„Alsómarác” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
4. sor: 4. sor:
|kép = Moravske Toplice.jpg
|kép = Moravske Toplice.jpg
|képméret =
|képméret =
|képaláírás = Alsómarác
|képaláírás =
|címer =
|címer =
|zászló =
|zászló =
31. sor: 31. sor:
|hosszúsági ívmásodperc = 40
|hosszúsági ívmásodperc = 40
|szöveg pozíciója = left
|szöveg pozíciója = left
|községtérkép =
|községtérkép = Karte Moravske Toplice si.png
|weboldal = www.moravske-toplice.si
|weboldal = www.moravske-toplice.si/
}}
}}
'''Alsómarác''' (korábban ''Tót-Morácz'', {{ny-sl|Moravske Toplice}}) [[falu]] és községközpont [[Szlovénia|Szlovéniában]], [[Muravidék]]en, [[Pomurska]] régióban, a [[Vendvidéki-dombság]] (''Goričko'') szlovén tájegység része.
'''Alsómarác''' (korábban ''Tót-Morácz'', {{ny-sl|Moravske Toplice}}) [[falu]] és községközpont [[Szlovénia|Szlovéniában]], [[Pomurska]] régióban, [[Muravidék]]en. A [[Vendvidéki-dombság]] (''Goričko'') szlovén tájegység része.


==Fekvése==
==Fekvése==
40. sor: 40. sor:


== A község (járás) települései ==
== A község (járás) települései ==
Alsómarácon kívül a következő falvak tartoznak a községhez:
Alsómarácon kívül a következő falvak tartoznak a [[község]]hez (zárójelben a szlovén név szerepel):


[[Andorhegy]] (Andrejci), [[Berkeháza]] (Berkovci), [[Zalabagonya]] (Bogojina), [[Bakónak]] (Bukovnica), [[Csekefa]] (Čikečka vas), [[Filóc]] (Filovci), [[Úrdomb]] (Fokovci), [[Zalaivánd]] (Ivanci), [[Jánosfa]] (Ivanjševci), [[Alsószentbenedek]] (Ivanovci), [[Felsőszentbenedek]] (Kančevci), [[Lendvakislak]] (Krnci), [[Gerőháza]] (Lončarovci), [[Lukácsfa]] (Lukačevci), [[Mártonhely]] (Martjanci), [[Kismálnás]] (Mlajtinci), [[Szécsiszentlászló]] (Motvarjevci), [[Újtölgyes]] (Noršinci), [[Kisfalu]] (Pordašinci), [[Pártosfalva]] (Prosenjakovci), [[Rátkalak]] (Ratkovci), [[Szentbíbor]] (Sebeborci), [[Nagytótlak]] (Selo), [[Szerdahely]] (Središče), [[Szárazhegy]] (Suhi Vrh), [[Mezővár]] (Tešanovci) és [[Zsidahegy]] (Vučja Gomila).
[[Alsószentbenedek]] (''Ivanovci''), [[Andorhegy]] (''Andrejci''), [[Bakónak]] (''Bukovnica''), [[Berkeháza]] (''Berkovci''), [[Csekefa]] (''Čikečka vas''), [[Felsőszentbenedek]] (''Kančevci''), [[Filóc]] (''Filovci''), [[Gerőháza]] (''Lončarovci''), [[Jánosfa]] (''Ivanjševci''), [[Kisfalu]] (''Pordašinci''), [[Kismálnás]] (''Mlajtinci''), [[Lendvakislak]] (''Krnci''), [[Lukácsfa]] (''Lukačevci''), [[Mártonhely]] (''Martjanci''), [[Mezővár]] (''Tešanovci''), [[Nagytótlak]] (''Selo''), [[Pártosfalva]] (''Prosenjakovci''), [[Rátkalak]] (''Ratkovci''), [[Szárazhegy]] (''Suhi Vrh''), [[Szécsiszentlászló]] (''Motvarjevci''), [[Szentbíbor]] (''Sebeborci''), [[Szerdahely]] (''Središče''), [[Újtölgyes]] (''Noršinci''), [[Úrdomb]] (''Fokovci''), [[Zalabagonya]] (''Bogojina''), [[Zalaivánd]] (''Ivanci'') és [[Zsidahegy]] (''Vučja Gomila'').


