Norvégia
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Norvég Királyság | |||
Kongeriket Norge (bokmål) Kongeriket Noreg (nynorsk) Norgga gonagasriika (északi lapp) | |||
| |||
Nemzeti mottó: Alt for Norge (Mindent Norvégiáért) Nemzeti himnusz: Ja, vi elsker | |||
Fővárosa | Oslo | ||
é. sz. 59° 56′ 58″, k. h. 10° 45′ 23″59.949444°N 10.756389°EKoordináták: é. sz. 59° 56′ 58″, k. h. 10° 45′ 23″59.949444°N 10.756389°E | |||
Legnagyobb város | |||
Államforma | monarchia | ||
Vezetők | |||
Király | V. Harald | ||
Miniszterelnök | Erna Solberg | ||
Hivatalos nyelv | norvég (bokmål, nynorsk), lapp (északi lapp, lulei) | ||
Tagság | |||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 5 550 203 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 13,9 fő/km² | ||
Rangsorban | 213. | ||
Főbb etnikumok | norvégok, lappok, zsidók, cigányok, finnek, kvének | ||
GDP | 2018-as becslések | ||
Összes | 443 milliárd $ (22.) PPP: 397 milliárd $ | ||
Egy főre jutó | 82 711 $ (46.) PPP: 74 065 $ | ||
HDI | 0,949 (1.) – nagyon magas | ||
Gini-index | 23,5 | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 385,207[2] km² | ||
Rangsorban | 67. | ||
Víz | 5,7% | ||
Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | norvég korona (NOK ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | N | ||
Hívószám | +47 | ||
Segélyhívó telefonszám | |||
Internet TLD | .no | ||
Villamos hálózat | 230 volt | ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | jobb | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Norvég Királyság témájú médiaállományokat. |
Norvégia (norvégul: Norge (bokmål), Noreg (nynorsk); északi lappul: Norga), vagy hivatalos nevén a Norvég Királyság (norvégul: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk); északi lappul: Norgga gonagasriika), egy skandináv ország Észak-Európában. Az ország szárazföldi határát keleten Svédország, északkeleten Finnország és Oroszország jelenti, míg délen a Skagerrak tengerszoroson át Dániával van vízi összeköttetése. Az állam a Skandináv-félsziget nyugati és északnyugati részét teszi ki, amelyhez hozzátartozik a Jan Mayen-sziget és a Spitzbergák területe, továbbá külbirtokai az I. Péter-sziget az Antarktisz közelében és a Bouvet-sziget az Atlanti-óceán déli részén. Norvégia továbbá igényt tart a Maud királyné földre, amely azonban az Antarktisz-egyezmény hatálya alá esik, így nemzetközileg nem elismert. Az ország területe 385 203 négyzetkilométer, mellyel a világ 67. és Európa 6. legnagyobb országa. Területe gyéren lakott, óceáni partszakasza a fjordjairól ismert.
Norvégia a skandináv térséggel együtt a világ legfejlettebb térségét alkotja az információs társadalom, az emberi jogok és a jövedelmi egyenlőség területén. Emberi fejlettségi indexe alapján a legfejlettebb állam a Földön.[3] HDI besorolása: nagyon magas. Társadalmi berendezkedése alkotmányos monarchia és képviseleti demokrácia, ahol a norvég alkotmány értelmében a hatalmi ágak megoszlanak a parlament, azaz a Storting, a kabinet és a Legfelsőbb Bíróság között. Államfője az ország királya, V. Harald. A bennszülött lappoknak bizonyos mértékű önrendelkezése van a számi parlamenten keresztül. Norvégia volt az egyik alapítója a NATO-nak, továbbá tagja az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak, az Európa- és az Északi Tanácsnak, az Európai Gazdasági Térségnek, a WTO-nak, OECD-nek és a schengeni övezetnek is. Fővárosa és egyben legnagyobb városa: Oslo.
Nevének eredete
A norvég elnevezést először a viking korban, a 10. század utolsó harmadában jegyezték le, de hasonló óangol változata már 880-ból ismert. Ekkoriban „az északi útvonal (Nor - vegr) mentén élők” jelentést hordozta, a Kattegat partjaitól egészen a Lofoten-szigetekig, sőt attól északra, a part menti hajózási útvonal közelében élő óskandináv népességet jelentette.[4]
A középkori norvég történeti hagyomány azonban egy másik etimológia szerint inkább egy legendás királytól eredeztette az ország nevét: a Historia Norvegiae szerint egy bizonyos Nor király nevéből származik az ország neve. A latin nyelvű krónika mellett a Saga Olafs Tryggvasonar is szólt erről a mondabeli Nor királyról.[4]
Földrajz
Norvégia Észak-Európában, a Skandináv-félsziget nyugati részén fekszik. Az ország túlnyomó részét a Skandináv-hegység borítja. Fjordokkal és szigetek ezreivel erősen tagolt partvonala több mint 25 000 km hosszú. Az országot keleten 2542 km-es szárazföldi határ választja el Svédországtól, Finnországtól és Oroszországtól. Nyugatról és délről a Norvég-tenger, az Északi-tenger és a Skagerrak, északról pedig a Barents-tenger határolja.
A norvég szárazföld legdélibb pontja Lindesnes világítótornya, a legészakibb (és egyben a kontinentális Európa legészakibb pontja) Kinnarodden. Az ország és egyben Észak-Európa legmagasabb pontja a Jotunheimen nemzeti parkban található 2469 méteres Galdhøpiggen.
A Norvég Királyság részét képezi Svalbard és Jan Mayen-sziget is. A Bouvet-sziget az Atlanti-óceán déli részén és az I. Péter-sziget a Csendes-óceánon Norvégia függő területei (de nem részei a Királyságnak); ezeken kívül jogot formál az antarktiszi Maud királyné földre is, ahol az állandó Troll kutatóállomás működik.
323 802 km²-es területével (Svalbard, Jan Mayen és más tengeren túli területek nélkül) nagyobb, mint Olaszország vagy az Egyesült Királyság, de az ország nagy része hegyvidékes, korábban gleccserek által szabdalt terület. A legnevezetesebb földrajzi formák a fjordok: mély, gleccservájta völgyek, melyeket a kainozoikumi eljegesedés máig tartó interglaciálisában a tenger elárasztott. A leghosszabb a Sogne-fjord. Számos gleccser és vízesés is található az országban. Nyugat-Norvégia fjordjai – a Geiranger-fjord és a Nærøy-fjord – a természeti világörökség részei.
Az ország főként gránit és gneisz sziklákból épül fel, de a pala, a mészkő és a homokkő is gyakori.
Norvégiát hagyományosan öt földrajzi régióra tagolják:
-
Jellemző norvég táj faluval
-
A Nærøy-fjord
-
Reine környéke az ország északi részén
-
Tájkép, Preikestolen
Éghajlat
A Golf-áramlatnak köszönhetően a szélességi fokon szokásosnál magasabb a hőmérséklet és több a csapadék, főként a partvidéken. A négy évszak egyértelműen elkülönül; a belső területeken kevesebb a csapadék, és hidegebbek a telek. Az ország északi része szubarktikus, míg Svalbard sarkvidéki tundra éghajlatú.
A napsütéses órák száma évszakonként jelentősen eltér. Az északi sarkkörön túli területeken a nyári nap le sem nyugszik (innen ered az „éjféli nap országa” kifejezés), de a délebbi területeken is mintegy napi 20 órán át tart a világosság.
Élővilág
Nemzeti parkok
Történelem
A mai Norvégia területén elhelyezkedő kis királyságokat meghódítva Széphajú Harald 872-ben megalapította az egységes norvég államot.
A merész viking hajósok felfedezték és benépesítették Izlandot. 1000 körül eljutottak Grönlandra és az észak-amerikai partokra is. A 13. században sikerült megszilárdítani a királyi hatalmat. Norvégia meghódította Grönlandot és Izlandot, s 1319 és 1363 között Svédországgal, valamint 1380-tól Dániával perszonálunióban állt. Ezt követően az ország történelme szorosan összefonódott a szomszédos skandináv államokéval. 1397 és 1524 közt Norvégia Dániával és Svédországgal együtt a Margit királynő által 1397-ben létrehozott kalmari unió részét képezte. 1523-ban Svédország kivált az Unióból, így az egy év múlva felbomlott. Norvégia Dánia egyik tartománya lett, vagyis Dánia királyai 1814-ig Norvégia uralkodói is voltak. 1537-ben Norvégiában bevezették a protestantizmust, megszüntették a trondheimi érsekséget. Megszűnt a zarándoklat Nidarosba, Szent Olaf sírjához, ami elvágta Norvégia kulturális és gazdaság kapcsolatait Európa többi részével. Ettől kezdve az egyházi jövedelmek Koppenhágába folytak. Egyébként is a koppenhágai királyi udvarban összpontosult Norvégia intellektuális és gazdasági ereje.
