Bódhimanda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szamantabhadra bódhiszattva szobra az Omej-hegyen

Bódhimanda (szanszkrit és páli; kínai: 道場, pinjin: dàochǎng) a buddhizmusban használatos fogalom, amelynek jelentése „a megvilágosodás helye”. Haribhadra szerint „az a hely ahol a megvilágosodás esszenciája jelen van”.[1] A hasonló helyesírás ellenére a bódhimanda nem azonos a bódhimandala kifejezéssel, amely „megvilágosodási kört” jelent.[1]

A bódhimandákat gyakran keresik fel buddhista zarándokok, és gyakran válnak népszerű turistacélponttá is egyben. Különböző buddhista irányzatban is úgy tartják, hogy a bódhimandák spirituálisan tiszta helyszínek, amelyek elősegítik a meditáció gyakorlását és a megvilágosodás lehetőségét.

A különböző buddhista iskolák gyakran különböző véleményen vannak az egyes bódhimandák helyszínét és jelentőségét illetően. A déli, théraváda irányzat érthető okokból az indiai szubkontinens bódhimandáit emeli ki, míg az északi mahájána iskolák gyakrabban üdvözítik a kínai, japán, és tibeti helyszíneket.

Híres bódhimandák Indiában[szerkesztés]

Híres bódhimandák Kínában[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Thurman, Robert. The Holy Teaching of Vimalakīrti: A Mahāyāna Scripture. 1992. p. 120