Solti rádióadó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Solti rádióadó
Antennenmast Solt.jpg
Építési adatok
Építés éve 1974-1977
Felhasznált anyagok acél, beton
Kivitelező Magyar Posta
Építési költség 750 millió forint
Hasznosítása
Felhasználási terület Rádióadó
Tulajdonos Antenna Hungária Zrt.
Alapadatok
Magassága 304 (adótorony teljes magassága) m
Egyéb jellemzők
Emeletek száma 3
Liftek száma 1 (az adótornyon)
Nevezetességei Magyarország és Európa jelenlegi legnagyobb teljesítményű rádióadója (2MW)
Elhelyezkedése
Solti rádióadó (Magyarország)
Solti rádióadó
Solti rádióadó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 50′ 04″, k. h. 19° 01′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 04″, k. h. 19° 01′ 54″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Solti rádióadó témájú médiaállományokat.

A solti rádióadó egy 304 méter magas antennatorony és a hozzá tartozó kiszolgáló létesítmények Solt közelében. Megépítésének alapvető célja az idő közben elavult lakihegyi rádióadó leváltása volt. 1977. február 16-án, szerdán avatták fel és azóta megszakítás nélkül sugároz a középhullámú tartományban. Manapság elsősorban a Kossuth Rádió középhullámú sugárzását biztosítja 540 kHz-es frekvencián Magyarország teljes területén, valamint az időjárási és domborzati viszonyoktól függően Európa akár távolabbi részein is.[1]

Története[szerkesztés]

Magyarország elsőszámú és egyben - 1933-as fejlesztése után világviszonylatban is - különleges rádióadója 1928-tól működött Szigetszentmiklós város Lakihegy nevű részén. Eleinte kisebb teljesítménnyel és antennával, 1933-tól pedig 120 kW teljesítménnyel és egy 314 méter magas Blaw-Knox rendszerű antennatoronnyal. Négy viszontagságos évtizedet és néhány átépítést követően a rendszer az 1960-as - '70-es évek fordulójára már nem tudta maradéktalanul ellátni feladatát. Az adó legjobb körülmények között is legfeljebb 80%-ban volt képes besugározni az ország területét a középhullámú tartományban, ám az eddigre Európában és a Közel-Keleten megszaporodott középhullámú adók tovább rontották Lakihegy teljesítményét. 1972-ben már csak az ország területének nagyjából felén volt megfelelő minőségű a vétel.
Ezen kedvezőtlen körülmények hatására 1972 szeptemberében politikai, majd 1973 márciusában műszaki határozat született egy új rádióadó létesítéséről. A Magyar Posta által elvégzett tanulmány szerint az új adó ideális helyszíne - a lakihegyi adótól délre, légvonalban pontosan 60 km távolságban - Solt város térségében volt. Innen, megfelelő műszaki paraméterekkel (2 MW adóteljesítmény és negyed hullámhosszúnál hosszabb, antidfading antenna), az egész ország kiváló minőségben besugározható. Az alapkőletétel 1974. szeptember 6-án volt, majd a Magyar Posta irányításával megkezdődött hazánk mai napig legnagyobb teljesítményű rádióadójának építése. A beruházás összköltségét akkori áron 750 millió forintban határozták meg, amely csak a nagyságrend érzékeltetésképpen megközelítőleg 10 000 darab Lada árának felelt meg.
Az épületegyüttes 1975. december 31-ére szerkezetkész állapotba jutott, amelybe szovjet mérnökök a Leningrádi Adógyár híradástechnikai berendezéseit építették. A 304 méter magas antenna építése 1976. márciusában kezdődött és augusztus 16-án húzták meg rajta az utolsó csavarokat. 1977. január 10-én indultak az első próbaadások, majd február 16-án, ünnepélyes keretek között felavatták a létesítményt. A 42/2013. (VIII. 9.) BM rendelet a létesítményt műemléki védelemben részesítette. A védetté nyilvánítás célja a solti rádióadó építményei - antenna, állomásépület (kiszolgáló-, energia- és adó-épület), vízgépház, portaépület, kert és három őrtorony együttese - technikatörténeti értékeinek megőrzése.[2] A létesítmény főmérnöke Duró Imre volt.

Az antennatorony elhelyezkedése és felépítése[szerkesztés]

Maga a létesítmény egy 900 m x 900 m-es, észak-dél tájolású, szabályos négyzet alakú területen helyezkedik el, amely Solt városának központjától közúton 4,5 km-re északra fekszik. A négyzet geometriai középpontjában áll a 303,6 m teljes magasságú és 298,4 m sugárzó hosszú, 2,5 m élhosszú, szabályos háromszög keresztmetszetű torony. Függőleges helyzetét 75, 155 és 250 m sugarú körökben 3-3-3 darab acélsodrony biztosítja. A 184,5 tonna tömegű antenna két, hengeres, kerámia talpszigetelőn áll. A szigetelők átütési szilárdsága 200 kV.

Az adótorony negyed hullámhossznál hosszabb, antifading rendszerű. Impedanciája 60 Ω. A nagyfrekvenciás feszültség kb. 11 kV, az antennaáram 180 A (a névleges adóteljesítményre vonatkoztatva).

Forrás[szerkesztés]

Jegyzet[szerkesztés]

  1. Például Írország egyes részein is viszonylag jó minőségben élvezhető az adás az ottani naplemente utáni órákban. De érkezett már vételi jelentés az oroszországi Kazányból is (2230 km!).
  2. Kft., Wolters Kluwer: 42/2013. (VIII. 9.) BM rendelet - egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve egyes ingatlanok műemléki védettségének megszüntetéséről. net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2016. február 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]