Szélesszájú orrszarvú

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Szélesszájú orrszarvú
Rhino 3.jpg
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Páratlanujjú patások (Perissodactyla)
Család: Orrszarvúfélék (Rhinocerotidae)
Alcsalád: Rhinocerotinae
Nemzetség: Dicerotini
Nem: Ceratotherium
Gray, 1868
Faj: C. simum
Tudományos név
Ceratotherium simum
(Burchell, 1817)
Szinonimák
  • Fehér orrszarvú
  • Rhinoceros simus Burchell, 1817
Elterjedés
Elterjedési területe, a zöld a déli alfajé, a narancssárga az északi alfajéElterjedési területe, a zöld a déli alfajé, a narancssárga az északi alfajé
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Szélesszájú orrszarvú témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szélesszájú orrszarvú témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szélesszájú orrszarvú témájú kategóriát.

Rhino 5.jpg

A szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum) vagy ahogy gyakran egy hibás fordítás miatt említik: fehér orrszarvú, a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe és az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) családjába tartozó faj.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szélesszájú orrszarvú koponya a londoni Grant Museum of Zoology-ban

Az elefántok után a második legnagyobb szárazföldi állat. Egy kifejlett fehér orrszarvú hossza 340-365 centiméter nőstényeknél és 370-400 centiméter hímeknél, marmagassága pedig 160-177 centiméter nőstényeknél és 170-186 centiméter hímeknél. Súlya átlagosan 1700 kilogramm nőstényeknél és 2300 kilogramm hímeknél. Az öregebb hímek ennél jóval nagyobbra is megnőhetnek, tömegük elérheti a 3600 kilogrammot. Bőre az elefántéhoz hasonlóan igen vastag, csupasz, kissé redőzött, szürkés vagy vöröses színű.

Magyar nevét a fűfélék legeléséhez alkalmazkodott széles szája nyomán kapta. A két hatalmas orrszarva közül az első akár 1,5 méteres is lehet (átlagosan mintegy 60 centiméter).

A két afrikai faj, a szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum) és a keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis) közkeletű elnevezései – fehér és fekete – nyelvi tévedésen alapulnak. Mindkettő egyedei a szürkés, esetleg vörösesbarna különböző árnyalatait „viselik”, túlnyomórészt az élőhelyükön lévő talaj színe függvényében, ahonnan magukra szedik a port vagy sarat. A dél-afrikai búr telepesek holland nyelven „széles”-nek (wijd) nevezték a szélesszájúakat, amit az angol telepesek fehérnek (white) értelmeztek. A keskenyszájú fajta megkülönböztetésképpen kapta a fekete nevet. (A szélesszájú inkább a füvet legeli, a keskenyszájú főleg a bokrokról szedi össze táplálékát.) Érdekes, hogy a búroknak a holland nyelvből kialakult mai afrikaans nyelvébe is bekerült ez e téves megkülönböztetés, és már ők is elsősorban fehérnek (wit) és feketének (swart) nevezik a két fajt.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hajdan két nagy összefüggő területen élt, északon Dél-Csádtól Kelet-Afrikáig, délen Délkelet-Angolától Mozambikig, illetve a Dél-Afrikai Köztársaság északi részéig. Ma már északon a kipusztulás szélén áll, míg délen az elterjedési területe erősen fragmentálódott, jóformán csak nemzeti parkokban él. A nyílt szavannákat, bozótos területeket és a víz közelségét kedveli.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ceratotherium simum simum (Burchell, 1817) – Déli szélesszájú orrszarvú, Afrika déli részének szavannáin él a következő országokban: Angola, Namíbia, Botswana, Mozambik, Dél-afrikai Köztársaság, Lesotho, Szváziföld és Zimbabwe. Korábban a kipusztulás veszélye fenyegette, de az aktív természetvédelemnek hála mára gyakoribbá lett. Ez az egyetlen alfaj, amelyik a "veszélyeztetett" kategóriánál enyhébb besorolást kapott a Vörös listákon. Jelenleg mintegy 11 000 és 12 000 egyed közé tehető a számuk, így több él belőlük, mint az összes többi orrszarvúfajból együttvéve. A legtöbb egyedük a Dél-afrikai köztáraság területén él.