1814-ben a kieli békében Dánia lemondott Norvégiáról, ám Svédország katonai erővel ismét perszonálunióba kényszerítette, ami 1905. június 7-éig állt fenn. A 19. században virágzott a norvég romantikus nemzeti mozgalom, a norvégok igyekeztek kialakítani saját nemzeti karakterüket. A mozgalom a kulturális élet minden területére kiterjedt, beleértve az irodalmat (Henrik Wergeland, Bjørnstjerne Bjørnson, Peter Christen Asbjørnsen, Jørgen Moe, Henrik Ibsen), a festészetet (Hans Gude, Edvard Munch, Adolph Tidemand), a zenét (Edvard Grieg). Szabályozták a nyelvet. Ennek eredményeként ma Norvégiában két írott nyelv van, mindkettő hivatalos formája a norvégnak: a bokmål és a nynorsk.
Norvégia 1905. június 7-én békésen elvált Svédországtól. Miután az államformáról döntő népszavazáson a monarchia többséget kapott a köztársasággal szemben, a norvég kormány meghívta a trónra Carl dán herceget és a parlament egyhangúlag királlyá választotta őt. A VII. Haakon nevet vette fel, Norvégia középkori független királyai után. 1898-ban minden férfi szavazati jogot kapott, 1913-ban pedig minden nő is.
Mindkét világháborúban semleges kívánt maradni Norvégia, de a második világháborúban 1940. április 9-én megtámadta Németország. A szövetségesek is tervezték Norvégia megszállását és a brit flotta elaknásította Norvégia partmenti vizeit, ugyancsak 1940. áprilisában. Norvégiát felkészületlenül érte a meglepetésszerű német támadás, de két hónapon át katonailag ellenállt. A megszállás idején Norvégiáé volt a világ negyedik legnagyobb kereskedelmi flottája. Ezek a hajók nem kerültek német kézre, hanem részt vettek a szövetségesek minden hadműveletében Dunkerque kiürítésétől a normandiai partraszállásig.
A háború után a szociáldemokraták jutottak hatalomra, a hidegháború idején ők irányították az országot. 1949-ben Norvégia csatlakozott a NATO-hoz, szoros szövetségese volt az Amerikai Egyesült Államoknak. Két népszavazást is tartottak a csatlakozásról az Európai Unióhoz; mindkétszer a csatlakozás ellenzői győztek kis többséggel: 1972-ben és 1994-ben is.
Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma
Norvégia parlamentáris-demokratikus alapokon álló, alkotmányos monarchia. Az állam feje a király: ő a fegyveres erők főparancsnoka, és az egyház feje. Az uralkodó jelenleg V. Harald (1991. január 17-e óta).
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Legfelső törvényhozó szerve a Storting nevű parlament, a norvég parlamentarizmus bevezetése óta (1884) Norvégia legjelentősebb politikai testülete. 165 tagja van, akiket 4 évenként választanak. A mandátumokat az arányos képviselet elve alapján osztják szét.
A parlament az Alsóházból (Lagting) és a Felsőházból (Odelsting) áll.
Legfelsőbb végrehajtó szerve az Államtanács, melyet a király megbízására a választásokon győztes párt alakít meg. A kormányt a Storting képviselői közül választják.
