Tummo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Tummo-t gyakorló férfi

A tumo vagy tummo (tibeti: གཏུམ་ མོ་ , wylie: gtum-mo; szanszkrit: चण्ड, csaṇḍālī) a tibeti buddhizmusban használt fogalom. Hőt, meleget jelent, de a tibeti nyelvben ezt nem használják a mindennapi meleg kifejezésére. A szó a misztikus terminológiába tartozik, és belső hőt jelent. [1]

A tummo vagy hő-jóga Nárópa középkori buddhista misztikus hat tanításának egyike,[2] amelyet Nárópa Hat Jógája néven is ismernek.

A tibeti gyakorlatok titkos tudományának beavatottjai különböző tumókat ismernek: exoterikus tumót, amely spontán támad fel, és a misztikust fokozatosan „beburkolja az istenek meleg, puha köpenyébe”; ezoterikus tumót, amely kényelmes melegben tartja a remetéket a havas hegytetőkön; misztikus tumót, amelynek a „meleg” fogalmával csak nagyon távoli kapcsolata van, mert ez valójában a „mennyei üdvözülés” földi élménye. A titkos tanítás szerint tumo az a finom tűz is, amely melegíti a teremtő fluidumot, és beleviszi az energiát, míg végül a csa-k kicsiny csatornáin elárasztja az egész testet.[1] A belső hőnek a forrása tibeti nyelven az rlung (རླུང) (wd), amelyet Indiában prána néven ismernek.

A tummo egyik változatát Magyarországon is tanítják pránanadí néven, kiemelve a gyakorlatot a tibeti meditációs gyakorlatok szövevényes rendszeréből.[3]

Hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tummo című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.