„Alsómarác” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 58. sor: | 58. sor: | ||
==Nevezetességei== |
==Nevezetességei== |
||
*[[Evangélikus]] temploma [[1925]]-ben épült [[neogótikus]] stílusban, [[Hajó (építészet)|hajója]] mai formájában [[1962]]-ben épült. |
*[[Evangélikus]] temploma [[1925]]-ben épült [[neogótikus]] stílusban, [[Hajó (építészet)|hajója]] mai formájában [[1962]]-ben épült. |
||
* |
*[[Termálfürdő]]je [[1960]]-ban felfedezett 72 [[Celsius-fok]]os meleg vízére épült, mely 1175-től 1467 m mélységből tör a felszínre. A fürdőnek ma mintegy 20 meleg vizű medencéje van. |
||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
A lap 2010. február 27., 02:30-kori változata
| Alsómarác (Moravske Toplice) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Alsómarác |
| Rang | községközpont |
| Alapítás éve | 1366 |
| Polgármester | Franc Cipot |
| Irányítószám | 9226 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 842 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 43 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 203 m |
| Terület | 144,5 (8,61) km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 41′ 34″, k. h. 16° 13′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 34″, k. h. 16° 13′ 41″ | |
 | |
| Alsómarác község elhelyezkedése | |
| Alsómarác weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsómarác témájú médiaállományokat. | |
Alsómarác (korábban Tót-Morácz, szlovénül: Moravske Toplice) falu és községközpont Szlovéniában, Pomurska régióban, Muravidéken. A Vendvidéki-dombság (Goričko) szlovén tájegység része.
Fekvése
Muraszombattól 6 km-re északkeletre fekszik.
A község (járás) települései
Alsómarácon kívül a következő falvak tartoznak a községhez (zárójelben a szlovén név szerepel):
Alsószentbenedek (Ivanovci), Andorhegy (Andrejci), Bakónak (Bukovnica), Berkeháza (Berkovci), Csekefa (Čikečka vas), Felsőszentbenedek (Kančevci), Filóc (Filovci), Gerőháza (Lončarovci), Jánosfa (Ivanjševci), Kisfalu (Pordašinci), Kismálnás (Mlajtinci), Lendvakislak (Krnci), Lukácsfa (Lukačevci), Mártonhely (Martjanci), Mezővár (Tešanovci), Nagytótlak (Selo), Pártosfalva (Prosenjakovci), Rátkalak (Ratkovci), Szárazhegy (Suhi Vrh), Szécsiszentlászló (Motvarjevci), Szentbíbor (Sebeborci), Szerdahely (Središče), Újtölgyes (Noršinci), Úrdomb (Fokovci), Zalabagonya (Bogojina), Zalaivánd (Ivanci) és Zsidahegy (Vučja Gomila).
Története
A település első írásos említése 1366-ban történt. 1365-ben Széchy Péter fia, Miklós dalmát-horvát bán és testvére, Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak, mely birtokközpontjáról a felsőlendvai, felső-lindvai Bánfi, felső-lindvai Herczeg neveket is viselte. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Morauch et alia Dlorauch in districtu Sancti Martini" alakban szerepel. [2] A felsőlendvai váruradalom szentmártoni kerületéhez tartozott. A Széchyek fiági kihalásával a 17. század végén a Batthyányak birtoka lett.
Vályi András szerint "MARÁCZ. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Martyánczhoz nem meszsze, és annak filiája, határja meg lehetős." [3]
Fényes Elek szerint "Tót-Marácz, vindus falu, Vas vmegyében: 40 kath., 293 evang. lak. F. u. gr. Batthyáni." [4]
Vas vármegye monográfiája szerint "Tót-Morácz, 130 házzal és 710 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Mártonhely, távírója Muraszombat. Ág. ev. temploma 1893-ban épült. Néhai gróf Batthyány Lajosnak itt csinos kastélya volt." [5]
1910-ben 725, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben a községnek 6151, Alsómarácnak külön 719 lakosa volt.
Nevezetességei
- Evangélikus temploma 1925-ben épült neogótikus stílusban, hajója mai formájában 1962-ben épült.
- Termálfürdője 1960-ban felfedezett 72 Celsius-fokos meleg vízére épült, mely 1175-től 1467 m mélységből tör a felszínre. A fürdőnek ma mintegy 20 meleg vizű medencéje van.
Jegyzetek
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye