Ugrás a tartalomhoz

Ájatana

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2019. november 14., 23:47-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2019. november 14.) ezen a változaton alapul.
A sorozat témája
Buddhizmus

Körvonalakban
Buddhizmus portál

Sablon:Buddhizmus

Az ájatana (páli; szanszkrit) buddhista fogalom, amelynek magyar fordításai érzéktartomány,[1]észlelési tartomány,[2] érzékszerv alapja.[3] A buddhizmusban hat belső (páli: addzshattikáni ájatanáni - "szervek", "kapuk", "ajtók", "erők", "gyökerek"[4]) és hat külső (báhiráni ájatanáni - "érzékelés tárgyai") érzékelési alapot különböztetnek meg. Tehát hat pár (szerv-tárgy) észlelési alapot különböztetnek meg:

  • a szem és a látható dolgok
  • a fül és a hangok
  • az orr és a szagok, illatok
  • a nyelv és az ízek
  • a test és az érintés
  • a tudat és a mentális tárgyak.

A buddhizmus és más indiai episztemológiák[5][6] hat "érzékszervet" különböztetnek meg, a Nyugaton elterjedt öttel szemben. A buddhizmusban a "tudat" egy belső érzékszerv, amely kapcsolatba lép a mentális tárgyakkal: érzékszervi kapcsolódások, érzések, észlelés és akarat.[7]

A sadájatana mind a hat érzékszervet és azok érzékelését jelenti a függő keletkezés tizenkét oksági láncszemével (nidána) kapcsolatban.[8]

A páli kánonban

A négy nemes igazságban szerint a szenvedés (páli, szanszkrit: dukkha) a sóvárgás (páli: tanhá; szanszkrit: tṛṣṇá). A függő keletkezés oksági láncolatában Buddha az érzékelést nevezi a sóvárgás okának, amely a kapcsolatból (szparsá) ered (lásd a 2. ábrán). Tehát a sóvárgástól és a szenvedéstől való megszabaduláshoz alaposan meg kell ismerni az érzéktartományokat.

Érzékelési mezők

 1. Ábra: A páli kánon hatok hat csoportja:
 
  észlelési tartományok  
 
→ 		  é
r
z
é
s
e
k 		   
 
→ 		  s
ó
v
á
r
g
á
s 		   
  "belső"
érzékelés
szervei 		<–> "külső"
érzékelés
tárgyai 		 
 
↓ ↓
↓ kapcsolat
↓ ↑
   
tudatosság
  		 
 
  1. A hat belső érzékelési tartomány a szem, fül,
    orr, nyelv, test & tudat.
  2. A hat külső érzékelési tartomány formák,
    hang, szag, íz, érintés & mentális tárgyak.
  3. Érzékszerv-specifikus tudatosság lép fel, amely függ
    a belső és külső érzékelési tartományoktól.
  4. A kapcsolat a belső és a külső érzékelési tartomány
    valamint a tudatosság kapcsolódása.
  5. Az érzés a kapcsolattól függ.
  6. a sóvárgás az érzéstől függ.
 Forrás: MN 148 (Fordította: HoD, 2009)    részletek
 
↑
12
oksági láncszem
↓ 		Tévelygés  
 
Formations
 
Tudatosság
 
Név és forma
 
Hat érzéktartomány
↓
Kapcsolat
↓
Érzés
↓
  Szenvedés ← Sóvárgás   Megszüntetés   Az ösvény  
 ← 4 nemes igazság →
  Ragaszkodás  
 
Létesülés
 
Születés
 
Öregkor és halál
 
Figure 2: A tizenkét nidána és
a négy nemes igazság:
hogyan vezetnek az érzékelési mezők szenvedéshez.[9]

A páli kánonban több száz szövegben szerepelnek az érzékelési mezők.[10] A beszédekben különböző szövegkörnyezetben szerepelnek:

