Kolozsvári Rádió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 46° 46′ 07″, k. h. 23° 32′ 53″

Kolozsvári Rádió
Kolozsvári Rádió Logo 2011.jpg
Jelmondat: Sună bine – Talál a szó
Adatok
Indulás 1954. március 15.,
1989. december
Megszűnés 1985. január 12.
Társaság Román Rádiótársaság
Ország  Románia
Vételi terület Közép-Erdély és Partium
Székhely 400331 Kolozsvár, Donát út 160. Kapcsolat
Online adás
Saját szerver Online adás - lásd a fejlécben
Hivatalos oldal

A Kolozsvári Rádió (románul Radio România Cluj) a romániai állami Román Rádiótársasághoz (SRR) tartozó regionális közszolgálati rádióadó, amely románul és magyarul sugározza műsorát.

Vételkörzete Közép-Erdély és Partium területe (Beszterce-Naszód, Bihar, Fehér, Kolozs, Máramaros, Szatmár, Szeben és Szilágy megyék), ahol kb. a Romániában élő magyar 34 százalékához jut el.[1] Rendszeres hallgatóinak száma százezres nagyságrendű.[2]

Főszerkesztője Bogdan Roșca-Zasmencu főszerkesztő-helyettese Rostás-Péter István.[3]

Története[szerkesztés]

Az adótornyot egyes források szerint 1931-ben építették a Feleki-tetőn.[* 1] Egy újságcikk szerint azonban 1938-ban még nem volt Kolozsvárott rádióadó. A rádiózás rajongói a Botfaluban működő berendezést kívánták Kolozsvárra áttelepíteni.[4] A Felsőzsukon létesült adóberendezés építésének időpontja ismeretlen. A Feleki-tetőn jelenleg csak FM és televíziós adók működnek. 1939-től a bukaresti stúdióból magyar nyelvű híreket továbbított. 1944 augusztus 23-tól a Postul Dacia magyar nyelvű híreket sugárzott rövidhullámon.[5]

A Magyar Posta egy 1,25 kW-os adót telepített 1940 szeptemberében Kolozsvárott.[* 2] Ez az adó (Telefunken) eredetileg Kassán működött.[7] Az új helyén a már meglevő antennáról sugározta Budapest I. műsorát a 267,4 m méteres hullámhosszon (1122 kHz).[8] Kábeles összeköttetés nem létezett még, ezért rádióvevővel fogták a budapesti műsort, és csak a város központjából volt kábeles összeköttetése az adótoronyig. Ezt az adót korszerűsítették, és az elavult berendezést 1942-ben átszállították Lakihegyre.

Észak-Erdély visszacsatolása előtt (1939-ban) még nem működött a kolozsvári adó[9]. Ami volt, azt a román hatóságok leszerelték és elszállították. Ezért 1940 és 1942 között a Kassáról átszállított kisadó működött. 1942-ben ezt egy korszerűbb berendezés váltotta fel. A kolozsvári stúdiót 1942 február 27-én avatták fel, és a háború befejezéséig működött a Feleki-tetőn.[10] Magyar nyelvű adás ezután csak a bukaresti stúdióból volt hallható 1945 május 1-jétől. 1950-ben fiókszerkesztőséget hoztak létre Kolozsvárott; ez alakult át önálló stúdióvá 1954-ben.

A Kolozsvári Rádió az önálló stúdióból 1954. március 15-én 16 órától sugározta első műsorát, egy-egy órát román és magyar nyelven. Ekkor még nem létezett külön magyar szerkesztőség, mégis sok jelentős magyar kulturális produkció született itt. Később fokozatosan csökkentették a magyar adás időtartamát. 1985. január 12-én az egész stúdiót központi utasításra felszámolták, az értékes hangszalagokat őrző Aranyszalagtárt Jilavára, Románia leghírhedtebb börtönébe szállították át. A romániai forradalom után, 1989 decemberétől ismét működik a rádió a nap 24 órájában. A Kolozsvári rádiónak számos jeles magyar riportere, műsorszerkesztője volt, köztük Keszy-Harmath Vera, Balló Áron, Fekete Károly, Csép Sándor, Muzsnay Magda.

Frekvenciák a kezdetek idején[szerkesztés]

Románia 1933-ban a luzerni rádiókonferencián engedélyt kapott az 1122 kHz (267,4 m) frekvencia használatára Cernăuți székhellyel (Csernyivci, Bukovina). Észak-Erdély visszacsatolása után ezt a frekvenciát használta a Magyar Posta a kolozsvári rádióadó számára 1940 szeptemberétől 1944-ig, amikor az adót a front közeledése miatt le kellett szerelni.