Politikai pártok
- Munkáspárt (szociáldemokrata)
- Haladás Párt (liberál-konzervatív)
- Konzervatív Párt
- Szocialista Baloldali Párt
- Keresztény Néppárt
- Centrumpárt
- Venstre (szociálliberális)
- Vörös Választási Szövetség (marxista)
Közigazgatási beosztás
- Lásd még: a Norvégia hagyományos régiói cikket
Képen levő szám | Megye (2020) | Székhely |
---|---|---|
3 | Oslo | Oslo |
11 | Rogaland | Stavanger |
15 | Møre og Romsdal | Molde |
18 | Nordland | Bodø |
30 | Viken | Oslo, Drammen, Sarpsborg |
34 | Innlandet | Hamar, Lillehammer |
38 | Vestfold og Telemark | Skien, Tønsberg |
42 | Agder | Kristiansand, Arendal |
46 | Vestland | Bergen, Leikanger |
50 | Trøndelag | Steinkjer |
54 | Troms og Finnmark | Tromsø, Vadsø |
Megye (2017) | Székhely | Népesség (fő) | Régió |
---|---|---|---|
Akershus | Oslo | 573 326 | Østlandet |
Aust-Agder | Arendal | 113 518 | Sørlandet |
Buskerud | Drammen | 271 252 | Østlandet |
Finnmark | Vadsø | 75 207 | Észak-Norvégia |
Hedmark | Hamar | 194 236 | Østlandet |
Hordaland | Bergen | 503 100 | Vestlandet |
Møre og Romsdal | Molde | 266 600 | Vestlandet |
Nord-Trøndelag | Steinkjer | 134 118 | Trøndelag |
Nordland | Bodø | 240 527 | Észak-Norvégia |
Oppland | Lillehammer | 187 723 | Østlandet |
Oslo | Oslo | 2 454 712 | Østlandet |
Rogaland | Stavanger | 472 300 | Vestlandet |
Sogn og Fjordane | Leikanger | 109 700 | Vestlandet |
Sør-Trøndelag | Trondheim | 351 805 | Trøndelag |
Telemark | Skien | 171 333 | Østlandet |
Troms | Tromsø | 161 771 | Észak-Norvégia |
Vest-Agder | Kristiansand | 177 906 | Sørlandet |
Vestfold | Tønsberg | 240 398 | Østlandet |
Østfold | Sarpsborg | 284 493 | Østlandet |
Védelmi rendszer
Népesség
Általános adatok
Norvégia lakosság 5 323 933 (2018) éves növekedése 0,4%. A bevándorlás teszi ki a lakosság növekedésének több mint felét, a bevándorlók a lakosság 7,9%-át tették ki 2005-ben.
Népességének változása
Lakosok száma | 3 581 239 | 3 784 539 | 3 985 258 | 4 099 702 | 4 209 488 | 4 336 613 | 4 513 751 | 4 768 212 | 5 213 985 | 5 550 203 |
1960 | 1967 | 1974 | 1981 | 1988 | 1994 | 2001 | 2008 | 2016 | 2023 |
Legnépesebb települések
Etnikai megoszlás
2012-ben a teljes népesség 86,2% -a tartozott a norvég etnikai csoporthoz.[6]
Norvégiába folyamatosan bevándorlók érkeznek, főleg Dél-Ázsiából, a Közel-Keletről, ÉK-Afrikából és Kelet-Európából. 2020-ban közel 800 ezer emigránst, illetve mintegy 190 ezer olyan norvégiai születésűt tartottak nyilván, akinek mindkét szülője emigráns volt.[7]
No. | Bevándorlók eredete[8] | Számban (2020-ban)[7] |
---|---|---|
1. | Lengyelország | 115 416 |
2. | Litvánia | 47 304 |
3. | Svédország | 44 773 |
4. | Szomália | 43 273 |
5. | Pakisztán | 41 674 |
6. | Szíria | 36 000 |
7. | Irak | 31 026 |
8. | Eritrea | 22 268 |
9. | Németország | 28 258 |
10. | Fülöp-szigetek | 26 334 |
Vallási megoszlás
A 2010-es években a népesség kb. 71,5% -a tartozik a nemzeti evangélikus Norvég Egyházhoz.[9] Vannak más keresztény felekezetek is, amelyek együttesen a népesség kb. 5% -át teszik ki. Ide tartozik a norvég pünkösdi mozgalom, a római katolikus egyház, a baptisták, az Üdvhadsereg, a metodisták vagy a hetednapi adventisták.
Nyelv
Az ország hivatalos nyelve a norvég. Két írott változata a bokmål és a nynorsk.
