Siemens Desiro

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Desiro szócikkből átirányítva)
Siemens Desiro
MÁV-START 426 sorozat
Pályaszám
MÁV-START 426 001–031
Általános adatok
Gyártó Siemens TS, Krefeld/Ürdingen
Gyártásban MÁV: 20032004, 2006
DarabszámMÁV-START: 23+8[1] db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés B'(2)'B'
Nyomtávolság 1435 mm
Hajtókerék-átmérő 770 mm
Futókerék-átmérő770 mm
Gyorsítás 0,6 m/s²
(0-50 km/h)
Fékezés 1,15 m/s²
Teljesítmény
Névleges 2 × 275 kW (MÁV 6342 is) vagy
2 × 315 kW
Engedélyezett legnagyobb sebesség120 km/h
Kapcsolókészülékek közötti hossz 41 700 mm
Magasság 4229 mm
Szélesség 2830 mm
Forgócsaptávolság 16 000 mm
Tengelytáv forgóvázon belül 1900 / 2650 mm
Teljes tengelytávolság 33 900 mm
Szolgálati tömeg70,4 t
Legnagyobb tengelyterhelés 16 t
Hajtás kardános, kúpkerekes
Sebességmérő Deuta KWR6
Vezérlés szinkronvezérlés max. 3 motorvonatig
Kapcsolókészülék típusa Scharfenberg 10
Fékek
Kiegészítőfék mágneses sínfék
Rögzítőfék rugóerőtárolós
Dinamikus fék hidrodinamikus retarder
Átmenő fék közvetlen elektropneumatikus és közvetett levegős tárcsafék
Vonatfűtés hűtővízkörből + Webasto
Vonatbefolyásoló rendszer EVM (MÁV)
Legkisebb pályaívsugár125 m (üzemszerűen)
100 (műhelyben) m
Erőátvitel ZF Ecomat 5 HP 600 típ. ötfokozatú automatikus hajtómű integrált nyomatékváltóval és retarderrel
Motorkocsi/Motormozdony-vontatás
Motor
Típusa MTU 6R 183 TD13H
Szerkezete Euro2-es, hathengeres, fekvő hengerelrendezésű dízelmotor kipufogógázos turbófeltöltéssel és töltőlevegő-hűtéssel
Névleges fordulatszám 2100 1/min
Üzemanyagkészlet 2 × 750 l
Kocsi / Motorkocsi
Ülőhelyek száma12+98(+13)[2][3] db
Állóhelyek száma 90 (4 fő/m²)[4]
Padlómagasság 575 / 1250 mm
Alacsony padlós rész60 %
Osztályok kiviteltől függően 1. és 2. (MÁV 6342 is) vagy 2.
Üzemmód dízel-hidromechanikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Siemens Desiro témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A MÁV-START 426 sorozat vagy más néven a Siemens Desiro (korábban 6342 sorozat) egy dízel-hidromechanikus hajtású elővárosi ikermotorkocsi. Beceneve „Dezső”, a Görögországból használtan vásárolt példányoknak „Dezirosz”.

Története[szerkesztés]

