ÖBB 1216 sorozat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
ÖBB 1216 sorozat
Rakouská lokomotiva v Holešovicích (2).jpg
ÖBB 1216 sorozat
Pályaszám
ÖBB 1216
Általános adatok
Gyártó NémetországSiemens TS, Krauss-Maffei
Gyártásban 2006-tól
Darabszám ÖBB: 60 db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés Bo' Bo'
Nyomtávolság 1 435 mm
Hajtókerék-átmérő 1 150 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség 230 km/h
Ütközők közötti hossz 19 280 mm
Forgócsaptávolság 9 900 mm
Tengelytáv forgóvázon belül 3 000 mm
Legkisebb pályaívsugár 100 m
Villamos vontatás
Áramnem 15 kV, 16,7 Hz AC
25 kV 50 Hz AC
3 kV DC
1,5 kV DC
Áramellátás Felsővezeték
Teljesítmény
Állandó 6 000 kW
Vontatómotorok száma 4
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz ÖBB 1216 sorozat témájú médiaállományokat.
A mozdony vezetőállása
Az ÖBB 1216-012 München Hauptbahnhofon, egy Veronába tartó ÖBB EC élén

Az ÖBB 1216 sorozat egy osztrák Bo' Bo' tengelyelrendezésű négyáramnemű (15 kV 16,7 Hz AC / 25 kV 50 Hz AC / 3 kV DC / 1,5 kV DC) villamosmozdony-sorozat.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Siemens EuroSprinter családjának legújabb fejlesztésű tagja, 2006 óta van alkalmazásban, az ÖBB eredetileg 50 darabot rendelt belőle, majd 2007-ben még 10 darabot. Az első példány 2005. március 31-én jött ki a müncheni Siemens-gyárból.

A mozdony nagymértékben egyezik az ES64F4 mozdonnyal, az alábbi eltérésekkel az ÖBB 1116 sorozathoz képest:

  • 4 darab hagyományos ajtó a 2 vezetőállásba nyílóan (az olasz előírások miatt).
  • A bonyolultabb tetőberendezés némileg be van takarva.
  • A tető középső része alacsonyabb az UIC 505 előírások miatt.
  • Felső homlokfényszóró a homlokablak felett van elhelyezve.
  • Fényszórók egy része LED-felépítésű, mint a DB 189 és ES64F4 esetében.
  • Kapaszkodók megváltoztatva, meghosszabbítva.
  • 2,5 tonnával könnyebb transzformátor, ami miatt a teljesítmény is alacsonyabb.

A mozdonysorozat tervezett alkalmazási területe főleg Olaszország és Szlovénia, később Németország, Svájc, engedélyezés esetén Csehország, Szlovákia.

Emiatt az első mozdonyok az alábbi országspecifikus csomagokkal készülnek:

A szlovén vasút 20 db hasonló mozdonnyal rendelkezik (SŽ 541 sorozat), az RTS (Rail Transport Service Austria) 2 db mozdonnyal (1216 901-902) rendelkezik. Az Arriva német magánvasút 4 darab mozdonyt rendelt (183 001-004), ezek azonban csak váltakozófeszültségre alkalmasak.

Az igazán korszerű ÖBB 1216 sorozatú mozdonyok az ÖBB tervezett járműfejlesztési terveiben nagy szerepet kapnak, és a multi rendszerű - négyféle felsővezeték-feszültségen és kétféle áramnemben - közlekedésre kialakítása, a technikai eredményeken túl, jól mutatja az ÖBB törekvéseit a közép-európai térségben. Az Ingolstadt-Nürnberg közötti újépítésű nagysebességű pályán elért 357 km/h csúcssebesség (ez természetesen nem azonos a mozdony engedélyezett sebességével) az ÖBB 1216 sorozatú mozdonyát teljes európai normálnyomtávú közlekedésre teszi alkalmassá. Teljesítmény- és vontatási képesség, valamint sebesség szempontjából mindenképpen, de az európai vasutakon telepített vonatbefolyásoló berendezések sokfélesége (kb. 16 féle) azonban ezt nyilvánvalóan korlátozza.

