra-váltás címén a csak közép- és rövidhullámon fogható regionális műsorok csatornájára került át a „Ki nyer ma?” c. komolyzenei műveltségi vetélkedő.
Takarékosságra hivatkozva az 1400 dolgozóból 170 önként távozó után további 192-t elbocsátott 2007 júniusában, köztük Farkasházy Tivadart és Váradi Júliát, valamint az MR 1963-ban létrehozott könnyűzenei együttesét, a Stúdió 11-et. A Rádió étterme megszűnt, mert kiürült a komplexum.
2007 augusztusában arculatváltás miatt új neveket adott a rádió csatornáinak. Egy 2008 januári statisztika szerint az MR2-Petőfi Rádió az arculat és stílusváltás óta meghétszerezte hallgatói számát és így az ország legnagyobb zenei rádiójává nőtte ki magát. Tevékenysége alatt az MR pénzügyileg is nyereséges vált, 2010-ben kétmilliárd forintot tartalékolt bankbetétben.
2009-ben bejelentette, hogy menedzserszerződése alapján júliustól havi 9,4 millió forint javadalmazás illeti meg. A Magyar Rádió Közalapítvány elnöksége ezt vitatta és bírósághoz fordult.[4] Such összesen 175 millió forintot követelt az MR-től.[5]
2010-ben nem pályázta meg újra a pozíciót, a pályázat nélküli hosszabbítás lehetőségével sem kívánt élni.[6] Utolsó munkanapján több általa kinevezett rádiós vezető is lemondott.[7] Távozása előtt egy titkos döntéssel 162 millió forint jutalmat osztott szét 51 rádiós között.[8]
Művei[szerkesztés]
Számos média- és kommunikációs témájú szakmai publikációja jelent meg.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Such György került az állami filmes cégek élére
- ↑ Such György lesz az Országház főigazgatója
- ↑ Such György a jégkorongszövetség új elnöke
- ↑ Bíróság dönt a rádióelnök millióiról – Népszabadság, 2009. július 4.
- ↑ Such György 175 milliót követel[halott link] – Magyar Nemzet, 2011. január 18.
- ↑ Távozik a Magyar Rádió elnöke – Népszava, 2010. június 12.
- ↑ A rádióelnökkel távoznak bizalmasai is – Index, 2010. július 30.
- ↑ Eltitkolt nyári jutalmak a Magyar Rádióban Archiválva 2010. november 22-i dátummal a Wayback Machine-ben – Magyar Hírlap, 2010. november 19.
