Fokhagymaszagú szegfűgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Fokhagymaszagú szegfűgomba
belgiumi példányok
belgiumi példányok
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Altörzs: Himeniális termőtestű gombák (Hymenomycotina)
Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes)
Alosztály: Termőréteges gombák (Hymenomycetes)
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Szegfűgombafélék (Marasmiaceae)
Nemzetség: Mycetinis
Faj: M. scorodonius
Tudományos név
Mycetinis scorodonius
Szinonimák
  • Marasmius scorodonius
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fokhagymaszagú szegfűgomba témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fokhagymaszagú szegfűgomba témájú médiaállományokat és Fokhagymaszagú szegfűgomba témájú kategóriát.

A fokhagymaszagú szegfűgomba, vagy (barna tönkű) fokhagymagomba (Mycetinis scorodonius, korábban Marasmius scorodonius) erdei korhadékon élő, fű között tömegesen növő gomba.

Megjelenése[szerkesztés]

A mezei szegfűgombánál kisebb. A kalapja krémszínű, tönkje merev, vékony, vörösbarna, a tövénél fekete.

Az apró gombácska legfeljebb 1-4 centiméteres kalapjával úgy tör elő a földből, mint valami gomb. A felnyílt, tehát idősebb gombák kalapján igen vékony perem látható. A kalap harang alakú, majd egyre inkább ellaposodik, és végül a közepén kis bemélyedés képződik. Szívós felbőre sima tapintású és a szélén finoman bordázott. A tönk 2-8 centiméter hosszú és 1-4 milliméter vastag. Nedves időben a gombácskák vizet szívnak fel, ekkor érzékelhető legjobban hús vörös színeződésük.

Élőhelye[szerkesztés]

Gyakran tömegesen terem

Különösen fenyőerdők tűavarján fejlődik, de korhadó leveleken, fahulladékon lomberdőkben is előfordul. Nyártól őszig gyakran igen nagy csoportokban található.

Felhasználhatósága[szerkesztés]

Az ínyencek körében közismert, erősen fokhagymaillatú, nagy becsben tartott fűszergomba. Főként a birkahúsok ismert fűszere, a francia konyha igen kedveli. Szárítva a fokhagymát helyettesítő fűszergombaként használják, mert főzéskor sem veszti el jellegzetes ízét.

Fokhagymaszagú szegfűgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Tox Edible icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Saprotrophic ecology icon.png
szaprotróf
Gills icon.png
lemezes
White spore print icon.png
fehér
Kalap
Lemezek
Tönk
Convex cap icon.svg
domború
Umbonate cap icon.svg
vagy púpos
Adnate gills icon2.svg
tönkhöz nőttek
Bare stipe icon.svg
csupasz

Forrás[szerkesztés]

  • Nagy Európai Természetkalauz, Szlovákia, OFFICINA NOVA, 1993–, ISBN 9638185406