Szudán
| Szudáni Köztársaság | |||
| جمهورية السودان Jumhuriyat as-Sudan Republic of the Sudan | |||
| |||
| Nemzeti mottó: Al-Nasr Lana (arabul: Miénk a győzelem) Nemzeti himnusz: Nahnu Jund Allah Jund Al-Watan | |||
.svg) | |||
| Fővárosa | Kartúm | ||
 é. sz. 15° 38′, k. h. 32° 32′Koordináták: é. sz. 15° 38′, k. h. 32° 32′ | |||
| Államforma | köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| a Szuverén Tanács elnöke[1] | Abdel Fattah al-Burhan | ||
| kormányfő | Abdalla Hamdok | ||
| Hivatalos nyelv | arab, angol | ||
| függetlenség | Egyiptomtól és az Egyesült Királyságtól | ||
| kikiáltása | 1956. január 1. | ||
| Tagság | Lista | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 40 533 330 fő (2017)[2] | ||
| Rangsorban | 34 | ||
| Becsült | 41 801 533[3] fő (2018) | ||
| Rangsorban | 34 | ||
| Népsűrűség | 17 fő/km² | ||
| GDP | 2005 | ||
| Összes | 85 461 millió USD (60) | ||
| Egy főre jutó | 2 242 USD (126) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 1 886 068 km² | ||
| Rangsorban | 16 | ||
| Víz | 5% | ||
| Időzóna | EAT (UTC+3) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Szudáni font (SDD) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | SUD | ||
| Hívószám | 249 | ||
| Segélyhívó telefonszám | 999 | ||
| Internet TLD | .sd | ||
| Villamos hálózat | 230 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
| ||
| Közlekedés iránya | jobb | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szudáni Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
Szudán Afrika harmadik legnagyobb területű országa a kontinens északkeleti részén.
Az ország a hosszú háborús konfliktus miatt a szétesés szélére sodródott. Dél-Szudán egy 2005-ös megállapodás alapján megrendezett népszavazást követően 2011. július 9-én bejelentette függetlenségét, így függetlenedett, de még Abyei és Dárfúr tartományok is pályáznak az önállóságra.[4]
Földrajz
Domborzat
Az ország nyugati részét hatalmas homokkő táblák építik fel, amelyekből szigethegységek emelkednek ki, északnyugaton az Uveinat-hegység (1934 m), az ország déli részén a Nubah-hegység (1450 m). A csádi határ mentén a Darfúr 800–1200 m magas fennsíkjából a Marra-hegység vulkáni tömege tör 3088 m magasságba. Az ország legmagasabb pontja a Deriba-kráter (3042 m).
-
Domborzati térkép -
Szudán műholdas képe -
Éghajlati térkép (angol) piros: trópusi sivatagi
Vízrajz
Az ország tengelyében a Nílus mentét szegélyező, tágas, északon elkeskenyedő síkság húzódik, amelyet három oldalról hegyvidék övez. Észak-déli kiterjedése következtében érvénybe jutnak a földrajzi övek a szavannától a sivatagig. Legjelentősebb folyók: Nílus, Fehér-Nílus (Bahr al Jabal), Kék-Nílus (Bahr al Jabal Azraq), Atbara. A Fehér-Nílus délen lép be az országba, és Kartúmnál folyik össze a Tana-tóból eredő Kék-Nílussal. Itt kezdődik tulajdonképpen a Nílus folyam.
Éghajlat
Szudán a Szaharához tartozik, de Kartúmtól dél felé az évi átlagos csapadék mennyisége fokozatosan 150-ről 1000 mm-re nő. Kevés az eső, és szabálytalan időközökben hullik, az esős évszak az ország középső részén pedig 2-3 hónapig tart (többnyire áprilistól októberig). Egész évben északkeleti szelek fújnak. Kartúmban a januári középhőmérséklet 23 °C, a júliusi 34 °C. Az évi csapadékmennyiség 150 mm.
