Ugrás a tartalomhoz

Ercsi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2018. november 14., 22:27-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10))
Ercsi
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Ercsi címere
Ercsi címere		 Ercsi zászlaja
Ercsi zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásMartonvásári
Jogállásváros
PolgármesterGyőri Máté Béla (FIDESZ-KDNP)[1]
JegyzőDr. Feik Csaba
Irányítószám2451
Körzethívószám25
Népesség
Teljes népesség8136 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség122,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság70[3] m
Terület65,31 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájÉrd–Ercsi-hátság[4][5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 14′ 59″, k. h. 18° 53′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 59″, k. h. 18° 53′ 28″
Ercsi (Fejér vármegye)
Ercsi
Ercsi
Pozíció Fejér vármegye térképén
Ercsi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ercsi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ercsi (horvátul: Erčin) város Fejér megye északkeleti szélén, a Martonvásári járásban.

Fekvése

A megye északkeleti részén, a Duna jobb partján fekszik.

Közlekedés

A Budapest–Pusztaszabolcs-vasútvonal mellett fekszik, Ercsi vasútállomáson az elővárosi vonatok állnak meg.

A város a 6-os elsőrendű főút mentén terül el, amelyre az M7-es autópályáról; Martonvásár és az azt kettészelő 7-es elsőrendű főútról, Ráckeresztúr érintésével, az M6-os keresztezésével egy mellékút kapcsolódik. Az 1120-as, 1121-es, 1125-ös, 8185-ös, 8189-es, 8238-as és 8240-es járatok által sűrű autóbusz összeköttetésben áll Budapesttel, Martonvásárral, Százhalombattával és Dunaújvárossal.[6]

A településnél komp is működik a Dunán, amely Szigetújfaluval köti össze a várost.

Részei

Története

A Duna közelsége már az újkőkorban vándorlási útvonal részévé tette. Kisebb település volt itt a bronzkorban és a római korban is.

Első említése 1037-ből való a bakonybéli apátság alapítóleveléből. Ekkor I. István javadalmaként szerepelt az Ercsi halászat. A faluban magánalapítású bencés kolostor is működött. A település a továbbiakban is jelentős a környéken, de a térség vezető szerepét mégis Martonvásár látta el.

1526-ban a Duna mentén Buda felé tartó törökök feldúlták a falut, de elnéptelenedése csak a 16. század második felében zajlódott. Az 1620-as évektől kezdve – a török uralom lazulásával –, jobb megélhetést kereső délszlávok kezdték benépesíteni a nagyrészt elhagyott falut, amely 1636-ban mezővárosként ismeretes, 1686-ban pedig végleg megszabadult muzulmán uraitól.

A megújult ercsi Eötvös-kápolna

Ercsi a továbbiakban sokat gyarapodott, elsősorban népesség tekintetében, mivel a környék valódi központja Adony lett. 1689-ben ortodox kolostor, 1767-ben római katolikus templom létesült a településen. A 18. század vége felé a Mezőföld többi területéhez hasonlóan Ercsi körül is majorságok alakultak, ám a település ettől függetlenedve élt, egyre nagyobb számban jelentek meg iparosok és kereskedők itt. Végül 1800-ban kapta meg a mezővárosi rangot.

A céhes ipar mellett hamarosan megjelentek a nagyobb üzemek is. Az 1830-as években a Lilien-birtokon szesz- és likőrgyár létesült, amely később cukorgyártással is foglalkozott. Nem sokkal később Eötvös Ignác birtokán is burgonyacukor és keményítőgyár kezdte működését. Dunai kikötője pedig a kereskedelem fontos színhelye volt. Azonban a mezőváros középkorias szerkezete, de a nagybirtokosok se tettek komolyabb fejlődést lehetővé Ercsiben. Lakosai nagyrészt magyar nemzetiségűek, kisebbségben délszlávok (horvátok), németek, szlovák, zsidók és cigányok voltak.

1882-ben készült el a települést is érintő, Budapestet Pécscsel összekötő vasútvonal, azonban csak az 1910-es évek hoztak nagyobb változást Ercsi életében. 1912-ben épült meg Közép-Európa sokáig legkorszerűbb cukorgyára a vasútállomás közelében, amely azonban nagyrészt csak idénymunkát biztosított.

1944-ben itt keltek át először a szovjet csapatok a Dunán, ami szükséges volt Budapest bekerítéséhez.

A II. világháború után a településszerkezet nagyban átalakult. A cukorgyárat 1948-ban államosították, a nagybirtokokon kisparaszti földek, majd Tsz jött létre, illetve 1950-ben a Honvédség egy pontonos-hidász dandárja alakult meg itt.

