Grétsy László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Grétsy László
Született 1932. február 13. (85 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása magyar nyelvész, főiskolai tanár, televíziós műsorvezető
Fontosabb munkái Mai magyar nyelvünk (1976)
Nyelvművelő kézikönyv I–II. (1985)
Álljunk meg egy szóra! (1991)
Nyelvművelő kéziszótár (2005)
Díjak SZOT-díj (1976)
Apáczai Csere János-díj (1992)
MSZOSZ-díj (1993)
Prima díj (2004)
Magyar Örökség díj (2007)
Prima Primissima díj (2012)
Kitüntetései Kiváló népművelő (1981)

Grétsy László PORT.hu-adatlapja

Grétsy László (Budapest, 1932. február 13. –) magyar nyelvész, főiskolai tanár, televíziós személyiség, a nyelvművelés kiemelkedő alakja.

Tanulmányai[szerkesztés]

1950-ben érettségizett a pesterzsébeti Kossuth Gimnáziumban, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–történelem szakára, ahol 1954-ben szerzett diplomát. 1960-ban szerezte meg a nyelvtudományok kandidátusa címet.

Tudományos pályafutása[szerkesztés]

Egyetemi tanulmányai alatt még irodalomtörténettel foglalkozott, majd diplomájának megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársaként kezdett el dolgozni, melynek később főmunkatársa lett. 1971-ben a mai magyar nyelvvel foglalkozó osztály vezetőjévé nevezték ki. Itt szerezte első nyelvápolással kapcsolatos könyveit.

1987-ben távozott az Akadémiától és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar magyar nyelvi tanszékének tanszékvezető főiskolai tanára lett. 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, 1994-től ügyvezető elnöke. 2008 decemberében a közgyűlés a szövetség elnökévé választotta.[1] 2013 óta a szövetség tiszteletbeli elnöke.[2]

1998-ban vonult nyugdíjba. 1992-ben az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé választották, 2006-ban annak tiszteletbeli elnöke lett. 2001 és 2007 között az MTA Közgyűlésének képviselője volt.

Több nyelvműveléssel foglalkozó szakfolyóiratnál dolgozott, a Magyar Nyelvőr szerkesztőbizottságának tagja és az Édes Anyanyelvünk felelős szerkesztője volt. Emellett az Élet és Tudomány, valamint a Szabad Föld rovatvezetőjeként is működött.

Televíziós pályafutása[szerkesztés]

Országszerte ismertté a magyar nyelv hagyományaival, illetve annak ápolásával kapcsolatos népszerű televíziós műsorai tették. Ezek közül a legismertebb a Vágó Istvánnal közösen vezetett Álljunk meg egy szóra! című műsor volt, melyben egy-egy szónak, kifejezésnek a helyességét, eredetét, esetleges hibás használatát magyarázták el. A nyelvművelő tévésorozat 500. adása alkalmából 1997-ben nívódíjat kapott. Balázs Gézával is volt közös műsora, de több saját műsort is vezetett.

Családja[szerkesztés]

Özvegy, három leánygyermeke van. Fia 2011. október 19-én elhunyt.[3]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Főbb írásai[szerkesztés]

  • A szóhasadás (1962)
  • Szaknyelvi kalauz (1964)
  • Anyanyelvünk játékai (1974) Gondolat Könyvkiadó
  • Mai magyar nyelvünk (1976)
  • Hivatalos nyelvünk kézikönyve (társszerző, 1976)
  • Nyelvművelő kézikönyv I–II. (Kovalovszky Miklóssal, 1985)
  • Nyelvészet és tömegkommunikáció (1985)
  • Álljunk meg egy szóra! (Vágó Istvánnal, 1991)
  • Anyanyelvi őrjárat (1999)
  • A mi nyelvünk (2000), Tinta Könyvkiadó[4]
  • Szójátékos anyanyelvünk (Balázs Gézával, 2001)
  • Új anyanyelvi őrjárat (2002)
  • Nyelvművelő kéziszótár (Kemény Gáborral, 2005), Tinta Könyvkiadó[5]
  • Vallomások - Harminchárom jeles magyar kortársunk gondolatai anyanyelvünkről (2009), Tinta Könyvkiadó[6]
  • A szavak ösvényein - Szavaink és szólásaink eredete, változásai, érdekességei (2011), Tinta Könyvkiadó[7]
  • Nyelvi játékaink nagykönyve (2012), Tinta Könyvkiadó[8]
  • Anyanyelvi séták - Szavaink, neveink és szólásaink születése, életútja, titkokkal teli világa (2014), Tinta Könyvkiadó[9]
  • Helyneveink érdekességei, tanulságai, népi magyarázatai. Egy pályázat legjobb darabjai; vál. és szerk. Balázs Géza, Grétsy László; Anyanyelvápolók Szövetsége–Tinta, Bp., 2013
  • Anyanyelvünk tájain; Tinta, Bp., 2016 (Az ékesszólás kiskönyvtára)

Források[szerkesztés]

  1. az Anyanyelvápolók Szövetségének tisztségviselői
  2. X. tisztújító közgyűlés
  3. Elhunyt Grétsy Zsombor (Nyest.hu)
  4. A mi nyelvünk
  5. Nyelvművelő kéziszótár
  6. Vallomások - Harminchárom jeles magyar kortársunk gondolatai anyanyelvünkről
  7. A szavak ösvényein - Szavaink és szólásaink eredete, változásai, érdekességei
  8. Nyelvi játékaink nagykönyve
  9. Anyanyelvi séták - Szavaink, neveink és szólásaink születése, életútja, titkokkal teli világa

További információk[szerkesztés]