Ugrás a tartalomhoz

Korduševci

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Korduševci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségBukolya
Jogállásfalu
Irányítószám35211
Körzethívószám(+385) 35
Népesség
Teljes népesség153 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság160 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 13′ 12″, k. h. 18° 05′ 28″45.220000°N 18.091000°EKoordináták: é. sz. 45° 13′ 12″, k. h. 18° 05′ 28″45.220000°N 18.091000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Korduševci témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Korduševci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Bukolyához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Bród központjától légvonalban 10, közúton 15 km-re északkeletre, községközpontjáról légvonalban 4, közúton 9 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli lejtőin fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település első írásos említése 1474-ben „Kordsewcz” alakban történt. Neve valószínűleg a magyar Kardos személynévből származik. A középkorban a több falut magában foglaló, Valkó megyéhez tartozó Verhovinai birtok része volt. Úgy tűnik, hogy a török megszállás során eredeti lakossága elmenekült és helyükre pravoszláv vlachok települtek be, akik a török haderő segédcsapatait képezték. Ezek egy része a török kivonulással elhagyta a települést. Néhány év múlva Boszniából menekült katolikus horvátok települtek ide.[2]

1698-ban „Kordusevczy” néven Jessevics hajdútelepülés keleti szomszédjaként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] 1730-ban az egyházi vizitáció jegyzőkönyve szerint 8 háza és Szent Józsefnek szentelt kápolnája volt. 1746-ban 9, 1758-ban 13 katolikus háza és 16 családja volt. 1760-ban az egyházi vizitáció 30 házat számlált itt. Közülük 11 ház katolikusé, 19 ház pedig pravoszlávoké volt.[2] A katonai határőrvidékek megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott.

Az első katonai felmérés térképén „Kordussevcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kordussevcze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kordussevcze” néven 44 házzal, 78 katolikus és 149 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 136, 1910-ben 244 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 60%-a szerb, 39%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 47%-a horvát, 42%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 161 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
136 142 137 187 221 244 267 315 157 313 272 226 200 174 160 161

Nevezetességei

[szerkesztés]

1927. októberében a falu területén 661 darab, 17.-18. századi ezüstdénárt találtak.[8]

Kultúra

[szerkesztés]

MPS „Korduševljani” néven férfi énekkar működik itt.

Oktatás

[szerkesztés]

A településen a bródi „Bogoslav Šulek” alapiskola négy osztályos területi iskolája működik.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]