Még 1992-ben Németországban fogalmazta meg a Verband Deutscher Verkehrsunternehmer (VDV – Német Közlekedési Vállalatok Egyesülete) az új mellékvonali járművekkel kapcsolatos, a gyártókkal szembeni főbb követelményeket. Céljuk a minél olcsóbb („low-cost”), minél könnyebb, az autóbuszközlekedéssel szembeni reális alternatívát kínáló mellékvonali vasúti jármű megteremtése. A több száz motorvonat eladásával kecsegtető lehetőség valamennyi akkori német gyártó érdeklődését felkeltette és számos érdekes terv, illetve többségükből prototípus is született. A krefeldi/ürdingeni székhelyű DUEWAG cég 1995-ben az RVT (Regional Verbrennungstriebwagen – regionális belsőégésűmotoros kocsi) jelű, később RegioSprinter fantázianéven ismertté vált motorkocsi kifejlesztésével reagált az igényekre. Azonban időközben a Német Vasút (DB) több száz regionális jármű beszerzésére indított tendereket. Ezeknek pedig volt egy súlyos követelménye: a járművek szerkezetének 1500 kN hosszirányú nyomóerő elviselésére kellett alkalmasnak lennie. A kifejlesztett járművek egy része (és ezek közé tartozott az RVT is) a könnyebb és olcsóbb kivitel érdekében csak 600 kN elviselésére volt alkalmas, cserébe ezen fogyatékosságukat a jóval intenzívebb lassulást lehetővé tevő fékrendszerükkel kompenzálták. Ez a feltétel a DUEWAG-ot (illetve akkor már Siemens–Duewag Schienenfahrzeuge GmbH.-t) a típus teljes áttervezésére kényszerítette. A módosított tervek megnyerték a DB illetékeseinek tetszését, mert 1996-ban 150 db jármű építésével a krefeldi céget bízták meg.[5] Így született meg a Desiro első változata, a kétrészes dízel-hidromechanikus motorvonat. Érdekes módon eleinte a típust még RegioSprinter 2 néven emlegették.

A Desiro típuscsalád[szerkesztés]

A Siemens Desiro típusból azóta egy egész motorvonatcsalád született, noha egyes típusváltozatok eddig még nem épültek meg. Az alábbi változatok készítésére van lehetőség:

  • Négytengelyes, dízel-hidromechanikus szóló motorkocsi (275 vagy 315 kW);
  • Kétrészes, dízel-hidromechanikus, Jacobs-forgóvázas iker-motorkocsi (2 × 275 vagy 2 × 315 kW): ez a változat épült a legnagyobb számban, ide tartoznak a MÁV járművei is. Ezt az „ősi”, legelőször kifejlesztett változatot manapság Desiro Classic néven nevezik és a brit változatokat leszámítva máig is ez a legnépszerűbb: többek között a Német Vasút (DB) és több német magánvasút is üzemelteti;
  • Két- és háromrészes dízel-hidraulikus, Jacobs-forgóvázas motorvonatok (2 × 386 vagy 2 × 560 kW);
  • Két- és háromrészes dízel-villamos, Jacobs-forgóvázas motorvonatok (2 × 560 kW);
  • Két-, három-, négy-, öt- és hatrészes, villamos, Jacobs-forgóvázas motorvonatok, 3 kV DC, 15 kV 16,7 Hz vagy 25 kV 50 Hz feszültségnemre. Ilyenek a szlovén (két- és háromrészes, 3 kV DC), a görög (ötrészes, 25 kV 50 Hz), ide tartoznak majd a bolgár vonatok is (három- és négyrészes, 25 kV 50 Hz);
  • Két- és háromrészes dízel-villamos, hagyományos forgóvázas motorvonatok (2 × 560 kW);
  • Két-, három- és négyrészes villamos, hagyományos forgóvázas motorvonatok 3 kV DC, 15 kV 16,7 Hz vagy 25 kV 50 Hz feszültségnemre.

Az egyes változatok számos közös elemet (például szekrényelemek, vezetőfülke, forgóvázak, csuklószerkezet, vezérlés) tartalmaznak. A dízel-hidraulikus, dízel-villamos és villamos változat kiviteltől függően a szélső tagokban csak 1–2 ablakmezővel kisebb alacsony padlós résszel, vagy csak egyetlen hajtásmodullal épülhet. A kocsiszekrények azon szakaszai, mely alatt gépezeti berendezés nincs, 575, 800 vagy 1140 mm-es padlómagassággal építhetőek.
A hagyományos forgóvázas változatok – jelentősen áttervezett kivitelben – 2007-től kerülnek gyártásba Desiro ML (MainLine) típusjelzéssel.
Szintén gyakorlatilag önálló típuscsaládot alkotnak a nagy-britanniai vasút operátorok követelményei szerint készülő Desiro UK motorvonatok. A Siemens ezenkívül Desiro Double Deck néven nevezi az SBB RABe 514 sorozatú emeletes motorvonatait.

