Ugrás a tartalomhoz

Polgárdi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Tambo (vitalap | szerkesztései) 2018. október 8., 13:45-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (vissza Hollófernyiges szerkesztésére)
Polgárdi
Légi felvétel a Szent István király-templommal
Légi felvétel a Szent István király-templommal
Polgárdi címere
Polgárdi címere		 Polgárdi zászlaja
Polgárdi zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásSzékesfehérvári
Jogállásváros
PolgármesterNyikos László (független)[1]
Irányítószám8154
Körzethívószám22
Népesség
Teljes népesség6664 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség95,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság146[3] m
Terület72,16 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájSárrét[4][5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 03′ 14″, k. h. 18° 18′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 14″, k. h. 18° 18′ 18″
Polgárdi (Fejér vármegye)
Polgárdi
Polgárdi
Pozíció Fejér vármegye térképén
Polgárdi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Polgárdi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Polgárdi város Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban. 2013. január 1-től 2014. december 31-ig a Polgárdi járás székhelye volt.

Közlekedés

Polgárdi területén két vasútvonalon három állomás és egy megállóhely található.

A településtől valamivel délre fut a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal, amelyen Kiscséripuszta vasútállomás és Polgárdi-Tekerespuszta megállóhely működik. Ezen a vonalon Budapest, Székesfehérvár, Siófok, Keszthely és Nagykanizsa érhető el személy- és gyorsvonatokkal.

A Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonal a településhez közelebb, attól északra fut két állomással, név szerint Polgárdi, Polgárdi-Ipartelepek van a város területén. Budapest, Székesfehérvár, Balatonfüred és Tapolca közelíthető meg ezen a vonalon személy-, illetve gyorsvonatokkal.

A város személygépkocsi-forgalma intenzív. Egy észak-déli kanyarral északkelet – délnyugat irányban halad át a településen a 7-es elsőrendű főút, amely Budapesttel, Székesfehérvárral és a Balatonnal köti össze a települést. A várostól délre fut az M7-es autópálya. Kisebb mellékút köti össze Kislánggal, Fülével és Jenőn át Nádasdladánnyal. Autóbuszok elsősorban Székesfehérvárral kötik össze, de Kisláng, Enying, Füle és Balatonfűzfő is jól elérhető. Távolsági járatok Budapest, Siófok és Tamási felől közlekednek erre.

Története

Polgárdi területéről számos őskori és ókori lelet került elő, de állandó település nyomai nem kerültek elő. Mindez arra enged következtetni, hogy a környék fontosabb vándorlási útvonal mentén terült el. A mai Dunántúlt időszámításunk előtt 12-ben foglalták el a Római Birodalom csapatai. Az akkor még nagyobb kiterjedésű, partjain ingoványos Lacus Pelso (mai nevén Balaton) mentén élt a mai Polgárdi szőlőhegyén Seuso, aki gazdag római polgár, esetleg a római hadsereg magas rangú tisztje, helytartója lehetett. Valamelyik barbár betörés alkalmával rejthette el a Seuso-kincset.

A vadásztál a Seuso-kincs egyik legfontosabb darabja. A páratlan régészeti lelet az 1970-es évek közepén került elő Polgárdi környékéről

Polgárdi térségében húzódott egy fontos római út, nem volt messze Gorsium (Tác) sem.

A középkorban három település létezett a mai Polgárdi területén: Cinca, Polgárdi és Bökénysomlyó[6][7], nyugatra klarissza kolostor helyezkedett el. Polgárdi első említése 1277-ből való. A település 1397-ben Batthyány György birtokába került, és egészen 1945-ig a Batthyányak kezén maradt.

A török fennhatóság Fehérvár 1543-as eleste után szilárdult meg a környéken, ám határterületről lévén szó sokszor kettős adóztatás áldozata lett (mind a magyar földesurak, mind a törökök fizettették a helybélieket), így népességszáma drasztikusan visszaesett.

A török kiűzése után Polgárdi környékén hamar megszerveződtek a majorságok. Polgárdi községként sok uradalmi szolgát vonzott letelepedésre, majd a 19. században polgári fejlődés indult Polgárdiban. A helyi lakosság tevékenyen részt vett az 1848-49-es szabadságharcban is.

