Újhartyán

Újhartyán
Katolikus templom
Újhartyán címere Újhartyán zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Járás	Dabasi
Jogállás	város
Polgármester	Schulcz József (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	2367
Körzethívószám	29
Testvértelepülései	Lista Freiberg am Neckar
Népesség
Teljes népesség	2832 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	120,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	22,43 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 13′ 09″, k. h. 19° 23′ 27″47.21916667, 19.39083333
Újhartyán Pozíció Pest vármegye térképén
Újhartyán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újhartyán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Újhartyán (németül: Hartian) város Pest megyében, a Dabasi járásban.

Fekvése

Dabastól északkeletre, az M5 autópálya közelében található. Legközelebbi települések: Kakucs, Újlengyel. Budapest központjának távolsága 43 kilométer közúton. Újhartyán a Kiskunság homokhátságának északi szélén fekszik. Területén a Duna–Tisza közi homokhátságra és a Pesti-síkságra jellemző adottságok váltakoznak.

Története

Óvoda

Iskola

Scheiling Péter Az újhartyáni német telepítés a belső migráció tükrében című kutatása, hogy a községet benépesítő németek többségében a mai Bajorország svábok általál lakott körzetéből (Regierungsbezirk Schwaben), főként Donau-Ries, illetve Dillingen régióból: a Duna mentén elhelyezkedő Gremheim, Blindheim, Tapfheim (stb.) községekből először Dunaharasztiba, Taksonyba, Soroksárra érkeztek, majd egy generációval később települtek át - I.Grassalkovich Antal 1764. február 20-i betelepítési hirdetményének hatására - Újhartyánba, tehát Újhartyán – szakirodalmi elnevezéssel élve – másodlagos település.

Újhartyán területe 1946-ban jelentősen csökkent, mivel területéből két új község alakult: Hernád és Újlengyel. (Ideiglenes elnevezésük kezdetben Alsóhernád, illetve Lengyelfalva volt.)

Az 1990-es években a község az autópálya közelségének köszönhetően jelentős gazdasági növekedést ért el. Megfigyelhető a német népi kultúra és a katolikus vallás újjászületése is.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.

Kulturális élet

Újhartyáni néptánccsoport

A falu mindig is a sváb hagyományoknak megfelelően élt. Német nemzetiségi kultúráját, szokásait a mai napig őrzi. Ez megnyilvánul az egyházi, vallási szokásokban, egyéb más ünnepekben, lakodalmakon is. Anyanyelvünket – a németet – mára csak a legidősebb korosztály beszéli, vagy csak érti, de megmaradt és azóta is használjuk zenei anyanyelvünket. Fúvós zenekaraink, tánccsoportjaink működnek, melyek egyrészt őrzik a múltat és természetesen eleget tesznek a jelenkor közösségteremtő kulturális életének is. A község hagyományőrző kulturális csoportjai rendszeresen vesznek részt német nemzetiségi rendezvényeken, a község maga is rendez hasonló találkozókat.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	2707	2721	2734	2780	2841	2832
	2013	2014	2018	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,3%-a magyarnak, 40,1% németnek, 0,4% románnak, 0,5% szlováknak mondta magát (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,4%, református 4,1%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 6,6% (14,6% nem nyilatkozott).

Közélete

Polgármesterei

Jelenleg

• Schulcz József (FIDESZ-KDNP)

Korábban

• Manger Henrik (független) 1991-2006

Nevezetességei

Szent Borbála római katolikus templom

• A Fő utcán található Újhartyán egyetlen műemlék épülete, az 1776-ban felszentelt Szent Borbála Római Katolikus Templom.

• A Községháza, amely 1913-ban épült Szaller János bírósága idején.

  

Az újjáépült Szent Orbán Kápolna

• Mária kápolna, melyet az újhartyáni gazdák építettek a múlt század második felében, a falu határának azon a részén, ahol a búzaföldek kezdődnek. A Mária tiszteletére szentelt kápolna áldozatul esett az 1944 őszén átvonuló frontnak, melynek során egy becsapódó bomba földig rombolta. A háború után 1947-ben romjaibol épitette ujja a falu lakossaga Krejcsi Laszlo épitőmester szakmai iranyitasaval. Az épitkezéshez szükséges pénzösszeget Radóczy József gyűjtötte össze.

Újhartyáni Fő tér

• A falu főterén áll a Hősök szobra, a Faluközponttal szemben.

Már 1924-ben, egy akkor képviselő testületi ülésen szó esett arról, hogy Farkas Béla szobrász tervét fogadják el az I. világháború hősi halottainak emlékművön történő megörökítéséhez. Mégis több mint tíz év múlva, 1935-ben készül el a szobor. Az avatásra Habsburg József főherceget kérik fel, aki a felkérést el is fogadta.1935 június 9-én, pünkösd vasárnapján avatták fel hatalmas tömeg részvételével. A nagy érdeklődést a 162 hősi halott iránt érzett őszinte tiszteleten túl maga az esemény váltotta ki. Hiszen szoborleleplezést még nem látott a dabasi járás, de élő herceget sem, pláne Habsburg-Lotaringiai házból való királyi herceget. A magas vendéget lovas bandérium fogadta a dabasi keresztnél, ahonnan kocsija lépésben - csendőrsorfal között - gördült be a faluba, közvetlenül a templom elé, a tiszteletére emelt díszkapu alatt. A főherceg kíséretével együtt a templomba ment, részt vett a szentmisén, majd a plébánián tett látogatást. 11 óra körül a hartyáni rezesbanda pattogó zenéjére frontharcos egyenruhában, acélsisakkal a fején, nyakában a Szent-István-renddel, kezében marsallbottal vonult fel a dísztribünre a főherceg, és tört magyarsággal - olykor németül - elmondta avatóbeszédét és leleplezte a szobrot. A főhercegi aktus után Hümpfner János szavalt és a dalárda hazafias dalokat énekelt Romhányi Sándor tanító vezényletével.

• A település határában húzódó Pótharaszti erdő, az ott található - még fel nem tárt - Pusztatemplom

• A Vajkó környékén lévő pusztagyepek, erdős puszták, Akasztóhegy-dűlő környéke, ősborókás, Hernádi-pataki víztározó meder és környéke.

További információk

• Újhartyán az utazom.com honlapján
• Térkép Kalauz – Újhartyán
• Légifotók Újhartyánról