Náray Antal (vezérőrnagy)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Náray Antal
Náray Antal 1941-ben
Náray Antal 1941-ben
Született 1893. november 26.
Ópazova, ma Ópázova
Elhunyt 1973. augusztus 3. (79 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Seichter Klotild
Gyermekei Lajos, Gyula, Mária
Szüleinárai Náray Lajos, Horváth Rozália
Foglalkozása a Magyar Rádió és Távirati Iroda elnöke, egyetemi oktató, iró, zeneszerző
Iskolái
Halál okaszívelégtelenség
Katonai pályafutása
Ország  Osztrák–Magyar Monarchia
Flag of Hungary (1915-1918; angels; 3-2 aspect ratio).svg Magyar Királyság
Szolgálati ideje 19141942
Rendfokozata tábornok
Egysége Magyar királyi 6. Honvéd gyalogezred
Háborúi, csatái Első világháború

Vitéz Náray Antal (Ópazova, ma Ópázova, 1893. november 26. – Budapest, 1973. augusztus 3.) magyar vezérőrnagy, a Magyar Rádió és Távirati Iroda (Magyar Rádió és Magyar Távirati Iroda) elnöke, egyetemi oktató, író, zeneszerző.

Élete[szerkesztés]

Apja, nárai Náray Lajos, a Magyar Államvasút tisztviselője, anyja, Horváth Rozália, háztartásbeli. Az Újvidéki Gimnázium elvégzése után Pécsett, a Magyar Királyi hadapród iskolában tanult, majd Budapesten, a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián folytatta tanulmányait. 1914-ben avatták hadnaggyá. Az első világháborúban harcolt melynek során ezred segédtiszti beosztásra emelkedett.[1] Az első világháború után hadapród iskolákban, majd a Ludovika Akadémián tanított. 1920-24 a Budapesti Műegyetemre járt, és elvégezte a Vezérkari Tisztképző Hadiakadémiát. A Magyar Királyi Honvédségtől 1942 májusában vált meg.[2]

1942 májustól 1944 március 19-ig, Magyarország német megszállásáig, a Magyar Rádió és Távirati Iroda elnöke volt[3][4] A náci politika elleni, valamint háború ellenes nézetei miatt a nyilasok magyarországi hatalom átvétele után egy ideig bujdosott, de a nyilasok hamarosan letartóztatták. 1944 decemberében a Mártírok úti volt honvéd fogházban őriztek, ahonnan Bajcsy-Zsilinszky Endrével együtt a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönbe vitték.[1] Innen a szovjet hadseregek előrenyomulásakor a Gestapo és a nyilasok egy marhavagonban Mauthausenbe irányították. Politikai fogságából amerikai csapatok szabadították ki, 1945 április végén.[1] Kiszabadulását követően egy kis német faluban megírta a háborút megelőző és a háború alatti visszaemlékezéseit. Emlékiratait a helyi plébánosnál hagyta megőrzésre, ezt fia, Náray Lajos, közel 40 évvel később találta meg, és könyv formájában közölte.[1]

1945 augusztusában Náray Antal hazatért Magyarországra, ahol ezúttal a szovjet/magyar kommunisták tartoztatták le, “háborús bűnökkel” vádolva. 1946-ban ugyan minden vád alól felmentették, de 1951-ben a kommunista kormány elvette nyugdíját és ingóságait, és feleségével és legfiatalabb gyermekével együtt Fegyvernekre telepítették ki[1] ahol nyomorúságos körülmények között élt. 1954-től Budapest közelében, Budaörsön lakott, ahol iskolai zeneoktatásból és nyelv tanításból élt, igen szerény körülmények között. 1973-ban halt meg Budapesten, szívelégtelenség következtében.

Honvédelmi pályafutása[szerkesztés]

A Ludovika Akadémia elvégzése után 1914-ben avatták hadnaggyá, a szabadkai Magyar királyi 6. Honvéd gyalogezrednél szolgált. Az első világháborúban, szakaszparancsnokként, század parancsnokként, majd ezred segédtisztként szolgált a fronton. Harci cselekedeteiért több katonai érdeméremmel tüntettek ki. 1924-től vezérkari tiszt. 1935-től alezredesi rangban a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, először mint a gépkocsi osztályának vezetője, később az anyagi csoport vezető helyettese. 1940-ben a Legfelső Honvédelmi Tanács vezértitkárává nevezték ki. Ettől kezdve Teleki Pál miniszterelnök közeli munkatársa lett.[1] 1942 márciusában vezérőrnaggyá nevezték ki, de ezután hamarosan, májusban nyugállományba vonult a honvédségtől. Ekkor már tábornoki rangja volt.[1]