Élővilág, természetvédelem
Az elsivatagosodás komoly probléma Szudánban. Ez a folyamat áll a dárfúri konfliktus hátterében. A talajerózió is aggodalmat kelt.A mezőgazdaság terjeszkedése nem jár együtt természetvédelmi intézkedésekkel. A következmények már mutatkoznak: az erdőirtás és a talaj kiszáradása csökkenti a talaj termékenységét és a talajvíz szintjét.
A vadállományt veszélyezteti a vadászat. 2001-től huszonegy emlős faj és kilenc madárfaj, valamint két növényfaj veszélyeztetettnek számít. Veszélyeztetett fajok közé tartozik: tarvarjú, a szélesszájú orrszarvú, vörös tehénantilop, karcsú szarvú gazella, közönséges cserepesteknős. A szaharai oryx már nem él vadon.
Nemzeti parkjai
Szudánban 12 nemzeti park található:[5]
- Badinglo
- Boma
- Dinder
- Berg-Hassania
- Lantoto
- Nimule
- Radom
- Shambe
- Southern
- Suakin-szigetvilág
Történelem
Az ország a 2011. január 8-i népszavazás következtében szétszakadt, Dél-Szudán 2011. július 9-től lett hivatalosan is független, önálló ország. Szudán területe és lakosságszáma így jelentősen csökkent.
Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
.jpg)
A Riek Machar által vezetett csoporttal 1997-ben aláírt Kartúmi Békeszerződés alapján 1998-ban hozták létre az alkotmányt. Ma azonban nem ez van hatályban, hanem egy átmeneti alkotmány, amelyet a békeszerződésben megállapított 6 éves, átmenti időszakra alkottak meg. Az akkor kijelölt irányelveknek megfelelően áll össze jelenleg a parlament. Elvileg 2009 nyarán kellene választásokat tartani az országban, de jelenleg (2009. március) kérdéses, megtartják-e.
Az elnököt a nép választja meg 5 évre. Minden 18 év feletti ember szavazhat.
2005 óta kormányzó Nemzeti Kongresszuspárt (NCP) és a Szudáni Nép Felszabadulási Mozgalom (SPLM) megállapodtak egy szabad választásban 2008 és 2009 között valamikor.
2020 A Szudánt 30 éven át irányító, tavaly tavasszal puccsal eltávolított Omar el-Besírt váltotta egy katonai-civil átmeneti kormány.[6]
Elnökök
| Név | Elnökként | ||
| Hivatalának kezdete | Hivatalának vége | Hatalomra jutása | |
| Legfelsőbb tanács | 1956. január 1. | 1958. november 17. | Puccs |
| Ibrahim Abbud | 1958. november 17. | 1964. november 15. | Választás |
| Sir al-Khatim al-Khalifah | 1964. november 16. | 1964. december 3. | Választás |
| Legfelsőbb bizottság | 1964. december 3. | 1965. június 10. | Választás |
| Ismail al-Azhari | 1965. június 10. | 1969. május 25. | Puccs |
| Dzsafar Muhammad an-Numeiri | 1969. május 25. | 1971. július 19. | Választás |
| Babiker al-Nur Osman | 1971. július 19. | 1971. július 22. | Puccs |
| Dzsafar Muhammad an-Numeiri | 1971. július 22. | 1977 | Választás |
| Dzsafar Muhammad an-Numeiri | 1977 | 1983. április | választás |
| Dzsafar Muhammad an-Numeiri | 1983. április | 1985. április 6. | Puccs |
| Abdel Rahman Swar al-Dahab | 1985. április 6. | 1986. május 15. | Választás |
| Ahmad al-Mirghani | 1986. május 6. | 1989. június 30. | Puccs |
| Omar Hassan Ahmad al-Bashir | 1989. június 30. | 1996 | Választás |
| Omar Hassan Ahmad al-Bashir | 1996 | 2001 | Választás |
| Omar Hassan Ahmad al-Bashir | 2001 | 2020 | puccs |
Politikai pártok
Közigazgatási beosztás
