Puskás Tivadar (mérnök)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Puskás Tivadar
Puskás Tivadar
Puskás Tivadar
Született 1844. szeptember 17.
Pest, Magyarország
Elhunyt 1893. március 16. (48 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar magyar
Foglalkozása gépészmérnök, feltaláló
Iskolái Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Fontosabb munkái a telefonhírmondó feltalálója.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Puskás Tivadar témájú médiaállományokat.
Puskás Tivadar és Ferenc emléktáblája a hajdani „József” telefonközpont épületén

Ditrói Puskás Tivadar (Pest, 1844. szeptember 17.Budapest, 1893. március 16.) mérnök, a telefonhírmondó feltalálója, Puskás Ferenc hadmérnök bátyja.

Életútja[szerkesztés]

Nagyapja székely földbirtokos volt, afféle mulatós kedvű, akinek a keze alatt a családi vagyon romlásnak indult. A megmaradt birtokért kapott pénz apja, ditrói Puskás Ferenc hajózási vállalkozó kezén úszott el. Édesanyja Agricola Mária volt. Tivadar a házaspár első gyermekeként jött a világra, katonás fegyelemben nevelkedett, majd a bécsi Theresianumba került, de nem bírta a kötöttséget sem otthon, sem Bécsben. Tanulmányai idején meghalt édesapja, és a tőle örökölt kevés pénzen Angliába utazott, hogy ott folytassa tanulmányait. Daliás, szép ifjú volt már ekkoriban, kitűnő vívó és nagyszerű lovas. Hamar és nagy akaraterővel megtanult angolul, s hogy magát a tanulásra kényszerítse, leborotváltatta a haját – ezzel kényszerítette magát az otthonmaradásra – ennek érdekében. A tanulmányai mellett egy angol lordnál vállalt nevelői állást, ebből tartotta fenn magát.

Idővel a jó sorsa Erdélybe vezette vissza, ahol az angol vasúti társaság helyi képviseletének lett a tisztviselője, majd később főmérnöke. Vállalkozó kedve nem hagyta nyugodni, 1873-ban a bécsi Világkiállításon menetjegyirodát nyitott. Az ötlet kitűnőnek bizonyult, az üzlet jól ment később is. Ám egy nap megelégelte az egy helyben ülést, és kalandvágya az akkor oly titokzatos Amerikába vezérelte. 1875-ben Coloradóban földet vásárolt, és kis ideig arany után kutatott. Lenyűgözte az új világ ezernyi lehetőségeivel, és újabbnál újabb találmányaival. Párizsban Thomas Alva Edison találmányainak terjesztésével foglalkozott, de arra nincs adat, hogy – mint később felmerült – Edison mérnöke lett volna a kaliforniai Menlo Parkban.[1] Vezetésével épült a párizsi és budapesti telefonközpont. Az öreg Edison 1911-ben, Budapestre látogatva azt állította, Puskás volt az első, aki – harminc évvel korábban – felvetette a telefonközpont gondolatát. Erre azonban semmi egykorú forrás nem utal; sem Puskás nem állította magáról, sem a lelkes 1893-as méltató cikkek, hogy ő a telefonközpont feltalálója lenne. Erre a technikatörténészek szerint azért sem volt szükség, mert annak elve megegyezik a távíróközpontéval, azt pedig F. M. A. Dumont francia mérnök 1850-ben szabadalmaztatta.[2]

Edison talán a Telefonhírmondóra emlékezett, mely valóban egy telefonokból álló, központi egység köré szervezett találmány, csakhogy jóval nagyobb jelentőségű, mint a telefonközpont: ez volt az eddig ismert első elektronikus hír- és műsorszolgáltató közeg a világon, a rádió és internet őse. Ezt valóban Puskás Tivadar találta fel, szabadalmaztatta is, és Budapesten működött a világon először, 1893-ban. A pénz bár bőséggel folyt hozzá, nem tudott bánni vele, anyagilag folyton nehéz helyzetbe került valamilyen balsikerű banki ügylet következtében. Zaklatott idegrendszere egy nap felmondta a szolgálatot, a tünetei a mai pánikbetegséghez fogható kilátástalan helyzeteket idéznek. Üzleti útra készülődött, de március 16-án, Hungária szállóbeli lakásán szívrohamban meghalt. Halálát az általa megalapított Telefonhírmondó repítette világgá.

Munkássága[szerkesztés]

A Telefonhírmondó kísérleti terme

Mérnöki tanulmányait Bécsben kezdte meg, majd a Műegyetemen tanult. A családja elszegényedése miatt tanulmányait nem tudta befejezni, ezért 1866-ban Londonba ment, majd Bécsben vállalt állást. 1873-tól az Amerikai Egyesült Államokban próbált szerencsét, majd visszatért Európába, ahol távíróközpont tervei foglalkoztatták. Itt vette hírét a telefon feltalálásának. Visszautazott New Yorkba, ahol meggyőzte Thomas Alva Edisont, hogy egy a távíróközpontokhoz hasonló központ segítségével tetszőleges számú személy egyidejűleg használhatja a telefont. Edison munkatársa, majd 1877 és 1886 között Edison európai képviselője volt. Itt lett munkatársa Fodor István. Puskás Tivadar elvei szerint valósultak meg az első telefonközpontok 1878-ban Bostonban, majd 1879-ben Párizsban. 1879-ben hazatért, és öccsével, Puskás Ferenccel 1881-ben megkezdte a monarchia területén a telefonközpontok felépítését. Öccse 1884-ben bekövetkezett halála után átvette a pesti telefonhálózat vezetését. 1886-ban Baross Gábor miniszter államosította a telefonhálózatot, és azt Puskásnak adta bérbe. 1890-ben szabadalmazott irányított robbantási módszere a mai milliszekundumos robbantási eljárás előfutára. Puskás Tivadar 1892-ben szabadalmaztatta legjelentősebb találmányát, a telefonhírmondót, amely a mai rádió elődjének számít.

Emlékezete[szerkesztés]

Puskás Tivadar sírja Budapesten. Fiumei úti Nemzeti Sírkert: 34/1-2-2.

Érdekességek[szerkesztés]

A Magyar Királyi Állami Operaház és a Pesti Vigadó között volt a világon az első „sztereó” közvetítés, két mikrofon állt az Operában a színpad két oldalánál, két-két hallgató (három pár) pedig a Vigadóban.

Edison szerint a telefon tesztelésénél Puskás Tivadar használta elsőként a („hallom” szóból származó) halló szót, amely a telefonálásnál azóta az egész világon elterjedt. A „Halló” szó nem azonos az angol „Hallo”=helo üdvözlő szóval, ezt már Edison is és Puskás is több helyen leírta.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Lőrinc László: Téves kapcsolások. Felfedezett felfedezők. HVG, 2006. november 25.
  • Posta és Híradástechnikai Múzeum, Budapest, Andrássy út 1.
  • Sitkei Gyula: A magyar elektrotechnika nagy alakjai. Energetikai Kiadó Kht., 2005
  • PUSKÁS TIVADAR

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]