A Desiro szerkezete[szerkesztés]

A Siemens AG közlekedési csoportja, a Siemens Transportation Systems által tervezett és Krefeldben gyártott Desiro ikermotorkocsi alapegysége két – a középső Jacobs-forgóvázon összekapcsolt – részből (tagból) áll. 2 hajtott és egy Jacobs-futóforgóvázzal rendelkezik. A kocsiszekrény önhordó, alumínium vázzal, a szálerősítésű műanyagból készült vezetőfülkéket előreszerelten, ragasztással rögzítik. A hajtásról a padló alatt elhelyezett, tagonként egy-egy MTU-motor (Powerpack) és a hozzá kapcsolódó ZF gyártmányú Ecomat 5 HP 600 típusú ötfokozatú, hidromechanikus hajtómű gondoskodik, ez egybe van építve egy retarderrel is. Ez a járműveknek 120 km/h végsebességet biztosít. A kocsik a beszálló részen alacsony padlósak, a kocsiegységeket összekötő és a vezetőállás mögötti egy szakaszon – a gépi berendezések elhelyezése miatt – emelt padlószintűek. Az utastér egybefüggő tér, ahol az első- és másodosztályú utasteret egy üvegfal választja el egymástól. Az üléseket a német Franz Kiel GmbH & Co. KG szállította. A beszállóajtók a német Bode GmbH & Co KG villamos hajtású lengő-tolóajtói, amelyek nyitása a vezetőfülkéből engedélyezhető és ezután az ajtóknál elhelyezett gombokkal az utas által nyitható. Az ikermotorkocsi csak akkor tud elindulni, ha az összes ajtó zárt és reteszelt állapotban van. Az ergonómiailag jól kialakított, légkondicionált vezetőállást az utastértől szintén üvegfal választja el. A vezetőasztal a német vasút egységesített vezetőasztala. Természetesen itt is megtalálható a számítógépes vezérlés, ami kiírja a vezetőállás monitorára, és elraktározza az üzem közbeni adatokat, hiba esetén megjeleníti a hibát, és tanácsot ad a megoldásra. A központi vezérlőegységet, vagy több jármű összekötése esetén a vezérlőkészülékeket adatbusszal és vonatvezérlő vezetékekkel kötik össze. Csatolt üzemben az összeköttetés a központi vonókészülékeken keresztül jön létre. A járművezérlés a Siemens SIBAS-32 rendszere szerinti. Az utastájékoztatásról az IBIS információs rendszer gondoskodik, amelyek kezelőszerve a vezetőfülkében van elhelyezve. Erre a rendszerre vannak rákötve a vonat elején található úticél-kijelzők, a belső megállóhely-kijelzők, és a digitális megállóhely-bemondás. A belső megállóhely kijelző, és hangbemondás GPS helymeghatározó rendszerrel történik. A magyar Desiro-kra, ellentétben a német változattal, felszerelték az elektromosan fűthető visszapillantó tükröket is, melyek szöge a vezetőállásból motorosan állítható, de a kihajtásuk manuális.

Desiro ikermotorkocsi a MÁV-nál[szerkesztés]

A MÁV motorkocsiparkjának életkora a 2000-es évek elejére elérte az átlag 35 évet. A kor követelményeinek már nem feleltek meg sem komfort, sem gépészeti felépítettség szempontjából. Ezért a MÁV 2001-ben ikermotorkocsik beszerzése mellett döntött. 2002-től az orosz államadósság ellenértékeként 40 db RA1 típusú 6341 sorozatú ikermotorkocsi érkezett Magyarországra. A MÁV az orosz ikermotorkocsik beszerzése mellett tendert írt ki további, más típusú motorkocsik beszerzésére. A beérkezett pályázatok közül a vasút szakemberei a Vogtlandbahn német magánvasút társaság színeiben 2002 márciusában bemutató jelleggel Magyarországon járt Siemens Desiro típus mellett döntöttek, és megkötötték a szerződést 13 darab jármű gyártására. Az ikermotorkocsik 2003 folyamán érkeztek a MÁV vonalaira. A Desiro egy kipróbált típusnak számít, üzembeállításuk műszaki kockázatot nem jelentett. A MÁV a B’(2)B’ tengelyelrendezésű, 12 első-, 98 másodosztályú, valamint 12 felcsapható ülőhellyel ellátott dízel-hidromechanikus változatot rendelte meg, és 6342 sorozatszámmal először a Budapest–Esztergom-vasútvonalon állította forgalomba 2003-ban.

