Kolozsvári Rádió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 46° 46′ 07″, k. h. 23° 32′ 53″

Kolozsvári Rádió
Kolozsvári Rádió Logo 2011.jpg
Jelmondat: Sună bine – Talál a szó
Adatok
Indulás 1954. március 15.,
1989. december
Megszűnés 1985. január 12.
Társaság Román Rádiótársaság
Ország  Románia
Vételi terület Közép-Erdély és Partium
Székhely 400331 Kolozsvár, Donát út 160. Kapcsolat
Online adás
Saját szerver Online adás - lásd a fejlécben
Hivatalos oldal

A Kolozsvári Rádió (románul Radio România Cluj) a romániai állami Román Rádiótársasághoz (SRR) tartozó regionális közszolgálati rádióadó, amely románul és magyarul sugározza műsorát.

Vételkörzete Közép-Erdély és Partium területe (Beszterce-Naszód, Bihar, Fehér, Kolozs, Máramaros, Szatmár, Szeben és Szilágy megyék), ahol kb. a Romániában élő magyar 34 százalékához jut el.[1] Rendszeres hallgatóinak száma százezres nagyságrendű.[2]

Főszerkesztője Bogdan Roșca-Zasmencu főszerkesztő-helyettese Rostás-Péter István.[3]

Története[szerkesztés]

Az adótornyot egyes források szerint 1931-ben építették.

Az adó építését több – magyar és román nyelvű – forrás 1931-re teszi. Az évszám alighanem egy költemény alapján került a köztudatba. Ez a Rádióba mondom. A verset olvasva a következőket lehet mondani.

  • Reményik Sándor valóban kolozsvári,
  • valóban járt rádióstúdióban,
  • valóban hallott rádióadást,
  • valóban készült róla hangfelvétel
  • a vers dátuma 1931 december 5.[4]

A vers írásának helyszínét azonban nem ismerjük. Ezért egyáltalán nem biztos, hogy azt valamely kolozsvári élménye lapján írta.[* 1] Egy újságcikk szerint 1938-ban még nem volt Kolozsvárott rádióadó. A rádiózás rajongói a Botfaluban működő berendezést kívánták Kolozsvárra áttelepíteni.[5] A Felsőzsukon létesült adóberendezés építésének időpontja ismeretlen. A Feleki-tetőn[* 2] jelenleg csak FM és televíziós adók működnek. 1939-től a Postul Dacia magyar nyelvű híreket sugárzott rövidhullámon.[6]

A Magyar Posta egy 1,25 kW-os adót telepített 1940 szeptemberében Kolozsvárott.[* 3] Ez az adó (Telefunken) eredetileg Kassán működött.[8] Az új helyén a már meglevő antennáról sugározta Budapest I. műsorát a 267,4 m méteres hullámhosszon (1122 kHz).[9] Kábeles összeköttetés nem létezett még, ezért rádióvevővel fogták a budapesti műsort, és csak a város központjából volt kábeles összeköttetése az adótoronyig. Ezt az adót korszerűsítették, és az elavult berendezést 1942-ben átszállították Lakihegyre.

Észak-Erdély visszacsatolása előtt (1939-ban) még nem működött a kolozsvári adó[10]. Ezért 1940 és 1942 között a Kassáról átszállított kisadó működött. 1942-ben ezt egy korszerűbb berendezés váltotta fel. A kolozsvári stúdiót 1942 február 27-én avatták fel, és a háború befejezéséig működött a Tordai-úton.[11] Magyar nyelvű adás ezután csak a bukaresti stúdióból volt hallható 1945 május 1-jétől. 1950-ben fiókszerkesztőséget hoztak létre Kolozsvárott; ez alakult át önálló stúdióvá 1954-ben.

A Kolozsvári Rádió az önálló stúdióból 1954. március 15-én 16 órától sugározta első műsorát, egy-egy órát román és magyar nyelven. Ekkor még nem létezett külön magyar szerkesztőség, mégis sok jelentős magyar kulturális produkció született itt. Később fokozatosan csökkentették a magyar adás időtartamát. 1985. január 12-én az egész stúdiót központi utasításra felszámolták, az értékes hangszalagokat őrző Aranyszalagtárt Jilavára, Románia leghírhedtebb börtönébe szállították át. A romániai forradalom után, 1989 decemberétől ismét működik a rádió a nap 24 órájában. A Kolozsvári rádiónak számos jeles magyar riportere, műsorszerkesztője volt, köztük Keszy-Harmath Vera, Balló Áron, Fekete Károly, Csép Sándor, Muzsnay Magda.