Az országban sok nyelvjárást is beszélnek, amelyek között nagy különbségek is lehetnek. Hat hivatalos kisebbségi nyelv is létezik; ezek közé tartoznak a számi nyelvek is.[10]
Szociális rendszer
Az egészségügyi kiadások a GDP 9,07%-át teszik ki. A gyermekhalandóság alacsony: 1000-ből 2 gyerek hal meg. A születéskor várható élettartam 81,5 év.[11]
Gazdaság
Gazdasági mutatók | ||
---|---|---|
GDP (nominális) | 403,3 mrd $ (2019) | [12] |
GDP növekedési ráta | - 0,6% (2020 Q4) | [13] |
Egy főre jutó GDP (PPP) | 66 832 $ (2019) | [14] |
Államadósság | 146,9 mrd € (2018) | [15] |
Államadóssági ráta | 40% (2018) | [15] |
Infláció | 3,3% (2021. február) | [16] |
Foglalkoztatottsági ráta | 67% (2020 Q3) | [17] |
Munkanélküliségi ráta | 5% (2020. november) | [18] |
Minimálbér | Nincs törvényileg előírt, kötelező minimálbér. | [19] |
Bérnövekedés üteme | 1,2% (2020 Q4) | [20] |
Jegybanki alapkamat | 0% (2021. március) | [21] |
SZJA | 38,2% (2020) | [21] |
ÁFA (általános) | 25% (2020) | [22] |
TAO | 22% (2020) | [21] |
Képek
|
Az állam területének csaknem háromnegyede terméketlen. Az Oslói- és a Trondheimi-medencén kívül a fjordok keskeny partszegélyein találhatók művelhető földek.
Az ipari forradalom előtt Norvégia gazdasága nagyrészt a mezőgazdaságon, a fakitermelésen és a halászaton alapult. A norvégok általában szűkös körülmények között éltek, bár az éhínség ritka volt. Napjainkban az egy főre eső GDP itt az egyik legmagasabb a világon.
Gazdasági életében a kőolaj és a tenger játssza a legfőbb szerepet.
Az 1980-as évek óta a kőolajipar volt a legjövedelmezőbb ipar a norvég állam számára. A kitermelt kőolaj szinte egészét exportálják, ezáltal óriási jövedelemre tesznek szert. A készletek gyors fogyatkozása miatt azonban hamarosan elveszítheti az ország e legjelentősebb jövedelemforrását. A gazdasági visszaesés megakadályozása érdekében létrehozták a Nemzeti Kőolaj Alapot, amelyre évek óta félretesznek az állami költségvetésből. 2017-re Norvégia állami vagyonalapja elérte az egybillió, avagy ezer milliárd dollárt.[23]
A meleg Golf-áramlat és a hideg parti vizek öve rengeteg halat biztosít. Norvégia halászata Európában vezető helyen áll. A legjelentősebb zsákmány, a legfontosabb kiviteli cikkek – a halkonzerv és a mélyhűtött hal – alapját képező tőkehal és hering. A halat úszó halfeldolgozó gyárakban dolgozzák fel. A halkonzerven és a mélyhűtött halon kívül hallisztet és halolajat is készítenek.
A halászatnál jelentősebb szerepet játszik az ország életében a tengerhajózás. Az ország rendelkezik bérfuvarozásra is alkalmas kereskedelmi flottával. A tenger egész éven át jégmentes, ezért az országon belüli kereskedelemben és teherforgalomban is nagy szerepet játszik.
Norvégia – az állandó, bő vízhozamú, nagy esésű folyókra telepített vízerőműveknek köszönhetően – első az egy főre jutó villamosenergia termelésben a világon.
Ennek az energiának a segítségével a következő iparágakat tudják fenntartani: színesfémkohászat, ötvözetgyártás, ammóniaelőállítás, elektrokémiai ipar.
Külkereskedelem
- Főbb exportcikkek: kőolaj és kőolajtermékek, gépek és berendezések, megmunkált fémek, vegyi anyagok, hajók, hal
- Főbb importcikkek: gépek és berendezések, vegyi anyagok, fémek, élelmiszerek
Főbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:[24]
- Export: Egyesült Királyság 21,1%, Németország 15,5%, Hollandia 9,9%, Svédország 6,6%, Franciaország 6,4%, Belgium 4,8%, Dánia 4,7%, Egyesült Államok 4,6%
- Import: Svédország 11,4%, Németország 11%, Kína 9,8%, USA 6,8%, Dél-Korea 6,7%, Dánia 5,4%, Egyesült Királyság 4,7%
Közlekedés
Norvégiának vízi szállítási hagyományai vannak, de a közúti, vasúti és légi közlekedés fontossága jelentősen növekedett a 20. század során. 2008-ban az utasszállítás 8% -a tömegközlekedéssel történt; a közúti szállítás pedig a meghatározó szállítási mód.[25]
Közút
2008-ban Norvégiában a közúti hálózat 92 ezer km, amelyből 72 ezer km volt burkolt és 664 km autópálya.[26] Autópályák csak a legnagyobb városok környékén vannak.