==Története==
==Története==
A település első írásos említése [[1366]]-ban történt. [[1365]]-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak, mely birtokközpontjáról a felsőlendvai, felső-lindvai Bánfi, felső-lindvai Herczeg neveket is viselte. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu ''"Morauch et alia Dlorauch in districtu Sancti Martini"'' alakban szerepel. <ref>Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref> A felsőlendvai váruradalom szentmártoni kerületéhez tartozott. A Széchyek fiági kihalásával a [[17. század]] végén a Batthyányak birtoka lett.
A település első [[írás]]os említése [[1366]]-ban történt. [[1365]]-ben Széchy Péter fia, Miklós [[Dalmácia|dalmát]]-horvát [[bán (méltóság)|bán]] és testvére, Domonkos [[erdély]]i [[püspök]] kapták királyi adományul illetve cserében a [[Borsod vármegye]]i [[Éleskő]]ért, [[Miskolc]]ért és tartozékaikért [[Felsőlendva|Felsőlendvát]] és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak, mely birtokközpontjáról a felsőlendvai, felső-lindvai Bánfi, felső-lindvai Herczeg neveket is viselte. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu ''"Morauch et alia Dlorauch in districtu Sancti Martini"'' alakban szerepel. <ref>Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref> A felsőlendvai váruradalom szentmártoni kerületéhez tartozott. A Széchyek fiági kihalásával a [[17. század]] végén a Batthyányak birtoka lett.


Vályi András szerint ''"MARÁCZ. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Martyánczhoz nem meszsze, és annak filiája, határja meg lehetős."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
Vályi András szerint ''"MARÁCZ. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Martyánczhoz nem meszsze, és annak filiája, határja meg lehetős."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
51. sor: 51. sor:
Fényes Elek szerint ''"Tót-Marácz, vindus falu, Vas vmegyében: 40 kath., 293 evang. lak. F. u. gr. Batthyáni."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
Fényes Elek szerint ''"Tót-Marácz, vindus falu, Vas vmegyében: 40 kath., 293 evang. lak. F. u. gr. Batthyáni."'' <ref>{{Fényes}}</ref>


Vas vármegye monográfiája szerint ''"Tót-Morácz, 130 házzal és 710 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Mártonhely, távírója Muraszombat. Ág. ev. temploma 1893-ban épült. Néhai gróf Batthyány Lajosnak itt csinos kastélya volt."'' <ref>{{Borovszky}} Vas vármegye</ref>
[[Vas vármegye]] monográfiája szerint ''"Tót-Morácz, 130 házzal és 710 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája [[Mártonhely]], távírója [[Muraszombat]]. Ág. ev. temploma 1893-ban épült. Néhai gróf [[Batthyány Lajos]]nak itt csinos kastélya volt."'' <ref>{{Borovszky}} Vas vármegye</ref>


[[1910]]-ben 725, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Muraszombati járás]]ához tartozott, [[1919]]-ben átmenetileg a [[de facto]] [[Vendvidéki Köztársaság|Mura Köztársaság]] része lett. Még ebben az évben a [[Szerb–Horvát–Szlovén Állam|Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz]] csatolták, ami [[1929]]-től [[Jugoszlávia]] nevet vette fel. [[1941]]-ben átmeneti időre ismét [[Magyarország]]hoz tartozott, [[1945]] után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. [[1991]] óta a független Szlovénia része. [[2002]]-ben a községnek 6151, Alsómarácnak külön 719 lakosa volt.
[[1910]]-ben 725, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Muraszombati járás]]ához tartozott, [[1919]]-ben átmenetileg a [[de facto]] [[Vendvidéki Köztársaság|Mura Köztársaság]] része lett. Még ebben az évben a [[Szerb–Horvát–Szlovén Állam|Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz]] csatolták, ami [[1929]]-től [[Jugoszlávia]] nevet vette fel. [[1941]]-ben átmeneti időre ismét [[Magyarország]]hoz tartozott, [[1945]] után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. [[1991]] óta a független [[Szlovénia]] része. [[2002]]-ben a községnek 6151, Alsómarácnak külön 719 lakosa volt.
[[Fájl:EC Moravske Toplice.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|Az alsómaráci evangélikus templom]]
[[Fájl:EC Moravske Toplice.jpg|bélyegkép|jobbra|167px|Az alsómaráci evangélikus templom]]


==Nevezetességei==
==Nevezetességei==
*Evangélikus temploma [[1925]]-ben épült neogótikus stílusban, hajója mai formájában [[1962]]-ben épült.
*[[Evangélikus]] temploma [[1925]]-ben épült [[neogótikus]] stílusban, [[Hajó (építészet)|hajója]] mai formájában [[1962]]-ben épült.
*Termálfürdője [[1960]]-ban felfedezett 72 fokos melegvízére épült, mely 1175-től 1467 m mélységből tör a felszínre. A fürdőnek ma mintegy 20 melegvizű medencéje van.
*Termálfürdője [[1960]]-ban felfedezett 72 fokos melegvízére épült, mely 1175-től 1467 m mélységből tör a felszínre. A fürdőnek ma mintegy 20 melegvizű medencéje van.

