Egynyári szélfű
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Mercurialis annua L. | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Egynyári szélfű témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Egynyári szélfű témájú médiaállományokat és Egynyári szélfű témájú kategóriát. |
Az egynyári szélfű vagy szélfű (Mercurialis annua) a Malpighiales rendbe, azon belül a kutyatejfélék családjába tartozó növényfaj.
Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]
Kertekben, erdők szélén, parlagokon élő egyéves, kopasz, kétlaki növény.
Megjelenése, jellemzői[szerkesztés]
Szára 20-30 centiméter magasra is megnőhet, a szár felső részén található az elágazó virágzata. Levelei átellenesek, tojásdad alakúak, csipkés, vagy fűrészes szélűek. Virágai aprók, zöld színűek a levélhónaljban találhatóak csomókban.
Hatóanyagai[szerkesztés]
Drogja (Mercurialis herba) szaponint, illóolajat, glikozidát, keserű anyagot, metilamint, trimetilamint, valamint kolinszerű anyagot tartalmaz.
Gyógyhatásai[szerkesztés]
Az állatgyógyászatban használják hashajtó és vizelethajtó hatásai miatt.
Gyűjtése[szerkesztés]
A föld feletti részt gyűjtik virágzáskor.
Források[szerkesztés]
- Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények, Medicina könyvkiadó, Budapest 1987.
