Bögöt

Bögöt
Szt. Ferenc templom
Bögöt címere Bögöt zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Vas
Járás	Sárvári
Jogállás	község
Polgármester	Farkas László
Irányítószám	9612
Körzethívószám	95
Népesség
Teljes népesség	381 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	76,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	4,99 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 15′ 13″, k. h. 16° 49′ 45″47.25353, 16.82906
Bögöt Pozíció Vas vármegye térképén
Bögöt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bögöt témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bögöt (horvátul: Bogut) község Vas megyében, a Sárvári járásban.

Fekvése

A Gyöngyös-sík keleti peremén, a 88-as főút közelében fekszik, Sárvártól kb 8 km-re nyugatra. Porpác (2,5 km) és Csénye (5 km) települések veszik körül. A legközelebbi vasútállomás Porpácon van (kb. 2 km-re).

Története

Első okleveles említése 1325-ből származik, de a honfoglalókra jellemző török eredetű neve régebbi keletkezést feltételez. Az ásatások során előkerült a Savariából Arrabonába vezető római hadiút maradványai is. Lipp Vilmos már 1875-ben bögöti halmokról, római kori temetkezésről és útról számolt be. A település határában ezek a vaskori halomsírok ma is megtalálhatók.

Kőkereszt a falu szélén

1325-ben hivatkoznak a bögöti és csabi nemesek 1287-ben írásba foglalt birtokcseréjére. Eszerint már az Árpád-korban megtelepült. A középkorban végig köznemesek birtokolták. 1321-től a bögöti és a vépi, illetve váti nemesek közötti birtokügyekről olvashatunk. 1475-ben a bögöti Tankó család birtokát, a Bögöt határában feküdt Bot-Simon-ülését említik. 1549-ben egytelkes nemeseké a falu. Középkori templomára nem ismerünk adatot. Mai római katolikus temploma állítólag középkori eredetű, de többször átépítették. A török kort átvészelt falu a mai belterület alatt, a katolikus templom körül kereshető.

A település területén létezhetett a középkorban az egykori Kápolnafölde község is. A jáki apát 1321-ben említi Kápolnafölde nevű birtokát, ahol Szent Egyed tiszteletére épült kápolna állt, és azt a monyorókeréki birtokért cserében odaadta bögöti Kázmér fiainak. A hiányosan megmaradt határjárásban szerepel a Szombathelyre vezető Öttevény út is. A római kori utat ezen a néven a 19. századig nyilvántartották a szomszédos Váton. A 15. században a Váti családé volt. Korán elnéptelenedett, mert 1438-tól pusztaként említik. Kápolnaföldét és az egykori kápolnát a nyugati oldalon lévő mai Nagy erdő dülő területére lokalizálták.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	398	393	384	405	386	381
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,3%-a magyarnak, 0,8% németnek, 3% cigánynak mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,7%, református 0,8%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 0,5% (15,5% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• Római katolikus templom - középkori eredetű, de többszöri átépítésen esett át. A templom bejárata fölött helyezkedik el a falu első világháborús hősi halottainak emléktáblája. A második világháború hősi halottainak önálló emlékmű állít emléket. Az ezredfordulóra készült el a templom előtti területen az Y-alakú, Assisi Szent Ferencet, I. Szent Istvánt és feleségét, Bajor Gizellát ábrázoló fa emlékmű.
• A településen áthalad az Országos Kéktúra.