Grétsy László
| Grétsy László | |
 | |
| 1975-ben | |
| Született |
1932. február 13. (91 éves) Budapest |
| Állampolgársága | magyar[1] |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | magyar nyelvész, főiskolai tanár, televíziós műsorvezető |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1954) |
| Kitüntetései |
SZOT-díj (1976) Kiváló népművelő (1981) Apáczai Csere János-díj (1992) MSZOSZ-díj (1993) Prima díj (2004) Magyar Örökség díj (2007) Prima Primissima díj (2012) |
| Írói pályafutása | |
| Fontosabb művei |
Mai magyar nyelvünk (1976) Nyelvművelő kézikönyv I–II. (1985) Álljunk meg egy szóra! (1991) Nyelvművelő kéziszótár (2005) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Grétsy László témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Grétsy László (Budapest, 1932. február 13. –) magyar nyelvész, főiskolai tanár, televíziós személyiség, a nyelvművelés kiemelkedő alakja.
Tanulmányai[szerkesztés]
1950-ben érettségizett a pesterzsébeti Kossuth Gimnáziumban, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–történelem szakára, ahol 1954-ben szerzett diplomát. 1960-ban szerezte meg a nyelvtudományok kandidátusa címet.
Tudományos pályafutása[szerkesztés]
Egyetemi tanulmányai alatt még irodalomtörténettel foglalkozott, majd diplomájának megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársaként kezdett el dolgozni, melynek később főmunkatársa lett. 1971-ben a mai magyar nyelvvel foglalkozó osztály vezetőjévé nevezték ki. Itt szerezte első nyelvápolással kapcsolatos könyveit.
1987-ben távozott az Akadémiától, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar magyar nyelvi tanszékének tanszékvezető főiskolai tanára lett. 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, 1994-től ügyvezető elnöke. 2008 decemberében a közgyűlés a szövetség elnökévé választotta.[2] 2013 óta a szövetség tiszteletbeli elnöke.[3]
1998-ban vonult nyugdíjba. 1992-ben az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé választották, 2006-ban annak tiszteletbeli elnöke lett. 2001 és 2007 között az MTA Közgyűlésének képviselője volt.
Több nyelvműveléssel foglalkozó szakfolyóiratnál dolgozott, a Magyar Nyelvőr szerkesztőbizottságának tagja (2022. február 1-ig)[4][5] és az Édes Anyanyelvünk felelős szerkesztője volt. Emellett az Élet és Tudomány, valamint a Szabad Föld rovatvezetőjeként is működött.
Televíziós pályafutása[szerkesztés]
Országszerte ismertté a magyar nyelv hagyományaival, illetve annak ápolásával kapcsolatos népszerű televíziós műsorai tették. Ezek közül a legismertebb a Vágó Istvánnal közösen vezetett Álljunk meg egy szóra! című műsor volt, melyben egy-egy szónak, kifejezésnek a helyességét, eredetét, esetleges hibás használatát magyarázták el.[6] A nyelvművelő tévésorozat 500. adása alkalmából 1997-ben nívódíjat kapott. Balázs Gézával is volt közös műsora, de több saját műsort is vezetett.
