Havasi sisakvirág

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Havasi sisakvirág
Virágzó sisakvirág Ausztriában
Virágzó sisakvirág Ausztriában
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales)
Család: Boglárkafélék (Ranunculaceae)
Nemzetség: Sisakvirág (Aconitum)
Faj: A. napellus
Tudományos név
Aconitum napellus
L.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Havasi sisakvirág témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Havasi sisakvirág témájú médiaállományokat és Havasi sisakvirág témájú kategóriát.

Termései és magjai

Az alpesi vagy havasi sisakvirág (Aconitum napellus) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába, a sisakvirág (Aconitum) nemzetségbe tartozó évelő növényfaj. Egyéb elnevezései: kék sisakvirág, farkasfű, farkasgyökér, tetűfű, Katika-sisakvirág.[1]

Élőhelye[szerkesztés]

Hegyvidéken, főleg patakok környékén találkozhatunk vele. Európa hegyvidékein tömegével nő, de nagyon elterjedt; a Himalája, Szibéria és Észak-Amerika hegyeiről is említik.

Leírása[szerkesztés]

Embernagyságúra is megnőhet, levele ölbefogó, levélkéje szárnyasan szabdalt. Kékeslila színű virága magas fürtökben virágzik. Répaforma két szürke-barna gumója van (ezért napellus, azaz répácska), az egyik a virágzó szárat hajtja, azután összezsugorodik, a másik pedig a jövő esztendei hajtás rügyét viseli.[2] Legmérgezőbb a gyökere (Aconiti radix),[3] mérgező azonban az egész növény: diterpén-alkaloidokat, elsősorban akonitint tartalmaz.

Felhasználása[szerkesztés]

A sisakvirágból elsősorban az érzéstelenítőszerként használt akonitin nevű drogot nyerik - láz, neuralgia és artritisz ellen használják. Könnyű hozzáférhetősége és gyakori előfordulása miatt volt a méregkeverők kedvenc növénye. A mérge olyan erős, hogy már csupán a bőrrel való érintkezés során képes bejutni a szervezetbe, nagy hólyagokat és duzzanatokat okozva. A mérgezés tünetei közvetlenül a fogyasztása után jelentkeznek. A mérgezett egész teste lázban ég, hányás, görcsök és bénulás lép fel. Később szédülés, fejfájás jelentkezik, a pulzus helyreállíthatatlan és hamarosan bekövetkezik a szívverés vagy a légzés leállása.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vörös Éva: A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára. A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai, 85. sz. (2008) 431. o. Debrecen, ISBN 978-963-473-084-2, ISSN 1588-6433, (PDF) Hozzáférés: 2013. július 9
  2. http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/092/pc009238.html
  3. Botanical.com: Aconitum napellus Hozzáférés: 2013-08-10

Források[szerkesztés]

  • 3. évezred magazin