Báthory Gábor (újságíró)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Báthory Gábor
Báthory Gábor (újságíró).jpg
Született 1959. január 29. (62 éves)
Veszprém
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása újságíró

Báthory Gábor (Veszprém, 1959. január 29.–) újságíró, szerkesztő, rádiós, televíziós bemondó.

Családja és korai évek[szerkesztés]

Báthory Gábor Veszprémben született polgári értelmiségi családban 1959. január 29-én. Apja Dr. Báthory József vegyészmérnök, kandidátus, tudományos főosztályvezető, anyja Zádor Éva magyar-történelem szakos tanárnő. Gyermekei Örs (1993), Virág (1995), Réka (2001).

A veszprémi Ének Zenei Általános Iskola után Pannonhalmára jelentkezett, a bencéseknél érettségizett 1977-ben. Ez a két iskola meghatározója lett pályafutásának: előbbi a kultúra, a művészet iránti nyitottságot, utóbbi keresztény életszemléletét, világnézetét döntötte el véglegesen. Színésznek készült, de pályája másfelé fordult. Egyetemi éveit az Eötvös Lóránd Tudományegyetem magyar-népművelés szakán végezte.

Életútja[szerkesztés]

Az egyetem elvégzése után Balogh Elemér író-újságíró közreműködésével a Hírlapkiadó Vállalat üzemi újságainál, a Fényszóró majd a Tungsram című lapoknál gyakornokoskodott, és cikkei jelentek meg a Magyar Ifjúságban is. Közben a Magyar Rádióban külső munkatársaként is dolgozott. Első rádiós munkái, Örkény István: Meddig él egy fa, illetve A nagy küldetés című novelláiból készült rádióadaptációk 1979-ben kerültek bemutatásra. Az Ifjúsági Osztály riportere, majd 1983-tól szerkesztő-műsorvezetője az Ötödig Sebesség, 1986-tól a Reggeli Csúcs című műsoroknak. Ekkor lesz a Rádió főállású munkatársa. Fiatal rádiósként 1985-95 között aktív alakítója, oktatója a Diákújságírók Országos Egyesülete nyári újságíró táborainak, de amikor a Soros Alapítvány befolyása ellen tiltakozik, volt barátai kiszorítják az egyesületből.[forrás?]

Közéleti érdeklődése egyre erőteljesebbé vált, önálló műsort készített a katonai szolgálatot keresztény elkötelezettségük miatt megtagadó, börtönt vállaló fiatalokról (Szolgálat fegyver nélkül, 1988), a Magyarországon át Nyugatra tartó keletnémet menekültekről (Menekülés a zöld határon 1989), majd a német újraegyesítésről Berlinből (Falak nélkül 1990).

A romániai forradalom idején, 1989 decemberében néhány társával megbontja a rádió szigorú műsorrendjét: a harcokban elszigetelődött erdélyi családoknak magyarországi rokonok üzeneteit olvassa be. Az elnök ( Hajdú István) bizonytalan: fegyelmit adjon-e vagy jutalmat – végül a jutalom mellett dönt. Pár hónappal később eszközöket és bátorítást visz néhány erdélyi magyar nyelven sugárzó rádióadónak.

A 90-es években televíziós műsorokban is megjelennek Báthory Gábor munkái: állandó riportere az ÁSZ, A Hét, a Kriminális és a Nulladik típusú találkozások című műsoroknak.

A rendszerváltás hullámai a perifériára sodorják a Rádióban: a régi, baloldali újságírók az Antall-kormány intézkedéseit támadják, tiltakozó akciókat szerveznek, amiben Báthory tudatosan nem vesz részt. Leforgatja, és a Magyar Televízióban be is mutatják a Göncz Árpád köztársasági elnök által kiélezett médiaválságról készített „Éhségsztrájk”” című dokumentumfilmjét. Kimondva nem, de gyakorlatilag mellékvágányra kerül, egyre kevesebb és egyre alárendeltebb feladatokat végezhet csak el a Rádióban.[forrás?]

A Kossuth Rádióban, 2016-ban

Újsághirdetés alapján jelentkezik 1992-ben a Hungária Televízió Alapítvány által elindított első magyar műholdas csatornához, a Duna Televízióhoz. Tizenegy éven át lát el bemondói feladatokat, kezdetben általános bemondóként, később kizárólag híradó műsorvezetőként. Szakmai tapasztalata és ambíciói ellenére sem kap a csatornánál komolyabb feladatokat, ezért saját erőforrásokból készíti el az MTV-ben később pályadíjat elnyerő „Tiltott találmányok” (1992), majd ennek folytatásaként a „Tűrhetetlen találmányok” (1997) című, alternatív energiaforrásokról szóló dokumentumfilmjét. Ezek leírt változatát az UFÓ-Magazin című újság folytatásokban közli.

Az ezredforduló éveiben riportere és műsorvezetője volt a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorának. Főállása mellett elkészíti a Beatrice zenekar koncertfilmjét (Magyar vagyok 1998) és a Nagy Feróról készült portréfilmjét (Térden állva, 1999), amiket a Duna Televízió tűzött műsorára. Filmet készített Dr. Kerényi Lajos piarista Atya életművéről is („Te fogsz nekem ministrálni” (2012).

Pályafutását egy Duna Televízió-beli bemondó kolléganője által kreált munkahelyi konfliktus roppantja össze:[forrás?] 2003-ban elbocsátják, és hosszú évek nélkülözése kezdődik. Inkább rövidebb, mint hosszabb ideig dolgozik a legkülönfélébb helyeken és beosztásokban: gimnáziumi oktatástechnikusként megrendezi az összes kötelező iskolai ünnepséget, közmunkás, idegenvezető (Erdély, Ausztria, Észak-Olaszország, Törökország) autómosó, gabonaellenőr, népművelő, mosogató majd síliftes Ausztriában. Az otthonához közel fekvő Vácon kap méltóbb feladatokat: városi idegenvezető, a helyi tévé híradósa és a német testvérváros VIP tolmácsa 2010-ig.

Az egzisztenciális visszakapaszkodást a 2014-es év hozza el: az MTVA hírszerkesztőségébe kerül, a Bartók és a Kossuth Rádiók hírolvasójaként dolgozott 2017-ig. Közben a Fehérvár Travel utazási iroda idegenvezetőjeként éveken át több csoportot kalauzolt Görögországban.

Telepített idegenvezető lesz 2018-ban ugyancsak Görögországban, de szeptembertől már egy váci középiskolában tanít. A félév lezártával előbb az EMMI-ben, majd annak háttérintézményeiben bíznak rá kommunikációs feladatokat.

2019-ben volt általános iskolája gálaműsorát rendezi a veszprémi Petőfi Színházban, az eseményről filmet is készít (Egyszer volt…2019).

Elismerései[szerkesztés]

  • Ifjúsági díj 1988 ( kormányzati kitüntetés a Reggeli Csúcs c. napi műsorért)
  • Magyar Rádió: Elnöki dicséretek (NDK-s menekültek, romániai forradalom, német egyesítés dokumentum feldolgozásáért)
  • Duna Tv: két ízben nívódíj ( Nemzeti Ünnepek moderálása)
  • Magyar Televízió: győztes dokumentumfilm pályázat (Tiltott Találmányok)
  • Bocskai Díj 1999 (erdélyi kitüntetés a határon túli témák a rádió Vasárnap Újság című műsorában végzett feldolgozásáért)
  • Hűség díj 2000 ( Nemzeti Társas Kör kitüntetése)