„Kerti sarkantyúka” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Jellemzői: linkjav. AWB |
a linkjav., kat.csere AWB |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
| classis = [[Kétszikűek]] ''(Magnoliopsida)'' |
| classis = [[Kétszikűek]] ''(Magnoliopsida)'' |
||
| subdivision_ranks = [[Rend (rendszertan)|Rendek]] |
| subdivision_ranks = [[Rend (rendszertan)|Rendek]] |
||
| ordo = [[ |
| ordo = [[Keresztesvirágúak]] ''(Brassicales)'' |
||
| familia = [[Sarkantyúkafélék]] ''(Tropaeolaceae)'' |
| familia = [[Sarkantyúkafélék]] ''(Tropaeolaceae)'' |
||
| genus = [[Sarkantyúka]] ''(Tropaeolum)'' |
| genus = [[Sarkantyúka]] ''(Tropaeolum)'' |
||
51. sor: | 51. sor: | ||
{{Gyógynövények hatása}} |
{{Gyógynövények hatása}} |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Keresztesvirágúak]] |
||
[[Kategória:Növényfajok]] |
[[Kategória:Növényfajok]] |
||
[[Kategória:Gyógynövények]] |
[[Kategória:Gyógynövények]] |
A lap 2012. február 26., 23:42-kori változata
Kerti sarkantyúka | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Kerti sarkantyúka témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kerti sarkantyúka témájú médiaállományokat és Kerti sarkantyúka témájú kategóriát. |
A kerti sarkantyúka (Tropaeolum majus) igen sok néven ismeretes: hívják sárog sarkantyúnak, sárga tőcséresnek, pücülőnek, kapucinusvirágnak, sőt, sarkantyúvirágnak is – ez utóbbival nem kis gondot okozva, mert így gyakorta összetévesztik a piros sarkantyúvirággal (Centranthus ruber) és a hegyesszirmú sarkantyúfűvel (Delphinium oxisepalum Borb. et Pax.) – mint láthatjuk, a három faj három nemzetséget képvisel.
Jellemzői
A kerti sarkantyúka egynyári, kúszószárú növény. Peruból hozták Európába a spanyol hódítók. Joggal nevezik "a kertek álomvirágának", mivel gondozást alig igényel, minden évben előbukkan, és magról hamar elszaporodik. Emellett a gyümölcsfák tányérjába vetve távol tartja a vértetveket, és a krumplit, a paradicsomot is védi a kártevőktől. Az egykori "parasztkertekben" általános volt. A kreppapírhoz hasonló virágok lehetnek aprók, nagyok, szimplák és teltek; hagyományosan sárgák vagy narancsszínűek, de egyre több a színváltozat: lehetnek vörösek, lehetnek halványabb tónusúak vagy akár kétszínűek is.
Termesztése
Magját április közepén vetik, és májustól októberig folyton nyílik. 15–20 cm magas törpe és 2 m hosszú, csüngő fajtákat is nemesítettek. Szegélynövényként, balkonládába, de akár egy kosárba ültetve is gyönyörű.
Felhasználása
Nem csak szépségéért termesztik: a növény minden, föld feletti része ehető. Leveleit pikáns fűszeres ízük miatt salátaadalékként használják. A virág íze az édes borséra, illetve a retekére emlékeztet; sajtokkal, salátákkal eszik. Ecetes-sós lében tartósított bimbóinak íze a kapribogyóéhoz hasonlít. Csak nyersen fogyasztható: sütve-főzve vagy szárítva aromája elvész.
Gyógynövény is: főleg mustárolajat (növényi antibiotikumot), illóolajakat, káliumot és olajat tartalmaz. Antibiotikus, vérképző és összehúzó hatású. Leginkább fertőtlenítőként és antibiotikumként használják (magja olyan antibiotikumot tartalmaz, amely a bélflóra károsítása nélkül pusztítja el a légzőszervet megtámadó baktériumokat), de teákba és borogatásokba is teszik. Magjait biokrémbe sajtolják.
Kivonatát egyrészt erősítőszernek, afrodiziákumnak tartják, másrészt hajápolásra használják. Főzetével köhögést, meghűlést, húgyúti betegségeket gyógyítanak.
Képek
-
Virága közelről
Külső hivatkozások