Az alacsony népsűrűség miatt a tömegközlekedés kevésbé van kiépítve Norvégia vidéki területein, de a városokban és a városok környékén fejlett a tömegközlekedés.
A 2010-es években az egy főre jutó hibrid elektromos járművek állománya Norvégiában volt a világon a legnagyobb, Oslo-ra pedig a világ elektromos autóinak "fővárosa"-ként tekintettek.[27][28][29]
Vasút
Vízi
A fjordokban és sok sziget közlekedésében a kompok nélkülözhetetlen szállítási eszközök.
Legnagyobb kikötők :[30]
Légi
Kultúra
Norvégia kultúrája szorosan kapcsolódik az ország történelméhez és földrajzához. A 19. században a norvég kultúra virágzott, amikor az irodalom, a művészet és a zene területén tettek erőfeszítéseket az önálló identitás elérésére. Ez ma folytatódik az előadóművészetben, valamint a kiállítások, kulturális projektek és műalkotások állami támogatásának eredményeként.[31]
Turizmus
2008-ban Norvégia a 17. helyet foglalja el a Világgazdasági Fórum utazási és turisztikai versenyképességi jelentésében.[32] A turizmus a 2016. évi jelentés szerint a bruttó hazai termék 4,2% -át tette ki.[33] Az országban tizenöt emberből egy dolgozik az idegenforgalom területén.[34] A turizmus szezonális Norvégiában. A turisták több mint fele májustól augusztusig látogatja meg az országot.[34]
A leginkább látogatott helyszínek az Innovasjon Norge alapján, amely éves jelentéseket készít az ország leglátogatottabb turisztikai látványosságairól:
Kulturális:
No. | nevezetesség | típus | hely | látogatók, 2007 |
---|---|---|---|---|
1 | Fløibanen | siklóvasút | Bergen | 1 131 707 |
2 | Holmenkollbakken és Holmenkollen Sí Múzeum | sízés, síugró hely | Oslo | 686 857 |
3 | Bryggen | Bergen | 583 510 | |
4 | Kristiansand Zoo | szórakozás | Kristiansand | 532 044 |
5 | Tusenfryd | szórakozás | Ås | 501 235 |
6 | Flåm Line | vasút | Flåm | 457 545 |
7 | Hadeland Glassverk | üveggyártás | Jevnaker | 431 400 |
8 | Fredrikstad | erőd és az óváros | Fredrikstad | 372 360 |
9 | Viking Hajómúzeum (Vikingskipshuset på Bygdøy) | múzeum | Oslo | 314 560 |
10 | Hunderfossen Familiepark | szórakozás | Øyer/Lillehammer | 270 500 |
Természeti:
No. | nevezetesség | típus | hely | látogatók, 2006 |
---|---|---|---|---|
1 | Vøringsfossen | vízesés | Eidfjord | 655 000 |
2 | Trollstigen | út | Åndalsnes | 563 331 |
3 | Kjosfossen | vízesés | Flåm | 457 400 |
4 | Geiranger-fjord | fjord | Geiranger | 423 643 |
5 | Låtefossen | vízesés | Odda/Hardanger | 420 000 |
6 | Steinsdalsfossen | vízesés | Norheimsund/Hardanger | 300 000 |
7 | Nærøyfjorden | Fjord | Aurland | 297 038 |
8 | Briksdalsbreen | gleccser | Olden/Stryn | 280 000 |
9 | Sognefjellsvegen | út | Lom-Luster | 253 953 |
10 | Atlanti-óceáni út | út | 64. sz. út egy szakasza |
Sport
A labdarúgás, a sífutás a biatlon és a kézilabda a legnépszerűbb sportágak az országban.[35]
Labdarúgás
Az egyik legismertebb futballklub a Rosenborg BK, ami többször szerepelt már a Bajnokok Ligájában is.
Olimpia
Úszás terén Norvégia 2012. április 30-án vesztette el egy olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok mellúszóját, Alexander Dale Oent, aki 26 évesen egy amerikai edzőtáborban vesztette életét. Ő volt az első norvég úszó, aki érmet tudott szerezni egy világversenyen.
Kézilabda
A norvég kézilabda válogatott sokszor volt eredményes rangos tornákon:
Világbajnoki győzelem: 1999, 2011, 2015 Európa-bajnoki győzelem: 1998, 2004, 2006, 2008, 2010, 2014, 2016.