A Montreeux-i rádiókonferencia (1939) engedélyezett első ízben frekvenciát Kolozsvár számára: 1411 kHz (212,6 m).[11]

A koppenhágai rádiókonferencia (1948) engedélyezte az 1151 kHz-et (261 m). [12]

Az 1976-os genfi rádiókonferencia engedélyezte Kolozsvár számára a 908 kHz-et (330,4 m), majd az 1978-as genfi konferencia után engedélyezték a jelenleg is használt 909 kHz-et (330 m).

Kronológia[szerkesztés]

1939: A második bécsi döntés idején közvetlenül megindul a bukaresti rádió magyar nyelvű adása[13].

1940 szeptemberében a Magyar Posta felújította a már meglévő 70 m magas adótornyot, és üzembe helyzete a Kassáról átszállított adóberendezést.[10] Ennek adóteljesítménye 1,2 kW volt; ezt egy nagyobb adó váltotta fel 1942-ben. Ekkor létesült először önálló stúdió Kolozsvárott a Farkas utcában. Ez az adó látta el Kolozsvár környékét műsorral egészen 1944 nyaráig. A helyzetnek megfelelően innen lehetett légiriadót is elrendelni.

Ekkoriban figyeltek fel arra, hogy a Feleki-tetőn elhelyezett rádióadó Kolozsvártól északra, a dombos területeken rosszul fogható. Nyilván ennek következtében települt a jelenlegi adóberendezés Felsózsuk hatába.

1943-ban tervbe vették egy 15 kW-os adó építését (Csíkszereda számára is egy másikat), ezek egyike sem valósult meg a front közelsége miatt.

1954. március 15. – Itt Kolozsvár! Aici Cluj! – először szólalt meg az éterben, a 261 és a 330 méteres [* 3] (közép)hullámon a Kolozsvári Rádió, a Román Rádiótársaság részeként.[14] Az első stúdió a Rákóczi (ma Grigorescu) út 60 szám alatt kapott helyet. Adásideje: 1 óra magyarul és 1 óra románul. 1954 nyarától további fél órával bővült mindkét nyelvű adás. Ezt követően jött létre a többi területi stúdió: Krajova, Temesvár, Jászvásár, Marosvásárhely.

1966-tól: stúdióépítés a Donát úton. Az 1967. december 29-i átadást követően, 1968. január 20. óta a Donát út 160. alól sugároz a Kolozsvári Rádió.

1967 áprilisától az adásidő 4 órára növekedik: 2 óra 15 perc románul, 1 óra 45 perc magyarul.

1968. június 7. – Acusticon Stúdió – a közönség részvételével tartott első rádióadás Kolozsváron.

1972 júliusától az adásidő összesen 6 óra: 3 óra 30 perc románul, 2 óra 30 perc magyarul.

1978 októberében az első duplex adás: a Kolozsvári Rádió adásának összekapcsolása a bukaresti és a jászvásári stúdiókkal.

1980 januárjától az adásidő 7 és fél óra: 4 óra 30 perc románul, 3 óra magyarul.

1985. január 12. – a Kolozsvári Rádió elhallgattatása. A Román Rádiótársaság minden területi stúdiójának adását beszüntették egyetlen rendelettel. A közszolgálati rádió Bukarestből sugárzott műsora az év végén reggel 6-tól este 23.30-ig tartott, nemzetközi csatornája 13 nyelven sugározott. A műsorok egyre inkább a Román Kommunista Pártról és vezetőjéről szóltak.

1989. december 22. – a forradalmi hangulat a Román Rádiótársaságra is kihat: minden csatornája, az előzetesen meghirdetett műsortól eltérően, hazafias dalokat sugároz és beolvassák a szükségállapotot kihirdető elnöki rendeletet. Később bejelentik a diktátor menekülését, a nap további műsorai az események függvényében alakulnak. Ugyanaznap újraindul a Kolozsvári Rádió sugárzása. A műsoridő naponta 4 óra magyar nyelvű műsort tartalmaz.

1998. – a digitális hangfeldolgozás bevezetése: a hangfájlok lassan felváltják a szalagokat, a számítógépek a szalagvágókat.

2000. április 21. – a Nagyszebeni Rádió műsorának indulása (Radio Antena Sibiului).

2000. augusztus 3. – az ultrarövid hullámú sugárzás megkezdése Kolozsváron, a 95,6 MHz frekvencián.

2001. szeptember 20-án sugárzott a Kolozsvári Rádió először FM-en, 15 órától magyarul (a Slágeróra műsorát).

2004 márciusa: a Kolozsvári Rádió első internetes honlapjának (www.radiocluj.ro) és egyben az internetes sugárzásnak a hivatalos elindítása.

2004. március 11. – a Kolozsvári Rádió 50 éves születésnapjára kiadott multimédiás CD bemutatása. Tartalma: aranyszalagtári felvételek, a szerkesztőség bemutatkozása.

