Béres János (furulyaművész)
| Béres János | |
 | |
| A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1930. március 28. Gagybátor |
| Elhunyt | 2022. november 23. (92 évesen)[1] Budapest[1] |
| Pályafutás | |
| Hangszer | furulya |
| Díjak |
|
| Tevékenység | zenész, zenepedagógus |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Béres János (Gagybátor, 1930. március 28. − Budapest, 2022. november 23.) Kossuth-díjas furulyaművész, zenepedagógus, a magyar kultúra lovagja.
Ifjúkora[szerkesztés]
Gyermekéveit olyan közösségben töltötte, ahol élő hagyomány volt a népművészet. Közvetlenül szüleitől tanulta a népdalokat, népmeséket, néptáncot és a kézművességet, így a család és a környezete egy egész életre szóló ihletést adott számára. Már gyermekkorában megtanult játszani saját maga készítette hangszerén, a furulyán, amellyel 1948-ban megnyerte a négyfordulós centenáriumi országos zenei versenyt, 1953-ban pedig a bukaresti Világifjúsági Találkozó népzenei versenyén nyert első díjat.
Művészi munkássága[szerkesztés]
1951-ben lett hivatásos művész, előbb mint táncos, majd furulyával szólista a Magyar Állami Népi Együttesben, ezzel egy időben a Magyar Rádió és Televízió, valamint az Országos Filharmónia is foglalkoztatta.
1960-ban népi kamarazenekart alapított, amely a mai napig működik. Számtalan felvétel készült vele a Magyar Rádióban és a Televízióban. A Béres Kamarazenekar volt kísérője a Magyar Televízió Röpülj páva versenyének és az Országos Filharmónia hangversenysorozatainak. Mind a hazai, mind a külföldi hangversenyeken szenzációként hatott, hogy a különböző létszámú és összetételű zenekarokat karmester nélkül vezette furulyával.
Megközelítőleg 5-6000 alkalommal lépett színpadra furulyával elsősorban itthon, de hangversenyezett Európa majdnem mindegyik országában, ezenkívül Ausztráliában, Új-Zélandon, Japánban, Törökországban és az Amerikai Egyesült Államokban. A felsorolt országok mindegyikében készítettek vele rádió- és televíziófelvételt is.
Zenetanári pályája[szerkesztés]
A zenetanári pálya választásához döntő lökést adott Kodály Zoltánnal való találkozása 1951-ben, akivel mindvégig szoros kapcsolatban állt. 1952-től tanár, ő indította el a magyarországi furulyaoktatást a maga készítette hangszerekkel (Béres-furulya) és tantervekkel. A furulyaoktatáshoz 12 tankönyvet írt, amelyből a háromkötetes Furulyaiskola 1965 óta több százezer példányban megjelent, valamint más nyelvekre is lefordították.
1975-ben megalapította az ország első népi hangszeres zeneiskoláját, az Óbudai Népzenei Iskolát.
Közművelődési tevékenysége[szerkesztés]
A Magyar Rádió vidéki népzenei felvételeinek egyik elindítója, kilenc országos népzenei fesztivál szervezője. A Nyílik a rózsa és a Röpülj páva televíziós műsorok munkatársa, a kísérő zenekar vezetője. Riporterként nyolc népzenei sorozatműsort, több mint 12 000 percnyi műsort készített.
A Nemzeti Audiovizuális Archívum őrzi népdalelőadásait és az adatközlőkkel készített riportjait. Hangfelvételeiből 4 CD „A magyar népzene gyöngyszemei” sorozatban, riportjaiból, illetve ezek zenei anyagából közel 30 CD készült. 75 éves korában a Magyar Rádió Archívumában fejezte be népzenekutatói munkáját. Innen ment nyugdíjba.
A Magyar Rádió és Televízió elnöksége nyolc alkalommal Nívódíjjal jutalmazta, 1971-ben Folklór Nagydíjat, 2000-ben Ezüst Toll kitüntetést kapott. Béres János 60 éves művészi és pedagógiai munkássága döntő mértékben hozzájárult ahhoz, hogy hazánkban a népművészet minden ága újra virágzásnak induljon. Iskolaalapítói és igazgatói munkásságáért 2006-ban a Magyar Művészetoktatásért díjat kapta. Életműve elismeréséül 2001-ben a Magyar Köztársaság elnöke így méltatta munkásságát: „A tiszta, autentikus magyar népzene műveléséért, a népi hangszerek hangversenypódiumra emeléséért, valamint a magyar népzene oktatásának új alapokra helyezéséért, a népművészetet népszerűsítő félévszázados munkásságáért a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozom.”
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Pedagógiai munkássága elismeréseként „Apáczai Csere János”, „Földes Ferenc”, „A pedagógiai érdemekért” a „Kiváló pedagógus" és a „ Művészetoktatásért”díjakat kapta.
- A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2001)
- 80. születésnapja alkalmával (2010), a pedagógusok életműdíjában, Eötvös József-díjban részesült.
- Kossuth-díj (2014)
Művei[szerkesztés]
- Furulyaiskola. 1.; Tankönyvkiadó, 1957
- Furulyaiskola. 2.; Tankönyvkiadó, 1960
- Furulyaiskola – Összevont kiadás a Béres furulyához; Tankönyvkiadó, 1966
- Furulyaiskola. 1.; Editio Musica Budapest Zeneműkiadó, 1967 (Z.5406)
- Röpülj páva I-III.; Zeneműkiadó, 1970
- Furulyaiskola. 2.; Editio Musica Budapest Zeneműkiadó, 1974 (Z.7062)
- Furulyaiskola. 3.; Editio Musica Budapest Zeneműkiadó, 1974 (Z.7332)
- Furulyazene 1.; Editio Musica Budapest Zeneműkiadó, 1969 (Z.5547)
- Furulyazene 2.; Editio Musica Budapest Zeneműkiadó, 1969 (Z.5551)
- Furulyázzunk együtt!; Editio Musica Budapest Zeneműkiadó, 2021 (Z.20078)
- A furulyám jaj, de szépen szól... Béres János művész-tanár, népzenekutatóval beszélget Fülöp Zsuzsanna; Kairosz, Budapest, 2016 (Magyarnak lenni)
- Elindultam hosszú útra. Gagybátor, Wellington, San Francisco; szerzői, Budapest, 2020 + CD
- Elindultam hosszú útra. Gagybátor, Wellington, San Francisco; EMB, Budapest, 2021
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Ezermester – Minden hobbimból hivatás lett (1998/III.)
- Szent Kereszt Ökumenikus Magazin – A magyar zene szolgálatában (2005/I. 26-27. o.)
- folkMAGazin – "Tanulás és tanítás, ez volt munkásságom legfőbb célja" (2011/2 VIII. évf. 2. szám)
- Magyar Nemzet – Függönypálcából furulyát (2011. február 12.)
- Mezőkövesdi újság – Élete a népzene szeretetéről szól (2012. augusztus 23.)
- Népszabadság – A csudálatos függönypálca (2015. április 4.)