A település korán, már 1861-ben kapcsolódott a vasúti hálózatba, a Déli Vasút Buda – Nagykanizsa vonalára, amely még ma is az egyik legfontosabb vasútvonal Magyarországon (a jelenlegi 30a és 30-as vasútvonalak). Később (1909-ben) a konkurens MÁV is létesített vonalat a településen: megépült a Börgönd és Tapolca között a Balatonmelléki Helyi Érdekű Vasút (mai 44-es illetve 29-es vonalak). Így a település Érd mellett Magyarország egyedüli olyan települése lehetett, ahol két párhuzamos vasútvonal is futott anélkül, hogy érintkeztek volna valamely állomáson. Természetesen a jó infrastruktúra nagyban hozzájárult a település gazdaságának növekedéséhez, így megjelent az élelmiszer- és az építőipar.

1972-ben az M7-es autópálya megépültével a település még előnyösebb helyzetbe került, végül Polgárdi 1997. július 1-jétől a köztársasági elnöktől városi rangot kapott.

2013-tól a Polgárdi járás székhelye, mely 2014 végén megszűnt. A települések, melyek a Polgárdi járásba tartoztak, az Enyingi vagy a Székesfehérvári járás részei lettek. Polgárdi az utóbbiba került.

Cinca

Cinca Árpád-kori település Polgárdi határába olvadt. Nevét az oklevelek 1212-ben említik először, ekkor Cincha alakban írták. 1212-ben a Baracska nemzetség-hez tartozó Ipolit feleségéről Margaretha -ról az oklevelek feljegyezték, hogy a baracskai egyháznak adta birtokát, 2-ekére való ökörrel, 4 rab cseléddel, és egy szőlőművelővel együtt, és a birtokhoz adott még 50 ökröt, 1 kanászt is. Cinca falu ma már csak helynév Polgárdi határában, a településtől délre. Az 1928-as térképen még fel van tüntetve Czincza p néven.

Bökénysomlyó

Bökénysomlyó a honfoglalás korában virágzó település volt, ma puszta Polgárdi határában, Székesfehérvártól és Szabadbattyántól délnyugatra. Nevét az oklevelek 1083-ban említették először, ekkor Bucan Sumliu és Bukensumlov alakokban fordult elő. A településen volt a Bökény nemzetség családi monostora. A korabeli oklevelekben maradt fenn, hogy a monostor egyik lakója Székesfehérvárott, a királyi bazilikában közreműködött I. István magyar király maradványainak oltárra emelésekor, ami a szentté avatását jelentette.

1268-ban Bökény nemzetségbeli Zakariást és a bökénysomlyói prépostot megidézték Nevegy (Alsónémedi) beiktatásánál. 1272-ben Bökénysomlyai Járdán comes leánya, Bébi Guga neje s győri káptalan előtt tesz bevallást. 1274 szeptember 26 és 29 között a gyermek IV. László hívei itt ütköztek meg a Héder nemzetségbeli Henrik fiakkal. Egy 1276-os oklevél szerint az itteni monostornak földje volt Kazsok, illetve Szil mellett (Somogy vármegye). 1287-ben Bökénysomlyai Csépán comes (ispán) királyi ember Küngös-ön (Veszprém vármegye). 1333-ban Bökény nemzetségbeli Fülöp Tabon (Somogy vármegye) kiadott oklevelében a Szabolcs vármegyei Devecserben levő birtokára költöző jobbágyoknak szabadságot ad. A monostor a Somlyó-hegyen, a mai Polgárdi-Ipartelepek felett állt.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
6807
6783
6917
6872
6628
6664
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,1% románnak mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,4%, református 11,8%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 18,9% (35,5% nem nyilatkozott).[8]

Nevezetességek

  • Szent István király római katolikus templom
  • református templom
  • Batthyány-vadászkastély
  • Somlyó-hegyi monostorrom
  • arborétum, benne Közép-Európa legmagasabb fája (egy kiszáradt mamutfenyő)
  • ifj. gróf Andrássy Gyula temetkezési helye

Érdekességek

  • A Polgárdi határában található PJ benzinkúton forgatták a Kútfejek című magyar akcióvígjátékot.

Testvértelepülései

Galéria

  • Református templom
    Református templom
  • Református templom és Szent István király-templom
    Református templom és Szent István király-templom
  • Szent István király-templom
    Szent István király-templom

Jegyzetek

  1. ↑ Polgárdi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Polgárdi, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. ↑ Lehet-e közük az 1881-ben talált ezüstöknek a Seuso-kincsekhez?, feol.hu
  7. ↑ Bökénysomlyó monostora, djnaploja.wordpress.com
  8. ↑ Polgárdi Helységnévtár

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Polgárdi&oldid=20495595”