2004-ben 24 órásra bővült az adásidő, ekkor indult el az éjszakai magyar adás (hajnali 2 és 4 óra között).

2004 novembere: a Máramarosszigeti Stúdió elindulása az 1404 kHz frekvencián: naponta reggel 7-8, valamint délután 17-18 óra között, román, magyar és ukrán nyelvű műsorral.

2005. – Átállás a kizárólagos digitális hangfeldolgozásra. A régi szalagok megmaradnak az archívumban, a szalagtárban.

2010. augusztus 4. óta a Kolozsvári Rádió a Facebook közösségi oldalon is jelen van.[15] Saját profilja van már a Zenetér és a Hangoló (2012. szept. 4.) műsornak is.[16]

2011-ben a nagyszebeni URH frekvencián (95,4 MHz) is elindul az adás.

2011. június 30-án indult útjára a www.kolozsvariradio.ro új honlap, bővült az internetes vétel lehetősége. Ugyanekkor vált lehetővé a hozzászólás a webes felületen, illetve ekkor csatlakoztak a rádió honlapjához az első blogok (Rádióbuhera, 2007. 01. 25., Tótágas 2011. 08. 12.)

2012 szeptemberétől a 87,9 MHz frekvencián (Avasfelsőfalu) Szatmárnémetiben és környékén is fogható ultrarövid hullámon a Kolozsvári Rádió. A frekvenciát 2013 novemberében lecserélték a 93,3 MHz-re, amelyen jobban fogható Nagykárolyban és környékén.

Frekvenciák[szerkesztés]

Sáv Frekvencia (Adó helye, teljesítménye) Internetes vétel Magyar adás
Ultrarövidhullám 98,8 MHz (Kolozsvár, 0,5 kW, csak magyarul) Online adás
(32 és 64 kbit/s AAC+ stream)
  • Hétköznap 2–4, 8–10 és 15–18 óra (EET) között
  • Szombaton 8–10 és 15–18 óra (EET) között
  • Vasárnap 14–18 óra (EET) között
Középhullám

Jeles munkatársak[szerkesztés]

A Kolozsvári Rádióban több neves személy dolgozott az évek során. Az alábbi listát a teljesség igénye nélkül állítottuk össze:

Balla Zsófia (1972-85)
Demény Piroska (1971-91)
Kalinovszky Dezső 1968
Kelemen Hunor politikus. A kilencvenes években híradósként tevékenykedett a Kolozsvári Rádió magyar adásában.:
László Ferenc 1954-től
Muzsnay Magda 1954-1985
Németh Júlia a Kolozsvári Rádió szerkesztője. (1975-85)
Tóthfalussy Béla újságíró, műfordító, politikus.
Zágoni Olga (1972-80)
Xántus János földrajztudós. A kolozsvári rádióstúdió magyar nyelvű tudományos adásait szerkesztette és vezette, illetve forgatókönyveket írt a Román Televízió magyar adásainak dokumentumfilmjeihez.

Középhullámú rádiók Erdélyben[szerkesztés]

A lista a magyar hallgatóság számára fontos adókat tartalmazza[18]; többjük Erdély területén kívülre esik (Moldva, Partium, Bánság). A középhullámú rádiók vételkörzete nagyobb, mint az URH adóké. Legtöbbjüket 1956 előtt hozták létre, és a bukaresti stúdióból magyar nyelvű műsort is sugároztak; Erdély területén kívül is.[19]

Arad 1502 kHz 1 kW[20]
Brassó (Botfalu) 153 kHz 200 kW (Két torony közé kifeszített T-sugárzó)
Brassó (Botfalu) 567 kHz 50 kW
Csíkszereda 945 kHz 14 kW
Marosvásárhely (Nagyernye) 1593 kHz 14 kW (román és német nyelven)
Marosvásárhely (Nagyernye[[21]) 1323 kHz 14 kW (napközben magyarul)
Szatmárnémeti 567 kHz 50 kW
Máramarossziget 711 kHz 50 kW
Máramarossziget (Farkasrév) 1404 kHz 14 kW
Nagybánya 720 kHz 14 kW
Petrozsény 531 kHz 14 kW
Bákó 1179 kHz 200 kW
Kolozsvár (Felsőzsuk) 1152 kHz 400 kW (1954 előtt 1151 kHz 20 kW)[22] 46°52'5" É.AZ. 23°48'31" K.H.[23]
Kolozsvár (Felsőzsuk) 1593 kHz 7 kW (Radio Sibiului)
Temesvár (Orczyfalva) 630 kHz 400 kW (magyarul is)
Temesvár (Orczyfalva) 909 kHz 50 kW (németül)
Temesvár (Orczyfalva) 1314 kHz 30 kW
Lugos (Boldur) 756 kHz 400 kW