Az alfaj a nevét Powell-Cotton őrnagy után kapta, aki felfedezte 1900-ban.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rhinoceros in South Africa adjusted.jpg

Hallása és szaglása kitűnő, látása viszont annál gyengébb. A nyílt szavannákat, bozótos területeket és a víz közelségét kedveli. Elsősorban fűfélékkel, kisebb részben levelekkel és gyümölcsökkel táplálkozik.

Az orrszarvúak között a leginkább társaságkedvelő faj. A tehenek borjaikkal kisebb csoportokban élnek. A magányosan élő domináns bikák folyamatosan őrzik az általuk ürülékükkel és vizeletükkel gondosan jelölt területüket, minden betolakodó hímmel felveszik a harcot. Más fajokkal szemben viszont rendkívül toleránsak (ebben is egyedülállóak az orrszarvúak között), egyes leírások szerint még vadon is megközelítheti őket az ember, amely megmagyarázza, miért tudják olyan könnyen elejteni őket az orrvadászok.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Layla, az első mestérséges megtermékenyítés során született orrszarvúborjú

A domináns bika előjoga a párzás a területén élő tehenekkel. 1-3 hétig udvarol a nősténynek, aki a párzás után elhagyja a hím territóriumát. 16 hónapnyi vemhesség után jön világra a körülbelül 65 kilogrammos csöppség, amely már újszülötten is nagyon aktív. A borjakat 1-2 év után választja el anyjuk, majd 2-3 év múlva válnak önállóvá. Az ivarérettségüket a nőstények 6, a hímek 10-12 éves korukban érik el. Állatkertben akár 40-50 évig is élhetnek.

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pabló, a szélesszájú orrszarvú és egy zebra a Veszprémi Állatkertben

Állatkertekben nem számít ritkának ez a faj,a leggyakoribb fogságban tartott orrszarvú, annak ellenére, hogy nagyon rosszak a szaporítási eredményei, főleg ott, ahol csak párban tartják. A tapasztalatok szerint nagyobb, minimum 4-5 fős csapatokban már eredményesen szaporodik. Természetesen elsősorban a gyakoribb déli alfaját tartják. Azonban a szélesszájú orrszarvú is állatkerti kuriózum, a világ állatkertjei közül viszonylag kevés mondhatja el, hogy orrszarvúakat gondoz.

Magyarországon három állatkertben lehet szélesszájú orrszarvúval találkozni. A Budapesti Állatkertben négy egyed él, egy bika, egy tehén, és két borjuk. A 2007-es év elején született nőstény borjú (tisztességes nevén Layla) az első mesterséges megtermékenyítés által létrejött orrszarvú-borjú a világon. Mivel szülei már több mint húsz éve együtt élnek, de párzás sosem történt közöttük, ezért döntöttek az Állatkert szakemberei a mesterséges megtermékenyítés mellett. Sajnos Laylát anyja nem gondozta, az Állatkert munkatársai nevelték fel. A bikaborjú 2008. szeptember 22-én született . A normális vemhesség után világra jött borjú az első olyan orrszarvú a világon, amelyik fagyasztva tartósított hímivarsejtek felhasználásával, mesterséges úton fogant. Az anyaállat szerencsére második borjáról már példás anyaként gondoskodik.[1]

A Nyíregyházi Állatparkban egy fiatal hím egyed és egy szintén fiatal, egyenesen a Dél-afrikai Köztársaságból származó nőstény él.

A Veszprémi Állatkertbe 2007 nyarán költözött be egy idős hím (Pabló), mely korábban a mára már bezárt ausztriai Garnsendorfi Szafaripark egyik legnagyobb látványossága volt.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]