Szudán régiói és államai. Az országot 18 tagállam alkotja (amelyek 133 további kerületre vannak osztva):
- Észak
- Észak (Ash Shamaliyah)
- Nílus-folyó (állam) (Nahr an Nil)
- Kasszala
- Kasszala (Ash Sharqiyah)
- Al Qadarif
- Vörös-tenger (Al Bahr al Ahmar)
- Kartúm
- Kartúm állam (Al Khartum)
- Kék-Nílus
- Al Jazirah
- Kék-Nílus (An Nil al Azraq)
- Sennar
- Fehér-Nílus (An Nil al Abyad)
- Dárfúr
- Közép-Dárfúr (Zalingei)
- Kelet-Dárfúr (Sharq Darfur)
- Észak-Dárfúr (Shamal Darfur)
- Dél-Dárfúr (Janub Darfur)
- Nyugat-Dárfúr (Gharb Darfur)
- Kordofán
- Észak-Kordofán (Shamal Kurdufan)
- Dél-Kordofán (Janub Kurdufan)
- Nyugat-Kordofán (újraalapítva 2013-ban)[7][8]
Védelmi rendszer
Szervezetek
Szudán az alábbi szervezetekben rendelkezik tagsággal:
| Csatlakozási dátum | A szervezet neve | Rövítése |
|---|---|---|
| 1956 | Egyesült Nemzetek Szervezete | UN |
| 1956 | Arab Liga | - |
| 1963 | Afrikai Egységszervezet (Ma Afrikai Unió) | OAU |
| 1969 | Iszlám Konferencia Szervezete | OIC |
| 1981 | Preferential Trade Area for Eastern and Southern Africa | PTA |
| 1986 | Intergovernmental Authority on Drought and Development | IGADD |
| 1994 | Common Market for Eastern and Southern Africa | COMESA |
| 1996 | Intergovernmental Authority on Development | IGAD |
| 2001 | Afrikai Unió | AU |
Népesség
Általános adatok
A fővárosban, Kartúmban Omdurmannal, Khartoum Bahrival együtt kb. 14 millió ember él. A népességnövekedési ráta 2,73%. A várható átlagos élettartam 62 év.[9] A csecsemőhalandósági ráta igen magas, 67,1‰.
Legnépesebb települések
Etnikai, nyelvi megoszlás
Népek: szudáni arab 70%, a maradék 30% : núbiai, nuba, nuer, bedzsa, dinka, fellata (fulbe), külföldi, egyéb.[9]
A hivatalos nyelv az arab és az angol.
Vallási megoszlás
Az ország kettéválása után a lakosság döntő része szunnita muszlim (97%), a csekély maradék keresztény, illetve törzsi vallású.[10]
Szociális rendszer
Gazdaság
_003.jpg)
|
Képek         |
Az 1960-as évek közepétől a Száhel-övezetet sújtó gyakori szárazság és a polgárháború következtében a gazdaság megtorpant, ugyanakkor Szudán óriási adósságállományt halmozott fel. Ez gátolta a további gazdasági fejlődést is.
Észak Darfúrban vasércet, kőolajat és uránércet találtak. Az elmúlt években az ország gazdasága gyors fejlődésnek indult.[11]
Magyarországot 2008. november 30-a óta a helyszínen a Magyar Iszlám Közösség képviseli, mint hivatalosan regisztrált egyedüli magyar NGO.
A GDP összetétele szektoronként 2014-ben: mezőgazdaság: 26,8%, ipar: 35,6%, szolgáltatások: 37,7%. A GDP (reál) növekedési üteme: 3% (2014-ben), 3,3% (2013-ban)[12]
Sok szakképzett szudáni dolgozik a Perzsa-öböl menti országokban, az általuk hazaküldött pénz is segítségére van a gazdaságnak.
Mezőgazdaság
A munkaerőnek több mint a felét a mezőgazdaság foglalkoztatja, bár az összterületnek csupán 5%-át művelik meg, és további 24%-át hasznosítják legelőként. A művelés alá vett földek 15%-át öntözik, a legnagyobb öntözőrendszer al-Gazirahban van. Hatalmas öntözőműveket építettek ki az Atbara folyón, Hasm el-Girbánál. Komoly duzzasztógátat építettek Meroé mellett, ami öntözés és energiatermelés szempontjából kiemelkedő.
