Benkovac (Okucsány)
| Benkovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Okucsány |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35430 |
| Körzethívószám | (+385) 34 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 78 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 18′ 22″, k. h. 17° 12′ 07″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 22″, k. h. 17° 12′ 07″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Benkovac (1931-től 1991-ig Benkovac Okučanski) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Okucsányhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Bródtól légvonalban 65, közúton 80 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 37, közúton 51 km-re nyugatra, községközpontjától 5 km-re északra, a Psunj-hegység lejtőin, a Sloboština-patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A település határában talált régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban lakott volt. A Benkovacot Cagéval összekötő út közelében 1953-ban Marcel Gorenc azonosította a „Kućište” nevű lelőhelyet, ahol kézzel, korongolás nélkül durván, sok homokkal kidolgozott kerámiákat talált. Maga a terület deltoid alakú volt, melyet vízmosások és a fa szállításához kialakított utak szeltek keresztül. A terület fákkal és bozóttal sűrűn be volt nőve és csak a magasabban fekvő része volt tisztás. A leletek korát Gorenc a neolitikumra, vagy a történelem előtti időszak késői szakaszára tette.
Az Okucsány-Benkovac úttól keletre a „Brod” nevű szántóterület északi részét átszelő mezei út mellett az „Otrnci” lelőhelyen[2] a tulajdonosok nagyobb tégladarabokat, építőanyag törmeléket és mozaikdarabokat találtak. 1955-ben és 1960-ban a teljes, mintegy száz négyzetméteres mozaikot feltárták, melyről bebizonyosodott, hogy egy nagyméretű, reprezentatív épület központi részén helyezkedett el. Az épület nyilvánvalóan ókori villagazdaság, ún. „villa rustica” központi épülete volt. A leletek között az ókori kerámiák mellett római pénzeket is találtak.
A kora középkorban a lesnicai birtok feküdt az akkor Lesnicának, ma Sloboštinának nevezett patak mentén. A Szávától a Lesnica keleti partján a Psunj-hegységig terjedő birtok neve „Leznikmelléke” volt. A birtokot II. András 1210-ben kelt oklevele említi először, melyben a templomosok lovagrendjét megerősíti többek között az egykor Pozsega várához tartozott Lesnissa és Racessan földjeinek birtokában és leírja e földek határait. A török 1536 és 1544 között foglalta el ezt a területet, melynek székhelye az innét keletre található Ság vára volt. A török uralom idején Boszniából pravoszláv szerbeket telepítettek ide. A térség csak 1687-ben szabadult fel a török uralom alól.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Benkovacz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Benkovacz” néven szerepel. [3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Benkovacz” néven 28 házzal, 2 katolikus és 210 ortodox vallású lakossal találjuk. [4] A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegyéhez csatolták.
1857-ben 215, 1910-ben 402 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 98%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.
1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 93%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során a település már a háború elején 1991 tavaszán szerb ellenőrzés alá került. 1995. május 2-án a „Bljesak-95” hadművelet második napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a településnek 120 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 215 | 242 | 236 | 307 | 310 | 402 | 400 | 362 | 243 | 278 | 277 | 277 | 245 | 189 | 171 | 120 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1900-ban épült, de ezt 1941-ben az usztasák lerombolták. A mai templomot a 20. század utolsó éveiben kezdték építeni a régi templom alapjain.
- Római villa maradványai az Otrnci lelőhelyen, a település határában.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1701.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 48. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 159. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
- Okučani kulturális emlékei (horvátul)
- A Bljesak-95 hadművelet Archiválva 2019. április 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
- Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 22. oldal. (horvátul)