Családja[szerkesztés]
Özvegy, három leánygyermeke van. Fia 2011. október 19-én elhunyt.[7]
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- SZOT-díj (1976)
- Kiváló népművelő (1981)
- Apáczai Csere János-díj (1992)
- MSZOSZ-díj (1993)
- Prima-díj (2004)
- Magyar Örökség-díj (2007)
- Prima Primissima-díj (2012)
- Tőkéczki László-díj (2020)[8]
Főbb írásai[szerkesztés]
- A szóhasadás (1962)
- Szaknyelvi kalauz (1964)
- Anyanyelvünk játékai (1974) Gondolat Könyvkiadó
- Mai magyar nyelvünk (1976)
- Hivatalos nyelvünk kézikönyve (társszerző, 1976)
- Nyelvművelő kézikönyv I–II. (Kovalovszky Miklóssal, 1985)
- Nyelvészet és tömegkommunikáció (1985)
- Álljunk meg egy szóra! (Vágó Istvánnal, 1991)
- Anyanyelvi őrjárat (1999)
- A mi nyelvünk (2000), Tinta Könyvkiadó[9]
- Szójátékos anyanyelvünk (Balázs Gézával, 2001)
- Új anyanyelvi őrjárat (2002)
- Nyelvművelő kéziszótár (Kemény Gáborral, 2005), Tinta Könyvkiadó[10]
- Vallomások – Harminchárom jeles magyar kortársunk gondolatai anyanyelvünkről (2009), Tinta Könyvkiadó[11]
- A szavak ösvényein – Szavaink és szólásaink eredete, változásai, érdekességei (2011), Tinta Könyvkiadó[12]
- Nyelvi játékaink nagykönyve (2012), Tinta Könyvkiadó[13]
- Helyneveink érdekességei, tanulságai, népi magyarázatai. Egy pályázat legjobb darabjai; vál., szerk. Balázs Géza és Grétsy László; Anyanyelvápolók Szövetsége–Tinta, Bp., 2013[14]
- Anyanyelvi séták – Szavaink, neveink és szólásaink születése, életútja, titkokkal teli világa (2014), Tinta Könyvkiadó[15]
- Anyanyelvünk tájain; Tinta, Bp., 2016 (Az ékesszólás kiskönyvtára)
- A magyar nyelvről. Klasszikus íróink és költőink anyanyelvünkről (2018), szerk. Grétsy László, Kiss Gábor, Tinta Könyvkiadó[16]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár
- ↑ az Anyanyelvápolók Szövetségének tisztségviselői
- ↑ X. tisztújító közgyűlés
- ↑ Inkei Bence: Grétsy Lászlót alig két héttel a 90. születésnapja előtt távolították el a nyelvművelő folyóirat szerkesztőbizottságából. 24.hu. 2022. február 13.
- ↑ [1] HVG
- ↑ Álljunk meg egy szóra! (1997) YouTube (10:10)
- ↑ Elhunyt Grétsy Zsombor (Nyest.hu)
- ↑ Online műsorban adták át a közmédia legrangosabb díjait. Híradó.hu (2020. dec. 16.) (Hozzáférés: 2020. dec. 16.)
- ↑ A mi nyelvünk
- ↑ Nyelvművelő kéziszótár
- ↑ Vallomások – Harminchárom jeles magyar kortársunk gondolatai anyanyelvünkről
- ↑ A szavak ösvényein – Szavaink és szólásaink eredete, változásai, érdekességei
- ↑ Nyelvi játékaink nagykönyve
- ↑ Tinta Könyvkiadó – Helyneveink érdekességei, tanulságai, népi magyarázatai (Balázs Géza, Grétsy László). www.tintakiado.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 23.)
- ↑ Anyanyelvi séták – Szavaink, neveink és szólásaink születése, életútja, titkokkal teli világa
- ↑ Tinta Könyvkiadó – A magyar nyelvről (Grétsy László , Kiss Gábor). www.tintakiado.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 23.)
Források[szerkesztés]
- MTI Ki Kicsoda 2006, Magyar Távirati Iroda, Budapest, 2005, 627-628. old.
- Balázs Géza köszöntője Grétsy 70. születésnapja alkalmából
- Grétsy László, a nyelvművelő tudós 80 éves
- Éltető anyanyelvünk. Mai nyelvművelésünk elmélete és gyakorlata. Írások Grétsy László 70. születésnapjára; szerk. Balázs Géza, A. Jászó Anna, Koltói Ádám; Tinta, Bp., 2002
- Grétsy 80. Köszöntő könyv Grétsy László születésnapjára; vál. tanulmányait összegyűjt. Balázs Géza et al.; Anyanyelvápolók Szövetsége, Bp., 2012
További információk[szerkesztés]
- Rendhagyó interjú Grétsy Lászlóval (készítette fia, Grétsy Zsombor; Nyest, 2010. július 15.)
- Alkotói adatlapja Moly.hu
- Grétsy László – „Legendárium”. Századvégi arcképcsarnok (1999)
- Mi lett vele? – Grétsy László most elárulta, mivel tölti a mindennapjait Blikk, 2019. július 25.
|
