Ugrás a tartalomhoz

Havasi sisakvirág

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Havasi sisakvirág
Virágzó sisakvirág Ausztriában
Virágzó sisakvirág Ausztriában
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales)
Család: Boglárkafélék (Ranunculaceae)
Nemzetség: Sisakvirág (Aconitum)
L.
Faj: A. napellus
Tudományos név
Aconitum napellus
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Havasi sisakvirág témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Havasi sisakvirág témájú médiaállományokat és Havasi sisakvirág témájú kategóriát.

Termései és magjai

A havasi sisakvirág vagy alpesi sisakvirág (Aconitum napellus) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába, a sisakvirág (Aconitum) nemzetségbe tartozó évelő növényfaj. Egyéb elnevezései: kék sisakvirág, farkasfű, farkasgyökér, tetűfű, Katika-sisakvirág.[1]

Élőhelye

[szerkesztés]

Hegyvidéken, főleg patakok környékén találkozhatunk vele. Európa hegyvidékein tömegével nő, de nagyon elterjedt; a Himalája, Szibéria és Észak-Amerika hegyeiről is említik.

Leírása

[szerkesztés]

Embernagyságúra is megnőhet, levele ölbefogó, levélkéje szárnyasan szabdalt. Kékeslila színű virága magas fürtökben virágzik. Répaforma két szürke-barna gumója van (ezért napellus, azaz répácska), az egyik a virágzó szárat hajtja, azután összezsugorodik, a másik pedig a jövő esztendei hajtás rügyét viseli.[2] Legmérgezőbb a gyökere (Aconiti radix),[3] mérgező azonban az egész növény: diterpén-alkaloidokat, elsősorban akonitint tartalmaz.

Felhasználása

[szerkesztés]

A sisakvirágból elsősorban az érzéstelenítőszerként használt akonitin nevű drogot nyerik - láz, neuralgia és artritisz ellen használják. Könnyű hozzáférhetősége és gyakori előfordulása miatt volt a méregkeverők kedvenc növénye. A mérge olyan erős, hogy már csupán a bőrrel való érintkezés során képes bejutni a szervezetbe, nagy hólyagokat és duzzanatokat okozva. A mérgezés tünetei közvetlenül a fogyasztása után jelentkeznek. A mérgezett egész teste lázban ég, hányás, görcsök és bénulás lép fel. Később szédülés, fejfájás jelentkezik, a pulzus helyreállíthatatlan és hamarosan bekövetkezik a szívverés vagy a légzés leállása.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Vörös Éva: A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára. A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai, 85. sz. (2008) 431. o. Debrecen, ISBN 978-963-473-084-2, ISSN 1588-6433, (PDF) Hozzáférés: 2013. július 9
  2. http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/092/pc009238.html
  3. Botanical.com: Aconitum napellus Hozzáférés: 2013-08-10

Források

[szerkesztés]
  • 3. évezred magazin