Felsőszalatnok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Gornji Slatinik szócikkből átirányítva)
Felsőszalatnok (Gornji Slatinik)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségPodcrkavlje
Jogállásfalu
Irányítószám35201
Körzethívószám(+385) 35
Népesség
Teljes népesség92 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság185 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 15′ 47″, k. h. 17° 59′ 49″Koordináták: é. sz. 45° 15′ 47″, k. h. 17° 59′ 49″
SablonWikidataSegítség

Felsőszalatnok (horvátul: Gornji Slatinik) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Podcrkavljéhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 12, közúton 16 km-re északra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység területén, a Bródról Nekcsére menő főút keleti oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

Szalatnok első írásos említése 1250-ben történt a Borics nembeli István birtokaként. Később kárpótlásul asszonya megsebesítése és hat szolgájának meggyilkolása miatt a birtokot át kellett adnia az ugyancsak Borics nembeli Sándornak. Ezután egy bizonyos Kristóf nevű nemes vásárolta meg. Valószínűleg birtokmegosztás folytán már a török hódítás előtt két településre, Alsó- és Felsőszalatnokra osztották fel.[2] 1422-ben a két részt „Felsewzalathnok”, illetve „Alsozalathnok” néven említik. Részben köznemeseké volt, részben Tomica mezővárosához tartozott.[3] 1545-ben a török defterben Szalatnokot a Vrhovaci náhije részeként említik. A török uralom idején pravoszláv vlachokat telepítettek ide.[2] Az 1698-as kamarai összeírásban nem találjuk, valószínűleg puszta volt.[4] A katonai közigazgatás megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott. 1730-ban és 1746-ban a vizitáció jelentése szerint Szalatnok újra egységes település. 1730-ban 15, 1746-ben 29 katolikus ház állt itt. Már 1734-ben említik a régi templom alapjain épített Szent Katalin fakápolnát. Az 1758-as vizitációs jelentésben Szalatnok már ismét két település. 1760-ban Felsőszalatnok 12 házában 23 család és 141 katolikus lakos élt.[2]

Az első katonai felmérés térképén „Ober Slatnik” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szlatinik (Gornyi)” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szlatinik (Gorni)” néven 120 házzal, 519 katolikus és 110 ortodox vallású lakossal találjuk.[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 104, 1910-ben 224 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 98%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 90 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[7][8]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
104 0 0 138 177 224 204 236 222 217 210 169 118 93 94 90

Nevezetességei[szerkesztés]

Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus templomát a régi templom helyén 1871-ban építették.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]