Magyar Rádió és Távirati Iroda elnöke[szerkesztés]

1942-ben Náray Antalt, széles körű műveltsége (öt nyelven beszélt, könyveket irt) és zenei ismerete végett, Horthy Miklós a Magyar Rádió és Távirati Iroda elnöki posztjára javasolta. Mint a Rádió elnöke, Náray megpróbálta a szélsőjobboldal képviselőinek szereplését csökkenteni illetve megakadályozni. Nem járult hozzá, hogy zsidó származású művészek műveit levegyék a rádió műsoráról, ellenkezőleg, megakadályozta hogy zsidó származású munkatársait munkaszolgálatra vigyék. Polgár Tibor zeneszerző-karnagyot Náray mentette ki a munkaszolgálatból, Majorossy Aladár zeneszerzőnek munkalehetőséget adott.)[5] Emiatt a széljobboldal súlyosan támadta, “zsidómentő” “zsidóbérenc” nevekkel illették. A Rádió elnöksége alatt élesen ellenezte Antal István, tárca nélküli nemzetvédelmi és propaganda miniszter szélsőjobboldali politikáját.[6]

Természetesen a németek se néztek jó szemmel a fajvédést ellenző magatartását, és a Budapesti német követség többször kifogásolta a Rádió működését. 1944. március 19-én a németek Budapestre való bevonulása és a Rádió elfoglalása után Náray önként lemondott az elnöki tisztről, mert nem akart idegen hatalmakat kiszolgálni.[4]

Legfőbb művei[szerkesztés]

Könyvek[szerkesztés]

  • Náray Antal Visszaemlékezése 1945, a bevezető tanulmányt és jegyzeteket Szakály Sándor írta.[1] Náray emlékiratainak közvetlenül a II. világháború utáni megírását azért tartotta fontosnak, mert félő volt, hogy a budapesti bombázások alatt a (saját szavait idézve) 'Magyarország hadba lépésének alapokmányai elvesztek. Könnyen történhetik meg tehát, hogy hamis vádak ártatlanokat érnek, a bűnösök pedig büntetlenül fogják tovább űzni hamis játékukat".' Tekintve, hogy Náray a magyar történelem e nehéz időszakának közvetlen szemtanúja volt, a vezető politikusokat jól ismerte, számos olyan megfigyelést irt le visszaemlékezésében, ami segítheti a történészek munkáját.
  • Emlékiratait a helyi plébánosnál hagyta megőrzésre, ezt fia, Náray Lajos, közel 40 évvel később találta meg, és könyv formájában közölte.[7]

Szépirodalmi muvek[szerkesztés]

  • Árva Anikó. Téli mese., (1938), vol. 48 1 lev, l. (Vitézi Rend Zrínyi Csoportja ed.), Budapest: Kásás Zoltán[8]

Zeneművei[szerkesztés]

  • Isten rabjai – filmzene.[9]
  • Induló repertoár.[10]
  • A 17. gyalogezred indulója
  • “Előre Bácska!” induló
  • Erdélyi induló
  • Frontharcosok indulója
  • Lovassági induló
  • “Ne bántsd a magyart!” induló
  • Turán áldozat induló
  • Vadász induló

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f g h Náray, Antal (1988), Szakály, Sándor, ed., Náray Antal visszaemlékezése, 1945, Sisak és cilinder sorozat, Zrínyi Katonai Kiadó, pp. 150
  2. Vámos, György (2006), Naray Antal vallomasa, Budapest: Múltunk, pp. 243–254
  3. Fehér, Csaba (1999), "A Magyar Rádió története Náray Antal elnöksége idején, 1942-1944", Fons 6 (3): 337–370
  4. ^ a b Babits, Kiadó (2000), A Magyar Rádió háborús évei (1939–1944), Hungarológiai Alapkönyvtár
  5. Vámos, György (2006), "Naray Antal vallomasa", Multunk 3: 243–254
  6. Szerkesztő (2011. november 30), "Az MTI a második világháború alatt", Múlt-kor
  7. Náray, Antal & Berkó, István (1936), Légitámadás!, Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, pp. 304
  8. Náray, Antal (1938), Árva Anikó. Téli mese., vol. 48 1 lev, l. (Vitézi Rend Zrínyi Csoportja ed.), Budapest: Kásás Zoltán
  9. Náray Antal (zeneszerző). (1942). Isten rabjai [film]. Magyar Film.
  10. Kovacs, Jozsef (2015), Hungarian Composers and their wind band repertoire, Florida Music Educators Association