Galamb Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Galamb Sándor
Galamb Sándor 1886-1972.jpg
Született Galamb Sándor János
1886. március 21.
Gyöngyös
Elhunyt 1972. november 8. (86 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Várhelyi Gizella
Foglalkozása pedagógus,
dramaturg,
színikritikus,
színházigazgató,
rendező,
irodalomtörténész
Sírhely Óbudai temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Galamb Sándor témájú médiaállományokat.

Galamb Sándor János (Gyöngyös, 1886. március 21.[1]Budapest, 1972. november 8.) tanár, dramaturg, színikritikus, színházigazgató, rendező, irodalomtörténész, az MTA tagja.

Életrajz[szerkesztés]

Galamb János kereskedő és Rezutsek Anna gyermekeként született. Középiskolai tanárként indult karrierje. 1918-tól 1929-ig oktatott az Országos Színészegyesület színiiskolájában dramaturgiát, lélektant és esztétikát. 1927-ben Egerben házasságot kötött Várhelyi Gizella tanárnővel.[2] 1929 és 1932 között vezette a szegedi Tanárképző Főiskolát. 1933–1934-ben dramaturg és rendező volt a Nemzeti Színházban, majd 1935 és 1945 között igazgatta az egyesületi színiiskolát. 1938–tól 1948-ig tanított a Színművészeti Akadémián, majd 1940-től ugyanott volt címzetes igazgató. 1937–től 1944-ig a Nemzeti Színház számtalan klasszikus magyar drámát mutatott be, melyeket ő dolgozott át és ő rendezett. Színikritikáit közölte a Szózat, a Napkelet, a Magyarság, illetve a Magyar Nemzet. 1947-től 1949-ig vezette a Kis Színházat, írt több irodalom- és színháztörténeti tanulmányt, ezenfelül könyveket, színészportrékat és dramaturgiai cikkeket is. Hiánypótló műveire az alaposság volt jellemző, érdekes előadásokat tartott a Színművészeti Akadémián, generációkat nevelt és tanított. Színikritikáiban kiválóan vissza tudta adni az előadás hangulatát a színészi játék, illetve a rendezői gondolat értő és pontos értékelésével.

Főbb rendezései[szerkesztés]

  • Szigligeti Ede: Fenn az ernyő, nincsen kas;
  • Ibsen: A fiatalok szövetsége;
  • Corneille: A mártír;
  • Marivaux: A szerelem játéka.

Könyvei[szerkesztés]

  • A magyar népdal hatása műköltészetünkre Pálóczi Horváth Ádámtól Petőfiig; Stephaneum Ny., Bp., 1907
  • Huszonöt év a magyar társadalmi dráma történetéből; Pallas, Bp., 1926 (Irodalomtörténeti füzetek)
  • Magyar olvasókönyv a középiskolák 1. oszt. számára; szerk. Voinovich Géza, Galamb Sándor; Egyetemi Ny., Bp., 1926
  • Magyar olvasókönyv a középiskolák 2. oszt. számára; szerk. Voinovich Géza, Galamb Sándor; Egyetemi Ny., Bp., 1927
  • Magyar olvasókönyv a középisk. 3. oszt. számára; szerk. Voinovich Géza, Galamb Sándor; Egyetemi Ny., Bp., 1927
  • Magyar stilisztika a középiskolák 4. osztálya számára; szerk. Voinovich Géza, Galamb Sándor; Egyetemi Ny., Bp., 1928 (A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda középiskolai földrajzi tankönyvei)
  • Hevesi Sándor (1930)
  • A magyar dráma története 1867-től 1896-ig, I–II. (1937–1944)
  • Die Schranke. Schauspiel (A sorompó); Hans Bartsch, Bp., 1940
  • Csiky Gergely színművei (1942)
  • Rákosi Jenő, a drámaíró; Franklin Ny., Bp., 1942
  • A magyar drámairodalom története; Magyar Színészek Szabad Szakszervezete, Bp., 1947 (Színházi könyvtár)

Átdolgozásai[szerkesztés]

  • Gaál J.: A peleskei nótárius (1937);
  • Kisfaludy K.: Csalódások (1938);
  • Eötvös J.: Éljen az egyenlőség! (1938);
  • Teleki L.: Kegyenc (1941).

Drámái[szerkesztés]

  • Első diadal, Sorompó (1940);
  • Hatalom (1943).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Magyar színházművészeti lexikon.
  • Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Galamb Sándor lásd 121. p. ISBN 963-482-037-9
  • Szegedi egyetemi almanach : 1921-1970. Szeged, Márta Ferenc – Tóth Károly, 1971. Galamb Sándor lásd 70. p.