Frekvenciák a kezdetek idején[szerkesztés]

Románia 1933-ban a luzerni rádiókonferencián engedélyt kapott az 1122 kHz (267,4 m) frekvencia használatára Cernăuți székhellyel (Csernyivci, Bukovina). Észak-Erdély visszacsatolása után ezt a frekvenciát használta a Magyar Posta a kolozsvári rádióadó számára 1940 szeptemberétől 1944-ig, amikor az adót a front közeledése miatt le kellett szerelni.

A Montreeux-i rádiókonferencia (1939) engedélyezett első ízben frekvenciát Kolozsvár számára: 1411 kHz (212,6 m).[12]

A koppenhágai rádiókonferencia (1948) engedélyezte az 1151 kHz-et (261 m). [13]

Az 1976-os genfi rádiókonferencia engedélyezte Kolozsvár számára a 908 kHz-et (330,4 m), majd az 1978-as genfi konferencia után engedélyezték a jelenleg is használt 909 kHz-et (330 m).

Kronológia[szerkesztés]

1939: A második bécsi döntés idején megindul a bukaresti rádió magyar nyelvű adása a bukaresti és a brassói adóról[14].

1940 szeptemberében a Magyar Posta szakemberei meglepetéssel tapasztalták, hogy áll egy 70 méter magas torony a Tordai úton, de sem a tornyot, sem a tartókábeleket nem szigetelték el a földtől. Állt mellette egy adóépület is, amelynek berendezése egy rádió iránymérőhöz hasonlított. Keresniük kellett egy vállalkozót, aki megemeli az adótornyot, elhelyezi alá a szigetelő gömböt, valamint a tartókábelekbe is betoldja a szigetelő csigákat[* 4]. Ilyen módon felújították a tornyot, és üzembe helyzeték a Kassáról átszállított adóberendezést.[11] Ennek adóteljesítménye 1,2 kW volt; ezt egy nagyobb adó váltotta fel 1942-ben. Ekkor létesült először önálló bemondó stúdió Kolozsvárott a Farkas utcában. Ez az adó látta el Kolozsvár környékét műsorral (Budapest I. műsorát sugározta) egészen 1944 nyaráig. A helyzetnek megfelelően innen lehetett légiriadót is elrendelni.

Ekkoriban figyeltek fel arra, hogy a Tordai-úton elhelyezett rádióadó Kolozsvártól északra, a dombos területeken rosszul fogható. Nyilván ennek következtében települt a jelenlegi adóberendezés Felsőzsuk határába.

1943-ban tervbe vették egy 15 kW-os adó építését (Csíkszereda számára is egy másikat), ezek egyike sem valósult meg a front közelsége miatt.

1945-ben alakult meg Bukarestben a magyar szerkesztőség. Május másodikán kezdődött meg a magyar nyelvű adás.[15]

1954. március 15. – Itt Kolozsvár! Aici Cluj! – először szólalt meg az éterben, a 261 és a 330 méteres [* 5] (közép)hullámon a Kolozsvári Rádió, a Román Rádiótársaság részeként.[16] Az első stúdió a Rákóczi (ma Grigorescu) út 60 szám alatt kapott helyet. Adásideje: 1 óra magyarul és 1 óra románul. 1954 nyarától további fél órával bővült mindkét nyelvű adás. Ezt követően jött létre a többi területi stúdió: Krajova, Temesvár, Jászvásár, Marosvásárhely.

1966-tól: stúdióépítés a Donát úton. Az 1967. december 29-i átadást követően, 1968. január 20. óta a Donát út 160. alól sugároz a Kolozsvári Rádió.

1967 áprilisától az adásidő 4 órára növekedik: 2 óra 15 perc románul, 1 óra 45 perc magyarul.

1968. június 7. – Acusticon Stúdió – a közönség részvételével tartott első rádióadás Kolozsváron.

1972 júliusától az adásidő összesen 6 óra: 3 óra 30 perc románul, 2 óra 30 perc magyarul.

1978 októberében az első duplex adás: a Kolozsvári Rádió adásának összekapcsolása a bukaresti és a jászvásári stúdiókkal.

1980 januárjától az adásidő 7 és fél óra: 4 óra 30 perc románul, 3 óra magyarul.