Fő termények:[12] gyapot, földimogyoró, cirok, köles, búza, gumiarábikum, cukornád, manióka (tápióka), mangó, papaja, banán, édes burgonya, szezámmag.
A mezőgazdaság egyik fő terméke a gyapot, az élelmiszernövények közül a földimogyoró, szezám, köles- és citrusfélék jelentősek. A legtermékenyebb földek a Kék- és Fehér-Nílus között vannak.[13]
A nomád pásztorkodó törzsek révén hatalmas állattartománnyal rendelkezik (szarvasmarha, kecske, juh, teve). Az országban több mint 20 millió szarvasmarhát, 19 millió juhot, 14 millió kecskét és 32 millió szárnyast tartanak.
Ipar
Fő ágazatok 2014-ben:[12] gyapottisztítás, textilipar, cementgyártás, étolaj-, cukoripar, szappangyártás, cipőipar, kőolaj-finomítás, gyógyszeripar, személygépkocsi és kisteherautó összeszerelés.
Kőolaj-finomítók, tárolók épülnek, az építőipar rohamos fejlődésnek indult, sok szállodát építenek, folyik a közutak korszerűsítése, építése, s elkezdődött a vasút felújítása is.
Erdőgazdálkodás
Az ország déli részét fás szavanna borítja, az egyetlen fontos erdei termék a gumiarábikum. Ezt az illatszerekben, édesipari termékekben és ragasztókban felhasznált anyagokat az akáciából nyerik ki, amely nagy területen nő a dél-szudáni szavannákon. A világtermelés nagy részét adja az ország.
Külkereskedelem
Fő külkereskedelmi termékek 2013-ban:[12]
- Export: arany; kőolajtermékek; gyapot, szezámmag, állatállomány, mogyoró, gumiarábikum, cukor
- Import: élelmiszerek, iparcikkek, közlekedési eszközök, gyógyszerek, vegyi anyagok, textília, búza
Fő külkereskedelmi partnerek 2013-ban:[12]
- Export: Egy. Arab Emirátusok 33,6%, Kína 31,5%, Japán 6,5%, Szaúd-Arábia 4,9%, India 4,6%
- Import: Kína 25,9%, India 8,5%, Szaúd-Arábia 7,3%, Egyiptom 6,6%, Egyesült Arab Emirátusok 4,8%
Közlekedés
Közút
A közlekedési hálózat gyengén fejlett. Az úthálózat hossza 53 159 km, ebből esőzések után 45 000 km járhatatlan, vagy csak alig járható.
Vasút
Összesen 4874 km hosszú vasútvonal köti össze Kartúmot el-Obeiddel, Vádi- Halfával, Port Szudánnal és a délkeleti vidékkel.
Vízi közlekedés
Nagyon fontos a folyami hajózás, a Níluson egész évben nagy a forgalom.
Szudánban 4068 km a folyami út, ebből 1723 km a Kék- és a Fehér-Níluson zajlik.
Fontosabb folyami kikötők: Kartúm, Kuszti és Vádi-Halfa.
A főbb tengeri kikötők: Port Szudán és Szuakin. Port Szudánból csővezetéken jut a kőolaj Kartúmba.
Légi közlekedés
Az országban 4 nemzetközi és 6 belföldi légikikötő van.
|
A nemzetközi repterek: |
Belföldi repterek:
|
Kultúra
Az emberek nagy része inkább arabnak tartja magát, mint afrikainak.
