Ugrás a tartalomhoz

Grétsy László

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Grétsy László
1975-ben
1975-ben
Született1932. február 13.
Budapest
Elhunyt2024. január 21. (91 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar[3]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásamagyar nyelvész, főiskolai tanár, televíziós műsorvezető
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1954)
KitüntetéseiSZOT-díj (1976)
Kiváló népművelő (1981)
Apáczai Csere János-díj (1992)
MSZOSZ-díj (1993)
Prima díj (2004)
Magyar Örökség díj (2007)
Prima Primissima díj (2012)
SírhelyeFarkasréti temető[4]
Írói pályafutása
Fontosabb műveiMai magyar nyelvünk (1976)
Nyelvművelő kézikönyv I–II. (1985)
Álljunk meg egy szóra! (1991)
Nyelvművelő kéziszótár (2005)
A Wikimédia Commons tartalmaz Grétsy László témájú médiaállományokat.

Grétsy László (Budapest, 1932. február 13. – Budapest, 2024. január 21.) magyar nyelvész, nyelvművelő, televíziós műsorvezető.

Tanulmányai

[szerkesztés]

1950-ben érettségizett a pesterzsébeti Kossuth Gimnáziumban, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–történelem szakára, ahol 1954-ben diplomázott. 1960-ban szerezte meg a nyelvtudományok kandidátusa címet.

Tudományos pályafutása

[szerkesztés]

Egyetemi tanulmányai alatt még irodalomtörténettel foglalkozott, majd diplomájának megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársaként kezdett el dolgozni, melynek később főmunkatársa lett. Egyik interjújában az alábbi magyarázatot adta arra, hogy miért fordult a nyelvészet felé:[5] „Jelentkeztem az ELTE bölcsészkarára. Fel is vettek, s ott, megismerve egy-két kitűnő nyelvészprofesszort, elsősorban a nyelvtörténész Pais Dezsőt, már fél év eltelte után megérett bennem a gondolat, hogy igen, a szavak bűvöletében szeretnék élni mint nyelvész, a nyelv búvára, művelője.”

1971-ben a mai magyar nyelvvel foglalkozó osztály vezetőjévé nevezték ki. Itt szerezte első nyelvápolással kapcsolatos könyveit.

1987-ben távozott az Akadémiától, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar magyar nyelvi tanszékének tanszékvezető főiskolai tanára lett. 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, 1994-től ügyvezető elnöke. 2008 decemberében a közgyűlés a szövetség elnökévé választotta.[6] 2013-től haláláig a szövetség tiszteletbeli elnöke.[7]

1998-ban vonult nyugalomba. 1992-ben az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé választották, 2006-ban annak tiszteletbeli elnöke lett. 2001 és 2007 között az MTA Közgyűlésének képviselője volt.

Több nyelvműveléssel foglalkozó szakfolyóiratnál dolgozott, a Magyar Nyelvőr szerkesztőbizottságának tagja (2022. február 1-ig)[8][9] és az Édes Anyanyelvünk felelős szerkesztője volt. Emellett az Élet és Tudomány, valamint a Szabad Föld rovatvezetőjeként is működött.

Akárcsak Lőrincze Lajos, Grétsy László is azon az állásponton volt, hogy a nyelv szakadatlanul változik, s eközben egyre fejlődik, gazdagodik. Míg mások kárhoztatták az idegen szavak, a globalizáció folytán nyelvünkbe került kifejezések megjelenését, ő úgy vélekedett, hogy minden egyes szó érték, azaz kincs.[10]

Ismeretterjesztő tevékenysége generációk nyelvhez és helyesíráshoz való viszonyára gyakorolt hatást.[11]

Grétsy László a nyelvészeti szakmunkákon kívül olyan, a művelt nagyközönséget megszólítani kívánó, könnyed hangvételű, humoros műveket is közreadott, mint amilyen a Nyelvi illemtan (1987), a Nyelvi illem – nagyszüleink kiskorában (2001), a Szójátékos anyanyelvünk (2001), valamint az Anyanyelvi rejtvénytár (2002).[12]

Televíziós pályafutása

[szerkesztés]

Országszerte ismertté a magyar nyelv hagyományaival, illetve ápolásával kapcsolatos népszerű televíziós műsorai tették. Ezek közül a legismertebb a Vágó Istvánnal közösen vezetett Álljunk meg egy szóra! című műsor volt, amelyben egy-egy szónak, kifejezésnek a helyességét, eredetét, esetleges hibás használatát magyarázták el.[13]

A nyelvművelő tévésorozat 500. adása alkalmából 1997-ben nívódíjat kapott. Balázs Gézával is volt közös műsora, de több saját műsort is vezetett.

Családja

[szerkesztés]

1957-ben kötött házasságot Jajczay Judittal, aki 2003-ban elhunyt. Négy gyermekük született: Andrea, Gabriella, Zsombor (1969–2011)[14] és Klaudia.[15]

A magyar nyelvről megfogalmazott gondolata

[szerkesztés]

„Nyelvünket ­– nem csak a nemzeti elfogultság mondatja velem ­– a világ egyik legszebb hangzású nyelvének tartom.[16]”

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Emlékezete

[szerkesztés]
  • 2024 óta nevét viseli az 552733 Grétsylászló kisbolygó.[18]
  • 2025-ben az Anyanyelvi Kultúránkért Alapítvány létrehozta a Grétsy László-díjat, amelyet születése évfordulóján adnak át. Első díjazottja Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus.[19]