⚫
==Jegyzetek==
⚫
<references />


== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
*[http://www.moravske-toplice.si Alsómarác község hivatalos oldala]
*[http://www.moravske-toplice.si/ Alsómarác község hivatalos oldala]
*[http://www.moravske-toplice.com/ A község információs portálja]
*[http://www.moravske-toplice.com/ A község információs portálja]
*[http://www.geopedia.si/#T13_L410_F10116325_s13_b4_vF Alsómarác Szlovénia térképén]
*[http://www.geopedia.si/#T13_L410_F10116325_s13_b4_vF Alsómarác Szlovénia térképén]
*[http://www.terme3000.si/home.php A termálfürdő honlapja]
*[http://www.terme3000.si/home.php A termálfürdő honlapja]
*[http://www.fw.hu/alsomarac/ A termálfürdőről magyarul]
*[http://www.fw.hu/alsomarac/ A termálfürdőről] {{hu}}


{{Muravidék települései}}
⚫
==Jegyzetek==
⚫
<references/>


[[Kategória:Muravidék települései|Also~mara~c]]
{{DEFAULTSORT:Also~mara~c}}

[[Kategória:Fürdőhelyek]]
[[Kategória:Muravidék települései]]


⚫
[[de:Moravske Toplice]]
[[en:Moravske Toplice]]
[[en:Moravske Toplice]]
⚫
[[de:Moravske Toplice]]
[[eo:Moravske Toplice]]
[[eo:Moravske Toplice]]
[[fr:Moravske Toplice]]
[[fr:Moravske Toplice]]

A lap 2010. február 27., 02:11-kori változata

Alsómarác (Moravske Toplice)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségAlsómarác
Rangközségközpont
Alapítás éve1366
PolgármesterFranc Cipot
Irányítószám9226
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség842 fő (2020. jan. 1.)[1]
Népsűrűség43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság203 m
Terület144,5 (8,61) km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 41′ 34″, k. h. 16° 13′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 34″, k. h. 16° 13′ 41″
Alsómarác község elhelyezkedése
Alsómarác község elhelyezkedése
Alsómarác weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsómarác témájú médiaállományokat.

Alsómarác (korábban Tót-Morácz, szlovénül: Moravske Toplice) falu és községközpont Szlovéniában, Pomurska régióban, Muravidéken. A Vendvidéki-dombság (Goričko) szlovén tájegység része.

Fekvése

Muraszombattól 6 km-re északkeletre fekszik.

A község (járás) települései

Alsómarácon kívül a következő falvak tartoznak a községhez (zárójelben a szlovén név szerepel):

Alsószentbenedek (Ivanovci), Andorhegy (Andrejci), Bakónak (Bukovnica), Berkeháza (Berkovci), Csekefa (Čikečka vas), Felsőszentbenedek (Kančevci), Filóc (Filovci), Gerőháza (Lončarovci), Jánosfa (Ivanjševci), Kisfalu (Pordašinci), Kismálnás (Mlajtinci), Lendvakislak (Krnci), Lukácsfa (Lukačevci), Mártonhely (Martjanci), Mezővár (Tešanovci), Nagytótlak (Selo), Pártosfalva (Prosenjakovci), Rátkalak (Ratkovci), Szárazhegy (Suhi Vrh), Szécsiszentlászló (Motvarjevci), Szentbíbor (Sebeborci), Szerdahely (Središče), Újtölgyes (Noršinci), Úrdomb (Fokovci), Zalabagonya (Bogojina), Zalaivánd (Ivanci) és Zsidahegy (Vučja Gomila).

Története

A település első írásos említése 1366-ban történt. 1365-ben Széchy Péter fia, Miklós dalmát-horvát bán és testvére, Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak, mely birtokközpontjáról a felsőlendvai, felső-lindvai Bánfi, felső-lindvai Herczeg neveket is viselte. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Morauch et alia Dlorauch in districtu Sancti Martini" alakban szerepel. [2] A felsőlendvai váruradalom szentmártoni kerületéhez tartozott. A Széchyek fiági kihalásával a 17. század végén a Batthyányak birtoka lett.

Vályi András szerint "MARÁCZ. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Martyánczhoz nem meszsze, és annak filiája, határja meg lehetős." [3]

Fényes Elek szerint "Tót-Marácz, vindus falu, Vas vmegyében: 40 kath., 293 evang. lak. F. u. gr. Batthyáni." [4]

Vas vármegye monográfiája szerint "Tót-Morácz, 130 házzal és 710 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Mártonhely, távírója Muraszombat. Ág. ev. temploma 1893-ban épült. Néhai gróf Batthyány Lajosnak itt csinos kastélya volt." [5]

1910-ben 725, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben a községnek 6151, Alsómarácnak külön 719 lakosa volt.

Fájl:EC Moravske Toplice.jpg
Az alsómaráci evangélikus templom

Nevezetességei

  • Evangélikus temploma 1925-ben épült neogótikus stílusban, hajója mai formájában 1962-ben épült.
  • Termálfürdője 1960-ban felfedezett 72 fokos melegvízére épült, mely 1175-től 1467 m mélységből tör a felszínre. A fürdőnek ma mintegy 20 melegvizű medencéje van.

Jegyzetek

  1. ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alsómarác&oldid=7269910”