„Kerti sarkantyúka” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Yera (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
a →Jellemzői: Földi módi kft. vetőmag -leírás. |
||
| 24. sor: | 24. sor: | ||
== Jellemzői == |
== Jellemzői == |
||
{{szakasz-csonk}} |
{{szakasz-csonk}} |
||
A kerti sarkantyúka egynyári, kúszószárú növény. |
A kerti sarkantyúka egynyári, kúszószárú növény. 30 cm magas, nagy, élénk színű virágai és dekoratív lombja miatt közkedvelt. 15–20 cm magas törpe és 2 m hosszú, csüngő fajtákat is nemesítettek. |
||
== Termesztése == |
== Termesztése == |
||
Magját április közepén vetik, és májustól októberig folyton nyílik. |
Magját április közepén vetik szabadföldbe, és májustól októberig folyton nyílik. Ajánlott sor és tőtáv: 30x30 cm |
||
Szegélynövényként, balkonládába, de akár egy kosárba ültetve is gyönyörű. |
|||
== Felhasználása == |
== Felhasználása == |
||
A lap 2014. április 12., 11:11-kori változata
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Tropaeolum majus L. | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kerti sarkantyúka témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kerti sarkantyúka témájú médiaállományokat és Kerti sarkantyúka témájú kategóriát. |
A kerti sarkantyúka (Tropaeolum majus) igen sok néven ismeretes: hívják sárog sarkantyúnak, sárga tőcséresnek, pücülőnek, pücőknek, kapucinusvirágnak, sőt, sarkantyúvirágnak is – ez utóbbival nem kis gondot okozva, mert így gyakorta összetévesztik a piros sarkantyúvirággal (Centranthus ruber) és a hegyesszirmú sarkantyúfűvel (Delphinium oxisepalum Borb. et Pax.) – mint láthatjuk, a három faj három nemzetséget képvisel.
Peruból hozták Európába a spanyol hódítók.
Jellemzői
A kerti sarkantyúka egynyári, kúszószárú növény. 30 cm magas, nagy, élénk színű virágai és dekoratív lombja miatt közkedvelt. 15–20 cm magas törpe és 2 m hosszú, csüngő fajtákat is nemesítettek.
Termesztése
Magját április közepén vetik szabadföldbe, és májustól októberig folyton nyílik. Ajánlott sor és tőtáv: 30x30 cm
Szegélynövényként, balkonládába, de akár egy kosárba ültetve is gyönyörű.
Felhasználása
Joggal nevezik “a kertek álomvirágának”, mivel gondozást alig igényel, minden évben előbukkan, és magról hamar elszaporodik. Emellett a gyümölcsfák tányérjába vetve távol tartja a vértetveket. A burgonyát, a paradicsomot is védi a kártevőktől. Az egykori "parasztkertekben" általános volt. A kreppapírhoz hasonló virágok lehetnek aprók, nagyok, szimplák és teltek; hagyományosan sárgák vagy narancsszínűek, de egyre több a színváltozat: lehetnek vörösek, lehetnek halványabb tónusúak vagy akár kétszínűek is.
Gasztronómiai
Nem csak szépségéért termesztik: a növény minden, föld feletti része ehető. Leveleit pikáns fűszeres ízük miatt salátaadalékként használják. A virág íze az édes borséra, illetve a retekére emlékeztet; sajtokkal, salátákkal eszik. Ecetes-sós lében tartósított bimbóinak íze a kapribogyóéhoz hasonlít. Csak nyersen fogyasztható: sütve-főzve vagy szárítva aromája elvész.
Gyógynövényként
Gyógynövény is: főleg mustárolajat (növényi antibiotikumot), illóolajakat, káliumot és olajat tartalmaz. Antibiotikus, vérképző és összehúzó hatású. Leginkább fertőtlenítőként és antibiotikumként használják (magja olyan antibiotikumot tartalmaz, amely a bélflóra károsítása nélkül pusztítja el a légzőszervet megtámadó baktériumokat), de teákba és borogatásokba is teszik. Magjait biokrémbe sajtolják.
Kivonatát egyrészt erősítőszernek, afrodiziákumnak tartják, másrészt hajápolásra használják. Főzetével köhögést, meghűlést, húgyúti betegségeket gyógyítanak.
Képek
-
Virága közelről -
Források