Főbb művei

[szerkesztés]
  • A szóhasadás. Egy kevéssé számba vett szóalkotásmód típusai és szerepe irodalmi és köznyelvünk fejlődésében; Akadémiai, Bp., 1962
  • Szaknyelvi kalauz (1964)
  • Anyanyelvünk játékai (1974) Gondolat Könyvkiadó
  • Mai magyar nyelvünk (szerk., 1976)
  • Hivatalos nyelvünk kézikönyve (társszerző, 1976)
  • Nyelvművelő kézikönyv I–II. (Kovalovszky Miklóssal, 1985)
  • Nyelvészet és tömegkommunikáció (1985)
  • Álljunk meg egy szóra! (Vágó Istvánnal, 1991)
  • Anyanyelvi őrjárat (1999)
  • A mi nyelvünk (2000), Tinta Könyvkiadó[20]
  • Szójátékos anyanyelvünk (Balázs Gézával, 2001)
  • Új anyanyelvi őrjárat (2002)
  • Nyelvművelő kéziszótár (Kemény Gáborral, 2005), Tinta Könyvkiadó[21]
  • Vallomások – Harminchárom jeles magyar kortársunk gondolatai anyanyelvünkről (2009), Tinta Könyvkiadó[22]
  • A szavak ösvényein – Szavaink és szólásaink eredete, változásai, érdekességei (2011), Tinta Könyvkiadó[23]
  • Nyelvi játékaink nagykönyve (2012), Tinta Könyvkiadó[24]
  • Helyneveink érdekességei, tanulságai, népi magyarázatai. Egy pályázat legjobb darabjai; vál., szerk. Balázs Géza és Grétsy László; Anyanyelvápolók Szövetsége–Tinta, Bp., 2013[25]
  • Anyanyelvi séták – Szavaink, neveink és szólásaink születése, életútja, titkokkal teli világa (2014), Tinta Könyvkiadó[26]
  • Anyanyelvünk tájain; Tinta, Bp., 2016 (Az ékesszólás kiskönyvtára)
  • A magyar nyelvről. Klasszikus íróink és költőink anyanyelvünkről (2018), szerk. Grétsy László, Kiss Gábor, Tinta Könyvkiadó[27]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Meghalt Grétsy László, 2024. január 22.
  2. ↑ https://www.blikk.hu/sztarvilag/hazai-sztarok/gretsy-laszlo-halala/2nr7z0t?sl_ps=d_1
  3. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). a BnF általános katalógusa . Francia Nemzeti Könyvtár
  4. ↑ Február 23-án búcsúztatják Grétsy Lászlót a Farkasréti temetőben. Népszava . XXI. század Média Kft.
  5. ↑ Meghalt Grétsy László nyelvész, a magyar nyelvművelés kiemelkedő képviselője; Aradi Hanga Zsófia cikke a Telexben; 2024, január 22.
  6. ↑ az Anyanyelvápolók Szövetségének tisztségviselői
  7. ↑ X. tisztújító közgyűlés
  8. ↑ Inkei Bence: Grétsy Lászlót alig két héttel a 90. születésnapja előtt távolították el a nyelvművelő folyóirat szerkesztőbizottságából. 24.hu. 2022. február 13.
  9. ↑ [1] HVG
  10. ↑ Grétsy László: Minden szó, amellyel találkozunk, érték; Hvg.; 2024. január 22.
  11. ↑ Meghalt Grétsy László, F. Szabó Kata írása a Népszavában; 2024. január 22.
  12. ↑ Grétsy László: „Örülnék, ha a halálom pillanatában nekem is egy kis mosoly sejlene föl az arcomon”; MTI, ujvarosonline.hu; (másodközlés: Magyar Kurír – katolikus hírportál; 2024. január 22.
  13. ↑ Álljunk meg egy szóra! (1997) YouTube (10:10)
  14. ↑ Elhunyt Grétsy Zsombor (Nyest.hu)
  15. ↑ Biográf Ki kicsoda 2004. Poligráf Kiadó. Budapest, 2003. 1. kötet 593. o. ISBN 963 86345 1 0
  16. ↑ Meghalt Grétsy László nyelvész, a magyar nyelvművelés kiemelkedő képviselője; Aradi Hanga Zsófia, Telex; 2024. január 22.
  17. ↑ Online műsorban adták át a közmédia legrangosabb díjait. Híradó.hu (2020. december 16.) (Hozzáférés: 2020. december 16.)
  18. ↑ (2024. február 26.) WGSBN Bulletin 4, #3 (angol nyelven) (PDF) 4 (3), Kiadó: Nemzetközi Csillagászati Unió. (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.) 
  19. ↑ Díjat alapítanak Grétsy László nyelvész emlékére
  20. ↑ A mi nyelvünk
  21. ↑ Nyelvművelő kéziszótár
  22. ↑ Vallomások – Harminchárom jeles magyar kortársunk gondolatai anyanyelvünkről
  23. ↑ A szavak ösvényein – Szavaink és szólásaink eredete, változásai, érdekességei
  24. ↑ Nyelvi játékaink nagykönyve
  25. ↑ Tinta Könyvkiadó – Helyneveink érdekességei, tanulságai, népi magyarázatai (Balázs Géza, Grétsy László). www.tintakiado.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 23.)
  26. ↑ Anyanyelvi séták – Szavaink, neveink és szólásaink születése, életútja, titkokkal teli világa
  27. ↑ Tinta Könyvkiadó – A magyar nyelvről (Grétsy László , Kiss Gábor). www.tintakiado.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 23.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Grétsy_László&oldid=27921389”