Báthory Gábor (újságíró)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Báthory Gábor
Báthory Gábor (újságíró).jpg
Született1959. január 29.
Veszprém
Nemzetisége magyar

Báthory Gábor (Veszprém, 1959. január 29.–) újságíró, szerkesztő, rádiós, televíziós bemondó.

Családja és Korai évek[szerkesztés]

Báthory Gábor Veszprémben született polgári értelmiségi családban 1959. január 29.-én. Apja Dr. Báthory József vegyészmérnök, kandidátus, tudományos főosztályvezető, anyja Zádor Éva magyar-történelem szakos tanárnő. Gyermekei Örs (1993), Virág (1995), Réka (2001).

A veszprémi Ének Zenei Általános Iskola után Pannnonhalmára jelentkezett, a bencéseknél érettségizett 1977-ben. Ez a két iskola meghatározója lett pályafutásának: előbbi a kultúra, a művészet iránti nyitottságot, utóbbi keresztény életszemléletét, világnézetét döntötte el véglegesen. Színésznek készült, de pályája másfelé fordult. Egyetemi éveit az Eötvös Lóránt Tudomány Egyetem magyar-népművelés szakán végezte

Életútja[szerkesztés]

Az egyetem elvégzése után Balogh Elemér író-újságíró közreműködésével a Hírlapkiadó Vállalat üzemi újságainál, a Fényszóró majd a Tungsram című lapoknál gyakornokoskott, és cikkei jelentek meg a Magyar Ifjúságban is. Közben a Magyar Rádióban külső munkatársaként is dolgozott. Első rádiós munkái, Örkény István: Meddig él egy fa, illetve A nagy küldetés című novelláiból készült rádióadaptációk 1979-ben kerültek bemutatásra. Az Ifjúsági Osztály riportere, majd 1983-tól szerkesztő-műsorvezetője az Ötödig Sebesség, 1986-tól a Reggeli Csúcs című műsoroknak. Ekkor lesz a Rádió főállású munkatársa. Fiatal rádiósként 1985-95 között aktív alakítója, oktatója a Diákújságírók Országos Egyesülete nyári újságíró táborainak, de amikor a Soros Alapítvány befolyása ellen tiltakozik, volt barátai kiszorítják az egyesületből.

Közéleti érdeklődése egyre erőteljesebbé vált, önálló műsort készített a katonai szolgálatot keresztény elkötelezettségük miatt megtagadó, börtönt vállaló fiatalokról (Szolgálat fegyver nélkül, 1988), a Magyarországon át Nyugatra tartó keletnémet menekültekről (Menekülés a zöld határon 1989), majd a német újraegyesítésről Berlinből (Falak nélkül 1990).

A romániai forradalom idején, 1989 decemberében néhány társával megbontja a rádió szigorú műsorrendjét: a harcokban elszigetelődött erdélyi családoknak magyarországi rokonok üzeneteit olvassa be. Az elnök ( Hajdú István) bizonytalan: fegyelmit adjon-e vagy jutalmat – végül a jutalom mellett dönt. Pár hónappal később eszközöket és bátorítást visz néhány erdélyi magyar nyelven sugárzó rádióadónak.

A 90-es években televíziós műsorokban is megjelennek Báthory Gábor munkái: állandó riportere az ÁSZ, A Hét, a Kriminális és a Nulladik típusú találkozások című műsoroknak.
A rendszerváltás hullámai a perifériára sodorják a Rádióban: a régi, baloldali újságírók az Antall-kormány intézkedéseit támadják, tiltakozó akciókat szerveznek, amiben Báthory tudatosan nem vesz részt. Leforgatja, és a Magyar Televízióban be is mutatják a Göncz Árpád köztársasági elnök által kiélezett médiaválságról készített “Éhségsztrájk” című dokumentumfilmjét. Kimondva nem, de gyakorlatilag mellékvágányra kerül, egyre kevesebb és egyre alárendeltebb feladatokat végezhet csak el a Rádióban.

Báthory Gábor a Kossuth Rádióban, 2016-ban

Újsághirdetés alapján jelentkezik 1992-ben a Hungária Televízió Alapítvány által elindított első magyar műholdas csatornához, a Duna Televízióhoz. Tizenegy éven át lát el bemondói feladatokat, kezdetben általános bemondóként, később kizárólag híradó műsorvezetőként. Szakmai tapasztalata és ambíciói ellenére sem kap a csatornánál komolyabb feladatokat, ezért saját erőforrásokból készíti el az MTV-ben később pályadíjat elnyerő Tiltott találmányok (1992), majd ennek folytatásaként a “Tűrhetetlen találmányok (1997) című, alternatív energiaforrásokról szóló dokumentumfilmjét. Ezek leírt változatát az UFÓ-Magazin című újság folytatásokban közli.

Az ezredforduló éveiben riportere és műsorvezetője volt a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorának. Főállása mellett elkészíti a Beatrice zenekar koncertfilmjét (Magyar vagyok 1998) és a Nagy Feróról készült portréfilmjét (Térden állva, 1999), amiket a Duna Televízió tűzött műsorára. Filmet készített Dr. Kerényi Lajos piarista Atya életművéről is (“Te fogsz nekem ministrálni” (2012).
Pályafutását egy Duna Televízió-beli bemondó kolleganője által kreált munkahelyi konfliktus roppantja össze: 2003-ban elbocsátják, és hosszú évek nélkülözése kezdődik. Inkább rövidebb, mint hosszabb ideig dolgozik a legkülönfélébb helyeken és beosztásokban: gimnáziumi oktatástechnikusként megrendezi az összes kötelező iskolai ünnepséget, közmunkás, idegenvezető (Erdély, Ausztria, Észak-Olaszország, Törökország) autómosó, gabonaellenőr, népművelő, mosogató majd síliftes Ausztriában. Az otthonához közel fekvő Vácon kap méltóbb feladatokat: városi idegenvezető, a helyi tévé híradósa és a német testvérváros VIP tolmácsa 2010-ig.

Az egzisztenciális visszakapaszkodást a 2014-es év hozza el: az MTVA hírszerkesztőségébe kerül, a Bartók és a Kossuth Rádiók hírolvasójaként dolgozott 2017-ig. Közben a Fehérvár Travel utazási iroda idegenvezetőjeként éveken át több csoportot kalauzolt Görögországban. Telepített idegenvezető lesz 2018-ban ugyancsak Görögországban, de szeptembertől már egy váci középiskolában tanít. A félév lezártával előbb az EMMI-ben, majd annak háttérintézményeiben bíznak rá kommunikációs feladatokat. 2019-ben volt általános iskolája gálaműsorát rendezi a veszprémi Petőfi Színházban, az eseményről filmet is készít (Egyszer volt…2019).

Elismerései[szerkesztés]

  • Ifjúsági díj 1988 ( kormányzati kitüntetés a Reggeli Csúcs c. napi műsorért)
  • Magyar Rádió: Elnöki dicséretek (NDK-s menekültek, romániai forradalom, német egyesítés dokumentum feldolgozásáért)
  • Duna Tv: két ízben nívódíj ( Nemzeti Ünnepek moderálása)
  • Magyar Televízió: győztes dokumentumfilm pályázat (Tiltott Találmányok)
  • Bocskai Díj 1999 (erdélyi kitüntetés a határon túli témák a rádió Vasárnap Újság című műsorában végzett feldolgozásáért)
  • Hűség díj 2000 ( Nemzeti Társas Kör kitüntetése)