Jászvásár (Lețcani) a legrégebbi adók közé tartozik, Moldva magyar lakta területeit képes ellátni (román nyelven) 1053 kHz 400 kW

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bár a források 1931-et jelölnek meg, a nemzetközi tádióegyezményekben nem található 1931-ben engedélyezett frekvencia Kolozsvár helyszínnel. Reményik Sándor 1931-ben írott költeménye alapján feltételezik ezt az időontot, azonban ezt egyéb források nem erősítik meg
  2. Már 1940-ben megindult a kísérleti adás[6]. A cikkben valószínű tévedés van. ugyanis a 670 méteres hullámhosszat nem lehetett a nagyközönség számára gyártott rádióvevőkön beállítani
  3. A 330 méterhez tartozó frekvenciát csak 1978-ban engedélyezték

Források[szerkesztés]

  1. Az adáskörzet és a 2011-es népszámlálás eredményeinek egymásra vetítéséből
  2. Az egyes felmérések igen nagy szórást mutatnak, a Rádió belső felmérései nem nyilvánosak. Lásd az Igazgatótanács 2013/133-as határozatát http://srr.ro/files/CY1923/CA%202013/aprilie/-HotarareaConsiliuluideAdministratienr.133din24.04.2013-ref.Regulamentuldeprezentasicomunicareinmediulonline.pdf
  3. http://www.radiocluj.ro/hu/csapat.html
  4. (1938) „Újra felvetették a lolozsvári rádióleadóállomás tervét”. Keleti Újság XXI (15), 4-4. o.  
  5. Gáspár, Sándor: Rádió, 1989-ig
  6. (1940) „Halló, itt Rádió Kolozsvár...”. Keleti Újság XXIII (215).  
  7. Balás, B. Dénes: A magyar rádiózás második adóberendezése Az adóvégfokozat teljesítménye eltérő, ha távíró, vagy, ha telefónia üzemben működik. Az antennára való kicsatolás miatt az ERP hatásos sugárzási teljesítmény is függ a telepítés körülményeitől
  8. Susánszky László: Kassa és Kolozsvár rádiós szemmel (1941-1944). Postaműszaki évkönyv, 1990. (Hozzáférés: 2017. október 7.)
  9. (1939) „Nincs remény a kolozsvári rádióállomás felépítésére”. Keleti Újság XXII (114), 4-4. o.   Az újságcikk címe: Nincs remény
  10. ^ a b Sebestyén Kálmán: Magyr rádióadó Kolozsváron, 1940-1944. Honismeret. (Hozzáférés: 2017. október 2.)
  11. Convention Européenne de Radiodiffusion. ITU. (Hozzáférés: 2017. október 2.)
  12. Copenhagen Plan. ITU. European Broadcasting Convention, 1948. (Hozzáférés: 2017. október 2.)
  13. (1939) „rádió 1940&pg=215&layout=s A bucuresti rádióállomás első magya nyelvű hírszolgálata”. Keleti Újság XXII (164), 6-6. o.  
  14. Rácz Éva kutatásából, http://www.radiocluj.ro/blog/kolozsvari.radio.60/2014/01/08/60-ev-pillanatai-szamokban
  15. Magyar adás: https://www.facebook.com/pages/Kolozsvári-Rádió/140304466001687 Román adás: https://www.facebook.com/RadioRomaniaCluj
  16. Hangoló: https://www.facebook.com/pages/Hangoló/410690505664858 Zenetér: https://www.facebook.com/pages/Zenetér/478711128816552
  17. Jucu transmitter, mast east is a high conspicuous structure. travelsradiate.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. december 3.) Három része: a déli, az északi és a keleti torony. A keleti torony 165 méter magas, ez nyilván az anti-fading kivitel miatt van így
  18. Euro-African Medium Wave Guide. emwg.info, 2012. (Hozzáférés: 2012. december 1.) „ROU”
  19. Posturi de radio în România. predavatel.ro, 2012. (Hozzáférés: 2012. december 1.)
  20. [1] Adótáblázat
  21. http://fmscan.org/ml.php?r=m&t=1298] Az adótorony helye
  22. Brummer, Walter: Die Lang- und Mittelwellensender in Europa, Nahost und Nordafrika. wabweb.net, 2012. (Hozzáférés: 2012. december 1.)
  23. Emiţător AM 1152 KHz / 950 KW - SURSĂ FOARTE INTENSĂ DE POLUARE ELECTROMAGNETICĂ. wikimapia.org, 2012. (Hozzáférés: 2012. december 3.) A dokumentum szerint az adó 950 kW-os; az erős rádiófrekvenciás sugárzással riogatja a kedves turistát

További információk[szerkesztés]