Alkalmazás[szerkesztés]

Az ikermotorkocsik a forgalomban teljesítették a hozzájuk fűzött követelményeket, így 2005 és 2006 folyamán újabb 10 db állt forgalomba a típusból, amivel a Desiro flotta 23 egységre bővült. Ezzel teljes mértékben kiváltották az esztergomi vonalon addig használt M41 sorozatú mozdony vontatta ingavonatokat, valamint a Bzmot motorkocsikat. Hétvégenként InterCity-forgalomban megfordultak Bajára, Sátoraljaújhelyre és a nyári időszakban személyvonatként a Balaton északi partján is közlekedtek. A flotta 2009-ben tovább bővült, ugyanis a Görög Államvasutak eladásra kínált fel további 8 darab, 2003-ban gyártott motorkocsit.[6] Ennek is köszönhető, hogy az új járművekből állt össze 2009. augusztus 30-ától az észak-balatoni vasútvonalon több gyorsvonati szerelvény is. Így ezek a vonatok már nem csak a nyári szezonban láthatók a tónál.[7] 2010-től a 142-es vonalon és a Debrecen-Mátészalka-Fehérgyarmat-vasútvonal (110-113-as vonalon) is feltűntek. A 2010/2011-es menetrendváltástól pedig egy Desiro-szerelvény Egerbe is eljutott naponta az új, Fehérgyarmat-Mátészalka-Debrecen-Füzesabony-Eger viszonylatú személyvonatok megjelenésével. A 2011/2012-es menetrendváltástól Budapest-Szentes sebesvonatokat Desirók továbbították.

2018 áprilisában az esztergomi vonalon megindult a villamos vontatás. Azóta ezen a vonalon Stadler FLIRT motorvonatok vették át a Desirók helyét.

2020 végén átcsoportosították őket a Dunántúlra, Székesfehérvárra állomásítva.[8][9][10][11]

Viszonylatok, amelyeken a 426-os sorozatú motorvonatok feltűnhetnek:

Kiinduló állomás Célállomás Vonal Típus Időszak
Győr Kaposvár 10, 26, 30, 36 Helikon InterRégió naponta
Szombathely Pécs 17, 30, 60 Pannónia InterRégió naponta
Baja Budapest-Déli 40a, 40, 46 Sugovica expresszvonat vasárnap
Budapest-Déli Székesfehérvár 30a S30 személyvonat vasárnap
Székesfehérvár Pusztaszabolcs 44 S440 személyvonat naponta
Székesfehérvár Baja 40, 45, 46 Gemenc InterRégió naponta
Pécs Barcs 60 személyvonat naponta
Szentlőrinc Sellye 61 személyvonat naponta
Pécs Pélmonostor 65 személyvonat naponta
Villány Mohács 66 személyvonat naponta

Desiro motorvonatok a világban[szerkesztés]

A MÁV Desiróival szinte megegyező motorkocsik az alábbi vasutaknál közlekednek:

Desiro Classic[szerkesztés]