Olimpiai aranyérem: 2008, 2012.
Az egyik legismertebb norvég kézilabda csapat a Larvik HK.
Jégkorong
Egyéb
Többszörös világbajnok sakkozójuk Magnus Carlsen.
Ünnepek
Jegyzetek
- ↑ https://www.ssb.no/befolkning/folketall/statistikk/befolkning
- ↑ Arealstatistics for Norway 2019. Kartverket, mapping directory for Norway, 2019. (Hozzáférés: 2019. március 26.)
- ↑ 2019 Human Development Index Ranking | Human Development Reports. hdr.undp.org. [2020. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
- ↑ a b Pósán 93. o.
- ↑ Frå 1. januar 2020 er det 356 kommunar og 11 fylke i Noreg.Sablon:Ref-no
- ↑ Archived copy. [2013. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 6.)
- ↑ a b Immigrants and Norwegian-born to immigrant parents, 1 January 2020 (norvég nyelven). Statistics Norway
- ↑ emigránsok és emigránsoktól norvégiai születésűek
- ↑ Church of Norway, 2016 Statistisk Norway 2017-05-03
- ↑ https://www.regjeringen.no/no/tema/urfolk-og-minoriteter/nasjonale-minoriteter/midtspalte/minoritetssprakpakta/id86936/
- ↑ http://hdr.undp.org/en/countries/profiles/NOR |hozzáférés 2014-11-5
- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=NO
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/norway/gdp-growth-annual
- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=NO&view=chart%2C
- ↑ a b https://countryeconomy.com/national-debt/norway
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/norway/inflation-cpi
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/norway/employment-rate
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/norway/unemployment-rate
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/norway/minimum-wages
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/norway/wage-growth
- ↑ a b c https://hu.tradingeconomics.com/norway/indicators
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/norway/sales-tax-rate
- ↑ 1 000 000 000 000 dollár van Norvégia nyugdíjalapjában. (Hozzáférés: 2017. szeptember 19.)
- ↑ CIA World Factbook
- ↑ Statistics Norway: Transport. (Hozzáférés: 2008. július 15.)
- ↑ Central Intelligence Agency: Norway, 2008. (Hozzáférés: 2008. július 15.)
- ↑ Agence France-Presse. „Electric cars take off in Norway”, The Independent, 2011. május 15. (Hozzáférés: 2011. október 9.)
- ↑ European Association for Battery, Hybrid and Fuel Cell Electric Vehicles (AVERE): Norwegian Parliament extends electric car until 2018. AVERE, 2012. szeptember 3. [2013. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 10.)
- ↑ Ole Henrik Hannisdahl: Eventyrlig elbilsalg i 2011 (norwegian nyelven). Grønn bil, 2012. január 9. [2012. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 14.) See table "Elbilsalg i 2011 fordelt på måned og merke" (Electric vehicle sales in 2011, by month and brand) to see monthly sales for 2011.
- ↑ https://www.searoutes.com/country-ports/Norway
- ↑ Norway's Culture. Encarta. Retrieved 28 November 2008. Archived 2009-10-31.
- ↑ World Economic Forum's Travel & Tourism Report Highlights the Importance of Environmental Sustainability. World Economic Forum, 2008. [2008. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 6.)
- ↑ Statistics Norway (2016). „Key Figures for Norwegian travel and tourism”. Innovation Norway. [2018. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 3.)
- ↑ a b Statistics Norway (2016). "Key Figures for Norwegian travel and tourism" (PDF). Innovation Norway. Retrieved 3 April 2018.
- ↑ http://209.85.135.132/search?q=cache:JSTnUjRA8YYJ:https://bora.uib.no/bitstream/1956/1971/1/Masteroppgave_%2520YtreEide.pdf+mest+popul%C3%A6re+%22sport+i+norge%22+ski+fotball&cd=7&hl=no&ct=clnk&gl=no[halott link]
<references>
címkében definiált <ref>
címkének nincs név attribútuma.Források
- ↑ Pósán: Pósán László: Skandinávia a középkorban. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. 2012. ISBN 978 963 318 213 0
További információk
- Norvégia hivatalos honlapja Archiválva 2015. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Startlap linkgyűjtemény
- Norvégia képek
- Sarkifény - Északi fény - Aurora Borealis
- Norvég fotóalbum
- Linkcenter linkgyűjtemény
- Norvégia Térkép Kalauz
- Norvégia térképe