Benedek István Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Benedek István Gábor
Griechisch Tamás felvétele
Griechisch Tamás felvétele
Született 1937. október 29.
Gyula
Elhunyt 2022. szeptember 26. (84 évesen)[1][2]
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Köves Hajnalka
SzüleiBenedek Hugó
Kormos Rozália
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
Sírhelye Kozma utcai izraelita temető

SablonWikidataSegítség

Benedek István Gábor (Gyula, 1937. október 29.Budapest, 2022. szeptember 26.) magyar újságíró, író.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei Benedek Hugó (1905–1977)[4] és Kormos Rozália (1904–1993)[5] voltak. Testvére Benedek Pál (1931–1998) újságíró. 1944-ben Bergen-Belsenbe deportálták. Hazatérése után Kecskeméten érettségizett, majd 1956-ban a kecskeméti tanyavilágban lett tanító. 1957–1959 között a Rabbiképző Szemináriumban Scheiber Sándor növendéke volt. 1961-ben újságíró-gyakornokként dolgozott Szolnokon. 1961–1963 között a MÚOSZ Újságíró Iskoláján tanult.

1962–1968 között a Kirakat pályakezdő munkatársa, illetve a Vasas Híradó című szövetkezeti üzemi lap szerkesztője volt. 1963–1965 között az MSZMP Politikai Főiskoláján tanult. 1968–1976 között a Magyar Hírlap munkatársa, 1976–1977 között főmunkatársa, 1977–1983 között az Ország-Világ belpolitikai rovatvezetője volt. 1979–1988 között a MÚOSZ Újságíró Iskola oktatója lett. 1983–1989 között a Népszabadság rovatvezető-helyettese, 1989–1990 között a Magyarország főszerkesztő-helyettese volt. 1990–1993 között a Tőzsde Kurír, 1993–1999 között a Bank és Tőzsde főszerkesztőjeként dolgozott.

1997-ben nyugdíjba vonult. 1998 óta a Remény főszerkesztője. 1999 óta a Közgazdász szerkesztőbizottsági tagja. 2000 óta a Füst Milán Szellemi Páholy alapító elnöke. Szépirodalmi munkássága is jelentős.

Művei[szerkesztés]

  • Gazdaságosság és kölcsönösség (tanulmány, Marinovich Endrével, 1980)
  • Földalatti történet (a budapesti metró építéséről szóló ismeretterjesztő könyv, 1982)
  • Ez az a munkásság (riportok, szerkesztette, Maris Jánossal, Varga Zsuzsával, 1984)
  • A gyilkosok hajnalban kelnek (regény, 1985)
  • Boldog vesztegzár (riportregény, 1987)
  • Holnapra a világ (játékfilm, 1989, kisregény, 1990)
  • Tépd le a sárga csillagot. Interjúk az 1944-es budapesti zsidó ellenállásról (Vámos Györggyel, 1990)
  • A komlósi Tóra (novellák, 1994)
  • Magyar sófár (elbeszélés, 1994)
  • Brooklyn (novellák, 1996)
  • Az elégetett fénykép (novellák, 1997)
  • Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte (filmregény, 1998)
  • Vili a Dob utcából (regény, 1998)
  • Öt lövés a történelemre (tárcák, 2001)
  • Egmont - Break (2002)
  • A lovag napjai. Talált és kitalált történetek Bródy Sándorról (2004)
  • Harmadik háború (Berta Pállal, 2005)
  • Dávid (2005)
  • Varázs (2007)
  • Artúr (2010)
  • Bergeni keringő. Novellák (2011)
  • Miskolc, Zsidó utca '46 (2012)
  • Ki vigyáz az emberre? (2013)
  • Aranyhomok (regény, Tevan Alapítvány, Bp., 2014)
  • A Várszegi. Az alagút végén. Életút-interjú a 80 éves Várszegi Gyulával; riporter Benedek István Gábor, Fazekas Lajos, Lovas György; Önarckép Kft., Bp., 2016
  • Zsidó krémes (regény, Tevan Alapítvány, Bp., 2016)
  • Európa keringő. Kálmán Imre emlékére (regény, Vince, Bp., 2019)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]