  • a hatok (Pali: csakka):
    az érzékelési alapokat két hatos csoportra vannak osztva: hat érzékszerv (vagy belső alapok) és tárgyak (vagy külső alapok). A hat párból különböző mentális tényezők keletkeznek. Így például, amikor jelen vagy egy fül és egy hang, akkor az ezzel kapcsolatos tudatosság (páli: vidzsnyána) lép fel. A három elem együttállása (dhátu) eredményezi az ún. "kapcsolatot" (szparsá), amely után kialakul a kellemes, kellemetlen vagy semleges érzés vagy érzékelés (vedaná). A "sóvárgás" (tanhá) ezekből az érzésekből keletkezik (lásd 1. ábra). Ehhez hasonló a "A hatok hat csoportja " beszéd (Chachakka Sutta, MN 148), ahol a "hatok hat csoportját" (szem-alap, fül-alap, orr-alap, nyelv-alap, test-alap és elme-alap) vizsgálják és végül üresnek találják.[11]
  • "a minden" (páli: szabba):
    Az "A minden" (SN 35.23) című beszédben Buddha azt állítja, hogy a "minden" a hatok hat csoportját jelenti.[12]
  • a tizenkét nidána (páli, szanszkrit: nidána):
    Ahogy az az alábbi kapcsolódó buddhista koncepciókban és a 2. ábrán, az érzékelési alapok fontos kapcsot jelentenek az újjászületések végtelen körforgásában, azaz a tizenkét nidánában, amelyet a létkerék (szanszkrit.: bhavacsakra) ábrázol.[13]

"Lángoló vágy, gyűlölet és csalódás"

Az "A viperák" beszédben (Aszivisza-szutta, SN 35.197) Buddha egy "üres faluhoz" hasonlítja a belső érzékelési alapokat és a "falut fosztogató banditákhoz" a külső érzékelési alapokat. Ezzel a metaforával Buddha bemutatja, hogyan támadják az "üres"[14] érzékszerveket a "kellemes és kellemetlen" érzékelési tárgyak.[15]

Ugyanebben a gyűjteményben máshol (SN 35.191), "A tiszteletreméltó Kotthitának szóló beszéd"-ben Buddha egyik legfőbb tanítványa Száriputta világossá teszi, hogy az érzékszervvel és tárgyával kapcsolatos valóságos szenvedés nem a belső természetükből, jellegükből fakad, hanem a "béklyókból" (itt az jelenti, hogy "vágy és vágyakozás"), amely az érzékszerv és a tárgya kapcsolatából fakad.[16]

Buddha megvilágosodása után tartott "Tűzbeszédében" (Adittaparijája-szutta, SN 35.28) elmagyarázza az érzéktartományokat és az azzal kapcsolatos mentális folyamatokat:

"– Szerzetesek, már minden ég! És mi az a minden? Ég a szem, égnek a színek, ég a látvány tudati felfogása, ég a látás folyamata, ég a látási folyamatból származva keletkező érzet, akár kellemes, akár szenvedésteli, akár közömbös. És mitől ég? Én azt állítom, hogy a szenvedély tüzétől, a harag tüzétől és a tompaság tüzétől ég; a születéstől, öregségtől, haláltól, bánattól, siránkozástól, szenvedéstől, borútól és bajtól ég."[17]

A szenvedés tüzének kioltása

Buddha azt tanította a hagyományok szerint, hogy ahhoz, hogy valaki megmeneküljön az érzék alapok veszélyei elől, meg kell tanulni megérteni azokat szennyeződésektől mentesen. A "Béklyók levedlése" (SN 35.54) példabeszédben Buddha szerint akkor szabadulhat meg valaki a béklyóktól, ha az érzék alapokat, a tárgyakat, a tudatosság-alapot és az észleléseket állandótlannak" (páli: aniccsa) látja.[18] Ehhez hasonlóan, a "Bilincsektől való megszabadulás" (SN 35.55) beszédben Buddha azt mondja, hogy úgy lehet megszabadulni a béklyóktól, hogy a korábban említett öt hatos csoportra "nem-énként" (anatta) tekint.[19]

