Ugrás a tartalomhoz

Mátraverebély

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen KMBot (vitalap | szerkesztései) 2021. április 10., 12:05-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (reklámlink törlése AWB)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. április 10.) ezen a változaton alapul.
Mátraverebély
A Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely kegytemploma (Fotó: Hajdu Kálmán)
A Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely kegytemploma (Fotó: Hajdu Kálmán)
Mátraverebély címere
Mátraverebély címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásBátonyterenyei
Jogállásközség
PolgármesterNagy Attila (független)[1]
Irányítószám3077
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség1682 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség103,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,4 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 58′ 46″, k. h. 19° 46′ 31″47.979322°N 19.775194°EKoordináták: é. sz. 47° 58′ 46″, k. h. 19° 46′ 31″47.979322°N 19.775194°E
Mátraverebély (Nógrád vármegye)
Mátraverebély
Mátraverebély
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Mátraverebély weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mátraverebély témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mátraverebély község Nógrád megyében, a Bátonyterenyei járásban.

Fekvése

A település a Zagyva völgyében, a Mátra és a Cserhát között található, a 21-es főút és a Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal mentén. Vasúti megállóhelyének (Mátraverebély megállóhely) közúti megközelítését a főútból, annak nagyjából a 39,150-es kilométerszelvényénél kiágazó 24 304-es számú mellékút biztosítja; a bő 800 méter hosszú és a Zagyván is átívelő útszakasz egyben a község egyik főutcája is, Vasút utca, illetve Vereb Péter út néven.

Története

Mátraverebély Árpád-kori település. Nevét az 1300-as években említették először Vereb néven.[forrás?]

1332–1337 között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is.

A 14. században már mezővárosként említették.[forrás?]

1398-ban Zsigmond királytól országos vásártartási jogot is kapott, tehát jelentős település lehetett.

Nevének utótagja a települést a 15–16. században birtokló Verebi családra utal. Verebi Péter erdélyi alvajda alapította a falu templomát és a pálos kolostort is, és ő eszközölte ki Zsigmond királynál a település számára az országos vásártartási jogot.

1625-27 körül a törökök három gyermeket elraboltak, egyiküket visszaváltottak.[3]

A török időkben elnéptelenedett a falu, 1671-ben majorság volt.[4] 1733-ban a ciszterciek, majd 1756-ban az Almásy grófok birtokába jutott.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Oláh Sándor (független)[5]
  • 1994–1998: Oláh Sándor (független)[6]
  • 1998–1999: Bakonyi Józsefné (Munkáspárt)[7]
  • 2000–2002: Nagy Attila (MSZP)[8][9]
  • 2002–2006: Nagy Attila (MSZP)[10]
  • 2006–2010: Nagy Attila (MSZP)[11]
  • 2010–2014: Seres Mária (CM)[12]
  • 2014–2019: Nagy Attila (független)[13]
  • 2019-től: Nagy Attila (független)[1]

A településen az 1998. október 18-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 8 polgármesterjelölt indult (ráadásul két azonos nevű személy is akadt köztük). Ilyen nagy számú jelöltre az egész országban csak tíz település lakói szavazhattak, ennél több (9, 10 vagy 12) aspiránsra pedig csak öt másik településen volt példa.[7] Az akkor megválasztott polgármester azonban nem tölthette ki ciklusának még a felét sem, a képviselő-testület ugyanis valamikor 1999 őszén feloszlatta magát,[14] ami miatt 2000. január 16-án időközi polgármester- és képviselő-testületi választást kellett tartani. Az nem ismert, hogy a hivatalban lévő polgármester elindult-e az időközi választáson, az viszont megállapítható, hogy a ciklus alig harmadánál megválasztott új polgármester 1998-ban még nem szerepelt a rekordközeli számú aspiráns között.[8]

Népesség

2001-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 19,5% cigánynak, 0,5% németnek, 0,8% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,4%, református 2%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 19,2% (23,2% nem nyilatkozott).[16]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1958
1943
1934
1841
1768
1739
1682
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

Nevezetességei

A zarándokhely templomában található (Az angol beteg című filmben is megörökített) Almásy László családi sírboltja.
2009. május 23-án először rendezték meg a szentkúti kegyhelyen a görögkatolikus hívek zarándoklatát.[18]

Képgaléria

  • Mátraverebély középkori temploma
    Mátraverebély középkori temploma
  • Mátraverebély középkori temploma
    Mátraverebély középkori temploma
  • A szentkúti zarándok templom
    A szentkúti zarándok templom
  • Ez hol van?
    Ez hol van?

Jegyzetek

  1. ↑ a b Mátraverebély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Illik Péter 2013: Az egri oszmán katonák tevékenysége a XVII. században a kártételi listák fényében. In: J. Újváry Zsuzsanna (szerk.): Az oszmán–magyar kényszerű együttélés és hozadéka. Piliscsaba, 197-213. (207)
  4. ↑ UC 96:20, pag. 4-5.
  5. ↑ Mátraverebély települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Mátraverebély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  7. ↑ a b Mátraverebély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  8. ↑ a b A 2000. január 16-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. január 16. (Hozzáférés: 2020. május 23.)
  9. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg, ráadásul a győztes jelölt keresztneve, alighanem tévesen Antalként szerepel.
  10. ↑ Mátraverebély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  11. ↑ Mátraverebély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  12. ↑ Mátraverebély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  13. ↑ Mátraverebély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  14. ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  15. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  16. ↑ Mátraverebély Helységnévtár
  17. ↑ Az Árpád-kori templom - videoséta.
  18. ↑ Görögkatolikusok Mátraverebély-Szentkúton. [2009. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 24.)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mátraverebély&oldid=23766990”