Az iszlám vallás rendkívül fontos szerepet játszik a szudániak életében. A férfiak és fiúk naponta ötször imádkoznak, és az imára való felhívást is hallani a mecsetekből mindenhol.[14]
A zár - amely eredetileg fekete-afrikai eredetű - egy dobbal, énekkel összekötött szelleműző szertartás, amit akkor végeznek ha valakit megszáll a dzsinn. Sokszor egy szúfi szent segítségét kérik, hogy járjon közbe a megszállott érdekében a szellemnél.[15]
Szudánban a vallás sokkal inkább afrikai iszlám, ahol a szentek kultusza nagy jelentőséggel bír és a szúfizmus (az iszlám misztikus irányzata) széles néprétegek között elterjedt.
|
Képek   .jpg) .jpg)    _006.jpg)  .jpg)       |
Oktatási rendszer
Szudán egyetemei:
- Academy of Medical Sciences
- Ahfad University for Women
- Bayan Science and Technology College
- Computerman College
- Omdurman Ahlia University
- Omdurman Islamic University
University of Africa
- University of Gezira
- University of Khartoum
- Mycetoma Research Centre
- Sudan University of Science and Technology
Kulturális intézmények
Kulturális világörökség
A világ kulturális örökségéhez tartoznak Dzsebel Barkal és a Napata régió régészeti helyszínei.
Művészetek
Hagyomány és néprajz
Elterjedt gyakorlat a női nemi szervek megcsonkítása. A szudáni 18 államból hat állam 2008-tól már megkezdte a megcsonkítás gyakorlatának korlátozását vagy betiltását, de az intézkedéseket korlátozott sikerrel hajtották végre. 2016-ban al-Bashir, az ország elnöke megpróbálta bevezetni a gyakorlatot tiltó nemzeti törvényt, ám a vallási konzervatívok megakadályozták az erőfeszítéseit. 2020-ban egy kormányzati miniszter kijelentette, hogy támogatják a aktivisták azon célját, hogy 2030-ig teljesen megszüntessék ezen elterjedt gyakorlatot és életbe is léptettek ellene egy törvényt.[16]
Gasztronómia
Turizmus
Sport
Olimpia
Ünnepek
- január 1: a függetlenség napja
- március 27: az unió ünnepe
- változó: ramadán
- változó: a háddzs
- december 25: karácsony
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ Történelmi pillanat (magyar nyelven). hvg.hu, 2019. augusztus 28. (Hozzáférés: 2019. szeptember 8.)
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ Világbank-adatbázis
- ↑ A robbanás szélén áll Afrika óriása (origo.hu)
- ↑ http://www.economy-point.org/national-park-in-the-sudan/
- ↑ Évtizedek óta tartó vérengzés végére tettek pontot Szudánban. hvg.hu. (magyarul) Budapest: HVG (2020. október 3.) (Hozzáférés: 2020. október 6.) (HTML)
- ↑ Western Kordofan State
- ↑ Sudan shuffles governors of Kordofan states including ICC suspect
- ↑ a b CIA The World Factbook
- ↑ http://www.sd.undp.org/
- ↑ https://web.archive.org/web/20110713221231/http://www.goss-online.org/magnoliaPublic/en/about/economicalsummary.html
- ↑ a b c d e https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/su.html
- ↑ http://www.lexikon.hu/index.php?PostBack=1&metatype=&searchin=title&word=szud%C3%A1n&searchpattern=rightchopped&pageid=359&lexikonAction=entry&wstLexikonEntry_id=556813998&wstlexikonentryctrlaction=Item[halott link]
- ↑ http://www.our-africa.org/sudan/people-culture
- ↑ Archivált másolat. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 14.)
- ↑ The New York Times: In a Victory for Women in Sudan, Female Genital Mutilation Is Outlawed
Források
- A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3
- A Tudás Fája – sorozat
További információk
- A hvg.hu szudáni melléklete (a konfliktus háttere, helyszíni tudósítások, galéria)
- Hivatalos oldal
- Sudan Tribune
- International Crisis Group to Sudan
- www.sudan.net
- Tétek és ellentétek a szudáni népszavazáson[halott link]
- www.globalsecurity.org
- The Library of Congress – Country Studies: Sudan
- Szudáni körkép, avagy mi a helyzet Darfurban
- CIMIC tevékenység az Afrikai Unió szudáni missziójában (AMIS)
- Országismertető - Szudán
 Dél-Afrika | |
|---|---|
 Észak-Afrika | |
 Kelet-Afrika | |
 Közép-Afrika | |
 Nyugat-Afrika | |
| Függő területek | |
| Vitatott státusú területek | |
| |
.svg){kind=small}