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ www.kungfu.sport.hu - Tenigl-Takács László: A jógácsára filozófiája, Farkas L ő rinc Imre Könyvkiadó Budapest, 1997 Archiválva 2013. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben - olvasva: 2015.02.08.
  2. ↑ www.buddhista-szakkor.wdfilles.com - Szegedi Mónika: Szándéketika és pszicho-kozmikus összeomlás: apokaliptika a buddhizmusban - olvasva: 2015.02.08.
  3. ↑ www.buddhistaminilexikon.blogspot.hu - Pratítja szamutpáda, Függô keletkezés, 2008. szeptember 19. - olvasva: 2015.02.08.
  4. ↑ Pine 2004, 102. o.
  5. ↑ Hamilton (2001), 53. o.
  6. ↑ Lásd még: Pine 2004, 101. o.
  7. ↑ Lásd, például, Bodhi (2000a), 288. o.
  8. ↑ Rhys Davids & Stede (1921–5), 699. o.[halott link]
  9. ↑ Ez az ábra Bhikkhu Bodhi egyik előadása alapján készült (Bodhi, 2005, kezdési időpont: 50:00). Természetesen az egész előadáson sokszor elhangzik a négy nemes igazság, a véget nem érő 12 nidána a szenvedés egy formája. Az utolsó két láncszemet kifejezetten a szenvedés részeinek nevezte Buddha a négy nemes igazságban (például a Dhammacsakkappavattana-szuttában).
  10. ↑ A legtöbbször a Szamjutta-nikája, 35. fejezetében szerepel a kifejezés, a "A hat érzékalap könyvében" (Szal-ájatana-vagga). Például: Bodhi (2000b) a Szamjutta-nikája kiadása 248 beszédet tartalmaz.
  11. ↑ Nāṇamoli & Bodhi (2001), 1129–36. o.; és Thánisszaró (1998a).
  12. ↑ Bodhi (2000b), 1140. o.; és Thánisszaró (2001b).
  13. ↑ Bodhi, 2005a, 316. o.
  14. ↑ Bodhi, 2000b, 1163–64. o.
  15. ↑ Bodhi (2000b), 1237–1239. o.
  16. ↑ Bodhi (2000b), 1230–1231. o.
  17. ↑ www.a-buddha-ujja.hu - Fordította: A páli fordító csoport: SN 35.28 Ādittapariyāya Sutta - Az égés példázata - olvasva: 2015-02-08.
  18. ↑ Bodhi (2000b), p. 1148.
  19. ↑ Bodhi (2000b), 1148. o.

Források

  • Aung, S.Z. és C.A.F. Rhys Davids (ford.) (1910). Compendium of Philosophy (Translation of the Abhidhamm'attha-sangaha). Chipstead: Pali Text Society. Cited in Rhys Davids & Stede (1921–5).
  • Bodhi, Bhikkhu (szerk.) (2000a). A Comprehensive Manual of Abhidhamma: The Abhidhammattha Sangaha of Ācariya Anuruddha. Seattle, WA: BPS Pariyatti Editions. ISBN 1-928706-02-9.
  • Bodhi, Bhikkhu (ford.) (2000b). The Connected Discourses of the Buddha: A Translation of the Samyutta Nikaya. (Part IV is "The Book of the Six Sense Bases (Salayatanavagga)".) Boston: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-331-1.
  • Bodhi, Bhikkhu (2005a). In the Buddha's Words: An Anthology of Discourses from the Pali Canon. Boston: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-491-1.
  • Buddhagósza, Bhadantācariya (1999). The Path of Purification: Visuddhimagga. (Chapter XV is "The Bases and Elements (Ayatana-dhatu-niddesa)".) Seattle, WA: BPS Pariyatti Editions. ISBN 1-928706-00-2.
  • Hamilton, Sue (2001). Indian Philosophy: A Very Short Introduction. Oxford: Oxford University Press. ISBN 978-0-19-285374-5.
  • Red Pine. The Heart Sutra: The Womb of the Buddhas (2004) Shoemaker & Hoard. ISBN 1-59376-009-4
  • Soma Thera (2003). The Way of Mindfulness: English translation of the Satipaṭṭhāna Sutta Commentary. Kandy, Sri Lanka: Buddhist Publication Society. ISBN 955-24-0256-5.
  • Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (2004). Asivisa Sutta: Vipers (SN 35.197). - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn35/sn35.197.than.html.
  • Upatissa, Arahant, N.R.M. Ehara (trans.), Soma Thera (ford.) and Kheminda Thera (trans.) (1995). The Path of Freedom (Vimuttimagga). Kandy, Sri Lanka: Buddhist Publication Society. ISBN 955-24-0054-6.
  • Vipassana Research Institute (VRI) (ford.) (1996). Mahāsatipaṭṭhāna Sutta: The Great Discourse on Establishing Mindfulness (Pali-English edition). Seattle, WA: Vipassana Research Publications of America. ISBN 0-9649484-0-0.

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ájatana&oldid=21936424”