  • Németország Németország
    • Deutsche Bahn AG
      642 001–238[12]
    • Vogtlandbahn (VBG)
      VT 01 A/B – VT 24 A/B, VT 601 (1 db bérelve az Angel Trainstől)
    • Angel Trains Europa
      (lízingelve a Nordwestbahn, az OME (Connex), az NBT, a VBG és a Connex Görlitz részére)
    • Hessische Landesbahn GmbH (HLB)
      VT 301–306 (a Kahlgrundbahnon közlekednek)
    • NordWestBahn GmbH (NWB)
      VT 562–566?, VT 602 (lízingelve az Angel Trainstől)
    • Ostseeland Verkehr GmbH (OLA) (korábban: Ostmecklenburgische Eisenbahngesellschaft mbH (OME))
      VT 560, VT 563–565
    • Connex Sachsen GmbH. (korábban: LausitzBahn GmbH)
      VT 610–618, VT 562, VT 565 (lízingelve az Angel Trainstől)
    • Siemens Transportation Systems
      VT 1.0/1.5-ETCS (ETCS mérő- és bemutató vonat)
    • Ostdeutsche Eisenbahn (ODEG)
      6 db (a Benex GmbH tulajdona)
  • Dánia Dánia
    • Hovedstadens Lokalbaner A/S (HL) (korábban: Hornbækbanen - HHGB)
      Dm 101+102 (eladva az NJ-nek)
    • Nordjyske Jernbaner (NJ)
      Dm 541/571–548/578 (1 db a HL-től átvéve)
    • DSB (DSB)
      MQ+FQ 4111–4122
  • Románia Románia
  • Magyarország Magyarország

Desiro Classic EMU Szlovénia[szerkesztés]

Desiro ET Malajzia[szerkesztés]

  • Malajzia Malajzia
    • KLIA Ekspres ExpressRailLink Kuala Lumpur (ERL)
      8 db (négyrészes, 25 kV 50 Hz, 1 800 kW, 156 ülőhely)
    • Commuter Rail Service Kuala Lumpur (CRS)
      4 db (négyrészes, 25 kV 50 Hz, 1 800 kW, 144 ülőhely + 396 állóhely)

Desiro Classic EMU Görögország[szerkesztés]

Desiro Classic EMU Bulgária[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. az OSE-tól megvásárolt mennyiség
  2. 1. osztályú + 2. osztályú (+ felcsapható) ülőhely
  3. ÖBB 5022: 0+107(+10)
  4. ÖBB 5022: 109 (4 fő/m²)
  5. Forrás: Daniel Riechers: Siemens Triebzug „DESIRO” - DB BR 642 - einsatzbereit. Verkehr und Technik 2000. 3. 83. p.
  6. Úton az első görög Desirók
  7. FÜRED TELEVÍZIÓ. www.furedtv.hu. [2016. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 29.)
  8. Elment a Desiro (magyar nyelven). HAON. (Hozzáférés: 2020. november 8.)[halott link]
  9. Megosztom, Desiro helyett Uzsgyi 2020 11 07 11:30: Jó volt a forgalom és a bevétel, mégis lecserélték a vonatokat (magyar nyelven). HAON. [2020. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 8.)
  10. Van benne ráció (magyar nyelven). iho.hu. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  11. Ellepték az Uzsgyik a lajosmizsei vonalat (magyar nyelven). iho.hu. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
  12. A teljes szerelvény sorozatjele és pályaszáma. Az egyes tagok pályaszáma rendre: 642 001–238, 642 501–738
  13. A teljes szerelvény sorozatjele és pályaszáma. Az egyes tagok UIC-pályaszáma rendre:
    1. 95 55 1426 xxx-x
    2. 95 55 2426 xxx-x

    A vonatok korábbi pályaszáma: 6342 001–031, míg eredeti UIC-pályaszáma:
    95 55 6342 001–031 H-START voltak.

  14. A teljes szerelvény sorozatjele és pályaszáma. Az egyes tagok pályaszáma rendre: 312 001–010, 312 011–020
  15. A teljes szerelvény sorozatjele és pályaszáma. Az egyes tagok pályaszáma rendre: 312 101–120, 317 101–120, 312 121–140
  16. Az UIC-pályaszámok rendre: 94 52 2330 001 + 94 52 2330 401 + 94 52 2330 002 – 94 52 2330 029 + 94 52 2330 415 + 94 52 2330 030

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Siemens Desiro
A Wikimédia Commons tartalmaz Siemens Desiro témájú médiaállományokat.