Alkalmazás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1216-os sorozat Ausztrián belül kezdett dolgozni, első határátlépése Olaszországban a pustertali korridorvonalon történt, ahol az Innsbruck-Lienz közötti közvetlen gyorsvonatokon váltotta ki a problémás ÖBB 1822 sorozatot, az olasz területen 3 kV egyenáram alatt közlekedve. Ezt követően Szlovénia felé kezdődött meg a határon mozdonycsere nélküli közlekedés, közösen a szlovén vasút SŽ 541 sorozatú mozdonyaival. 2008-ban elkezdődött az 1216-os mozdonyok közvetlen közlekedése Bécs és Brno között. 2008 végén a cseh vasút, a České dráhy engedélyezte a mozdonyokat kisebb korlátozásokkal egész Csehország területére, majd a mozdonyvezetők kiképzése után a 2008 decemberi menetrenddel az EuroCity-vonatokat Bécs és Prága között végig ÖBB 1216-os mozdonyok továbbítják.

Sebességrekord[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rekorder mozdony

Az új mozdony tulajdonságait bemutatandó, az ÖBB és a Siemens az eddigi, 1955-ben felállított 331 km/h sebességrekord megdöntését tűzte ki célul, melyre 2006. szeptember 2-án került sor. A „kísérleti mozdony” nem „kísérleti példány” volt, hanem szabályos szériagyártmány mindenféle „tuningolás” nélkül. Az viszont egy ilyen menetnél természetszerű, hogy bizonyos kisebb változtatásokra a rekordkísérlet sikere érdekében szükség volt. A mozdony működésének ismeretében biztos, hogy a 230 km/h engedélyezett sebességű mozdony vezérlési jellemzőinek egyes paramétereit meg kellett változtatni. Mindez azonban nyilván csak szoftveres beavatkozás volt, hiszen a vontatási áramirányítók kimenő frekvenciájának megemelését feltétlenül meg kellett oldani, a zavar-áramértékek korlátait, ebből következő főmegszakító kikapcsolást és más határértékeket a kísérlet céljának megfelelően kellett kezelni. Ellenőrzés szempontjából az egyik áramszedőt és a járműtengelyeket méréstechnikai eszközökkel (érzékelőkkel és jeladókkal) kellett ellátni, az áramszedési, és a futástechnikai jellemzők folyamatos figyelemmel kísérése érdekében. Néhány olyan mozdonytartozékot is le kellett szerelni, amelyeket a nagy sebességgel közlekedő mozdonyról a menetszél lesodort volna (pl. ablaktörlő, pályakotró stb.).

A kísérleti menet a megtervezett és hatóságilag engedélyezett alagutakban gazdag vonalszakaszon a különleges pályaadottságok figyelembevételével történt. A rekordsebességet a jármű a 36,0 pályakilométernél érte el, majd azonnal utána - a göggelbuchi alagúthoz való közeledés miatt - fékezni kellett. A mozdonynak még ekkor is volt vonóerő-tartaléka, így valószínűleg a csúcssebesség akár 360 km/h felett is lehetett volna, de a további gyorsítást a közeli alagút miatt a mozdonyvezető már nem merte vállalni.

A mozdonnyal elért világrekord így 357 km/h lett.[1]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Karl Gerhard Baur: EuroSprinter - Die erfolgreiche Lokomotivfamilie von Siemens. EK-Verlag, Freiburg, 2007 ISBN 3-88255-226-3
  • Michael Palfinger: Taurus - Die Werbeloks der ÖBB. Eisenbahn-Bildarchiv - Band 36. EK-Verlag, Freiburg 2009. ISBN 3-88255-375-8

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz ÖBB 1216 sorozat témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]