A főváros közelsége sok embert csábított az ingázásra, ám lakosságszáma nem fogyott, mivel több közintézmény is nyílt a településen, amely 1970-ben nagyközségi, 2000-ben pedig városi rangot kapott.

Nevének eredete

Az Ercsi név a magyar ér (patak) szó kicsinyítő képzővel ellátott származékából ered. Valószínűleg a településen átfolyó Rába-patakot is egykor Erecsnek nevezhették.[7]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
8139
8078
8050
8065
8015
8182
8136
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,3%-a magyarnak, 9,2% cigánynak, 1,4% horvátnak, 0,4% németnek, 0,3% románnak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,7%, református 6,3%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 26% (30,8% nem nyilatkozott).[8]

Gazdaság

  • Mezőgazdasága fejlett. Elsősorban a gabona-, kukorica-, cukorrépa- és napraforgótermesztésre alapszik. Az élelmiszeripar is jellemző, 1998-ig jelentős cukorgyártás is folyt. Kisebb könnyűipari létesítmények működnek a kialakított Ipari Parkban.
  • Fő megélhetési forrása a szolgáltatás és kereskedelem, amelynek a város nagy átmenő forgalma és regionális központi jellege egyaránt kedvez.
  • Ercsiből nyílik a MOL kőolajfinomítójának déli kapuja. Százhalombatta területéről Ercsi északi részébe is átnyúlik a finomító területe.

Kultúra, oktatás, sport

A településen iskola és több óvoda is működik. Utóbbiak gyógypedagógiai és zeneiskolai részleggel. A városban az Eötvös József Művelődési Ház a legjelentősebb kulturális intézmény színházteremmel és 22 000 kötetes könyvtárral.

A városi Sportcsarnok kézilabdapályával, küzdőtérrel és úszómedencével várja a sportolni vágyókat. Ercsinek a 20. század elején alakult egy focicsapata, az Ercsi Kinizsi SE. A városnak jól szereplő kézilabda csapata is van, az Ercsi SE. A csapat az NB1/B tagja.A város civil szervezetekben is bővelkedik, amelyek igyekeznek Ercsit még gazdagabbá, színesebbé és színvonalasabbá tenni. Ilyen az Ercsi Polgárok Egyesülete,[9] is ] amely Eötvös József örökségét követi. Az Eötvös József Általános iskola mindenki számára elérhető honlapját az általános iskola tanulói nemrégen készítették el,[10] szintén hozzájárulva az informatikai fejlődéshez. A kulturális élet fejlődését hivatva fellendíteni elindult a város első internetes bulvárlapja is.[11]

Ercsiben az informatikai rendszer fejlesztésének részeként megvalósulóban van a korszerű honlapok szerkesztése, amelyeken keresztül előre informálódhat és alapos ismereteket szerezhet Ercsiről[12] a városba látogató turista.

Nevezetességei

  • Eötvös József
    Eötvös József
  • Petőfi szobor
    Petőfi szobor
  • Nepomuki Szent János
    Nepomuki Szent János
  • Református templom
    Református templom
  • Az Ercsi Kisvasút gőzmozdonya
    Az Ercsi Kisvasút gőzmozdonya
  • Mohács emlékmű
    Mohács emlékmű
  • Ercsinél elesett szovjet katonák temetője
    Ercsinél elesett szovjet katonák temetője
  • 2. világháborús emlékmű
    2. világháborús emlékmű
  • 1. világháborús emlékmű
    1. világháborús emlékmű
  • Ercsi, egészségügyi központ légi fotón
    Ercsi, egészségügyi központ légi fotón
  • Eötvös-kápolna és obeliszk légi felvételen
    Eötvös-kápolna és obeliszk légi felvételen
  • Cukorgyári római katolikus Szent Erzsébet kápolna
    Cukorgyári római katolikus Szent Erzsébet kápolna
  • Ercsi római katolikus temploma madártávlatból
    Ercsi római katolikus temploma madártávlatból

Nevezetes személyek

Ercsi nevezetes szülöttei


Jegyzetek

  1. ↑ Ercsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Ercsi, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. ↑ http://www.knykk.hu/images/m_fm_2016/a_fm_helysegnev.pdf
  7. ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó, 1980.
  8. ↑ Ercsi Helységnévtár
  9. ↑ [www.ercsipolgarok.gportal.hu Ercsi Polgárok Egyesülete]. (Hozzáférés: 2011. október 9.)
  10. ↑ Az általános iskola honlapja
  11. ↑ Ercsi Bulvár
  12. ↑ Turisztikai portál

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ercsi&oldid=20657571”