Benedek István Gábor
| Benedek István Gábor | |
 | |
| Griechisch Tamás felvétele | |
| Élete | |
| Született |
1937. október 29. (84 éves) Gyula |
| Nemzetiség | magyar |
| Szülei |
Benedek Hugó (1905–1977) Kormos Rozália (1904–1993) |
| Házastársa | Köves Hajnalka |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | tanulmány, regény, elbeszélés |
| Első műve | Gazdaságosság és kölcsönösség (tanulmány, Marinovich Endrével, 1980) |
| Kitüntetései |
|
| Irodalmi díjai | Aranytoll (2010) |
Benedek István Gábor (Gyula, 1937. október 29. –) magyar újságíró, író.
Életpályája[szerkesztés]
Szülei: Benedek Hugó (1905–1977)[1] és Kormos Rozália (1904–1993)[2] voltak. Testvére Benedek Pál (1931-1998) újságíró. 1944-ben Bergen-Belsenbe deportálták. Hazatérése után Kecskeméten érettségizett, majd 1956-ban a kecskeméti tanyavilágban lett tanító. 1957–1959 között a Rabbiképző Szemináriumban Scheiber Sándor növendéke volt. 1961-ben újságíró-gyakornokként dolgozott Szolnokon. 1961–1963 között a MÚOSZ Újságíró Iskoláján tanult.
1962–1968 között a Kirakat pályakezdő munkatársa, illetve a Vasas Híradó című szövetkezeti üzemi lap szerkesztője volt. 1963–1965 között az MSZMP Politikai Főiskoláján tanult. 1968–1976 között a Magyar Hírlap munkatársa, 1976–1977 között főmunkatársa, 1977–1983 között az Ország-Világ belpolitikai rovatvezetője volt. 1979–1988 között a MÚOSZ Újságíró Iskola oktatója lett. 1983–1989 között a Népszabadság rovatvezető-helyettese, 1989–1990 között a Magyarország főszerkesztő-helyettese volt. 1990–1993 között a Tőzsde Kurír, 1993–1999 között a Bank és Tőzsde főszerkesztőjeként dolgozott.
1997-ben nyugdíjba vonult. 1998 óta a Remény főszerkesztője. 1999 óta a Közgazdász szerkesztőbizottsági tagja. 2000 óta a Füst Milán Szellemi Páholy alapító elnöke. Szépirodalmi munkássága is jelentős.
Művei[szerkesztés]
- Gazdaságosság és kölcsönösség (tanulmány, Marinovich Endrével, 1980)
- Földalatti történet (a budapesti metró építéséről szóló ismeretterjesztő könyv, 1982)
- Ez az a munkásság (riportok, szerkesztette, Maris Jánossal, Varga Zsuzsával, 1984)
- A gyilkosok hajnalban kelnek (regény, 1985)
- Boldog vesztegzár (riportregény, 1987)
- Holnapra a világ (játékfilm, 1989, kisregény, 1990)
- Tépd le a sárga csillagot. Interjúk az 1944-es budapesti zsidó ellenállásról (Vámos Györggyel, 1990)
- A komlósi Tóra (novellák, 1994)
- Magyar sófár (elbeszélés, 1994)
- Brooklyn (novellák, 1996)
- Az elégetett fénykép (novellák, 1997)
- Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte (filmregény, 1998)
- Vili a Dob utcából (regény, 1998)
- Öt lövés a történelemre (tárcák, 2001)
- Egmont - Break (2002)
- A lovag napjai. Talált és kitalált történetek Bródy Sándorról (2004)
- Harmadik háború (Berta Pállal, 2005)
- Dávid (2005)
- Varázs (2007)
- Artúr (2010)
- Bergeni keringő. Novellák (2011)
- Miskolc, Zsidó utca '46 (2012)
- Ki vigyáz az emberre? (2013)
- Aranyhomok (regény, Tevan Alapítvány, Bp., 2014)
- A Várszegi. Az alagút végén. Életút-interjú a 80 éves Várszegi Gyulával; riporter Benedek István Gábor, Fazekas Lajos, Lovas György; Önarckép Kft., Bp., 2016
- Zsidó krémes (regény, Tevan Alapítvány, Bp., 2016)
- Európa keringő. Kálmán Imre emlékére (regény, Vince, Bp., 2019)
Díjai[szerkesztés]
- A Miskolci TV-fesztivál "zsűri díja" (1984)
- Rózsa Ferenc-díj (1988)
- Munka Érdemrend bronz fokozata (1997)
- Aranytoll (2010)
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283