1985. január 12. – a Kolozsvári Rádió elhallgattatása. A Román Rádiótársaság minden területi stúdiójának adását beszüntették egyetlen rendelettel. A közszolgálati rádió Bukarestből sugárzott műsora az év végén reggel 6-tól este 23.30-ig tartott, nemzetközi csatornája 13 nyelven sugározott. A műsorok egyre inkább a Román Kommunista Pártról és vezetőjéről szóltak.

1989. december 22. – a forradalmi hangulat a Román Rádiótársaságra is kihat: minden csatornája, az előzetesen meghirdetett műsortól eltérően, hazafias dalokat sugároz és beolvassák a szükségállapotot kihirdető elnöki rendeletet. Később bejelentik a diktátor menekülését, a nap további műsorai az események függvényében alakulnak. Ugyanaznap újraindul a Kolozsvári Rádió sugárzása. A műsoridő naponta 4 óra magyar nyelvű műsort tartalmaz.

1998. – a digitális hangfeldolgozás bevezetése: a hangfájlok lassan felváltják a szalagokat, a számítógépek a szalagvágókat.

2000. április 21. – a Nagyszebeni Rádió műsorának indulása (Radio Antena Sibiului).

2000. augusztus 3. – az ultrarövid hullámú sugárzás megkezdése Kolozsváron, a 95,6 MHz frekvencián.

2001. szeptember 20-án sugárzott a Kolozsvári Rádió először FM-en, 15 órától magyarul (a Slágeróra műsorát).

2004 márciusa: a Kolozsvári Rádió első internetes honlapjának (www.radiocluj.ro) és egyben az internetes sugárzásnak a hivatalos elindítása.

2004. március 11. – a Kolozsvári Rádió 50 éves születésnapjára kiadott multimédiás CD bemutatása. Tartalma: aranyszalagtári felvételek, a szerkesztőség bemutatkozása.

2004-ben 24 órásra bővült az adásidő, ekkor indult el az éjszakai magyar adás (hajnali 2 és 4 óra között).

2004 novembere: a Máramarosszigeti Stúdió elindulása az 1404 kHz frekvencián: naponta reggel 7-8, valamint délután 17-18 óra között, román, magyar és ukrán nyelvű műsorral.

2005. – Átállás a kizárólagos digitális hangfeldolgozásra. A régi szalagok megmaradnak az archívumban, a szalagtárban.

2010. augusztus 4. óta a Kolozsvári Rádió a Facebook közösségi oldalon is jelen van.[17] Saját profilja van már a Zenetér és a Hangoló (2012. szept. 4.) műsornak is.[18]

2011-ben a nagyszebeni URH frekvencián (95,4 MHz) is elindul az adás.

2011. június 30-án indult útjára a www.kolozsvariradio.ro új honlap, bővült az internetes vétel lehetősége. Ugyanekkor vált lehetővé a hozzászólás a webes felületen, illetve ekkor csatlakoztak a rádió honlapjához az első blogok (Rádióbuhera, 2007. 01. 25., Tótágas 2011. 08. 12.)

2012 szeptemberétől a 87,9 MHz frekvencián (Avasfelsőfalu) Szatmárnémetiben és környékén is fogható ultrarövid hullámon a Kolozsvári Rádió. A frekvenciát 2013 novemberében lecserélték a 93,3 MHz-re, amelyen jobban fogható Nagykárolyban és környékén.

Frekvenciák[szerkesztés]

Sáv Frekvencia (Adó helye, teljesítménye) Internetes vétel Magyar adás
Ultrarövidhullám 98,8 MHz (Kolozsvár, 0,5 kW, csak magyarul) Online adás
(32 és 64 kbit/s AAC+ stream)
  • Hétköznap 2–4, 8–10 és 15–18 óra (EET) között
  • Szombaton 8–10 és 15–18 óra (EET) között
  • Vasárnap 14–18 óra (EET) között
Középhullám

Jeles munkatársak[szerkesztés]

A Kolozsvári Rádióban több neves személy dolgozott az évek során. Az alábbi listát a teljesség igénye nélkül állítottuk össze:

Balla Zsófia (1972-85)
Demény Piroska (1971-91)
Kalinovszky Dezső 1968
Kelemen Hunor politikus. A kilencvenes években híradósként tevékenykedett a Kolozsvári Rádió magyar adásában.:
László Ferenc 1954-től
Muzsnay Magda 1954-1985
Németh Júlia a Kolozsvári Rádió szerkesztője. (1975-85)
Tóthfalussy Béla újságíró, műfordító, politikus.
Zágoni Olga (1972-80)
Xántus János földrajztudós. A kolozsvári rádióstúdió magyar nyelvű tudományos adásait szerkesztette és vezette, illetve forgatókönyveket írt a Román Televízió magyar adásainak dokumentumfilmjeihez.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bár a források 1931-et jelölnek meg, a nemzetközi tádióegyezményekben nem található 1931-ben engedélyezett frekvencia Kolozsvár helyszínnel.
  2. A források szerint 1940-ben állt már egy adótorony a Tordai úton. Tekintve, hogy a város az elmúlt hetven év alatt jelentősen terjeszkedett, ez nem lehetett közel Erdőfelekhez
  3. Már 1940-ben megindult a kísérleti adás[7]. A cikkben valószínű tévedés van. ugyanis a 670 méteres hullámhosszat nem lehetett a nagyközönség számára gyártott rádióvevőkön beállítani
  4. A neve Zsigmond volt - a források szerint
  5. A 330 méterhez tartozó frekvenciát csak 1978-ban engedélyezték

Források[szerkesztés]

  1. Az adáskörzet és a 2011-es népszámlálás eredményeinek egymásra vetítéséből
  2. Az egyes felmérések igen nagy szórást mutatnak, a Rádió belső felmérései nem nyilvánosak. Lásd az Igazgatótanács 2013/133-as határozatát http://srr.ro/files/CY1923/CA%202013/aprilie/-HotarareaConsiliuluideAdministratienr.133din24.04.2013-ref.Regulamentuldeprezentasicomunicareinmediulonline.pdf
  3. http://www.radiocluj.ro/hu/csapat.html
  4. Reményik Sándor: Rádióba mondom. OSZK, 1931. (Hozzáférés: 2017. október 27.)
  5. (1938) „Újra felvetették a lolozsvári rádióleadóállomás tervét”. Keleti Újság XXI (15), 4-4. o.  
  6. Gáspár, Sándor: Rádió, 1989-ig
  7. (1940) „Halló, itt Rádió Kolozsvár...”. Keleti Újság XXIII (215).  
  8. Balás, B. Dénes: A magyar rádiózás második adóberendezése Az adóvégfokozat teljesítménye eltérő, ha távíró, vagy, ha telefónia üzemben működik. Az antennára való kicsatolás miatt az ERP hatásos sugárzási teljesítmény is függ a telepítés körülményeitől
  9. Susánszky László: Kassa és Kolozsvár rádiós szemmel (1941-1944). Postaműszaki évkönyv, 1990. (Hozzáférés: 2017. október 7.)
  10. (1939) „Nincs remény a kolozsvári rádióállomás felépítésére”. Keleti Újság XXII (114), 4-4. o.   Az újságcikk címe: Nincs remény
  11. ^ a b Sebestyén Kálmán: Magyr rádióadó Kolozsváron, 1940-1944. Honismeret. (Hozzáférés: 2017. október 2.)
  12. Convention Européenne de Radiodiffusion. ITU. (Hozzáférés: 2017. október 2.)
  13. Copenhagen Plan. ITU. European Broadcasting Convention, 1948. (Hozzáférés: 2017. október 2.)
  14. (1939) „rádió 1940&pg=215&layout=s A bucuresti rádióállomás első magya nyelvű hírszolgálata”. Keleti Újság XXII (164), 6-6. o.  
  15. Romániai magyar irodalmi lexikon. Kriterion. (Hozzáférés: 2017. október 26.)
  16. Rácz Éva kutatásából, http://www.radiocluj.ro/blog/kolozsvari.radio.60/2014/01/08/60-ev-pillanatai-szamokban
  17. Magyar adás: https://www.facebook.com/pages/Kolozsvári-Rádió/140304466001687 Román adás: https://www.facebook.com/RadioRomaniaCluj
  18. Hangoló: https://www.facebook.com/pages/Hangoló/410690505664858 Zenetér: https://www.facebook.com/pages/Zenetér/478711128816552
  19. Jucu transmitter, mast east is a high conspicuous structure. travelsradiate.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. december 3.) Három része: a déli, az északi és a keleti torony. A keleti torony 165 méter magas, ez nyilván az anti-fading kivitel miatt van így

További információk[szerkesztés]