Ugrás a tartalomhoz

Norvégia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Victor Knox (vitalap | szerkesztései) 2021. március 28., 10:33-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Gazdaság)
Norvég Királyság
Kongeriket Norge (bokmål)
Kongeriket Noreg (nynorsk)
Norgga gonagasriika (északi lapp)
Norvégia zászlaja
Norvégia zászlaja
Norvégia címere
Norvégia címere
Nemzeti mottó: Alt for Norge
(Mindent Norvégiáért)
Nemzeti himnusz: Ja, vi elsker

FővárosaOslo
é. sz. 59° 56′ 58″, k. h. 10° 45′ 23″59.949444°N 10.756389°EKoordináták: é. sz. 59° 56′ 58″, k. h. 10° 45′ 23″59.949444°N 10.756389°E
Legnagyobb város
Államformamonarchia
Vezetők
KirályV. Harald
MiniszterelnökErna Solberg
Hivatalos nyelvnorvég (bokmål, nynorsk),
lapp (északi lapp, lulei)

Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint5 550 203 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség13,9 fő/km²
Rangsorban213.
Főbb etnikumoknorvégok, lappok, zsidók, cigányok, finnek, kvének
GDP2018-as becslések
Összes443 milliárd $ (22.)
PPP: 397 milliárd $
Egy főre jutó82 711 $ (46.)
PPP: 74 065 $
HDI0,949 (1.) – nagyon magas
Gini-index23,5
Földrajzi adatok
Terület385,207[2] km²
Rangsorban67.
Víz5,7%
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznemnorvég korona (NOK)
Nemzetközi gépkocsijelN
Hívószám+47
Segélyhívó telefonszám
  • 112
  • 110
  • 113
  • Internet TLD.no
    Villamos hálózat230 volt
    Elektromos csatlakozó
    • Europlug
    • Schuko
    Közlekedés irányajobb
    A Wikimédia Commons tartalmaz Norvég Királyság témájú médiaállományokat.

    Norvégia (norvégul: Norge (bokmål), Noreg (nynorsk); északi lappul: Norga), vagy hivatalos nevén a Norvég Királyság (norvégul: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk); északi lappul: Norgga gonagasriika), egy skandináv ország Észak-Európában. Az ország szárazföldi határát keleten Svédország, északkeleten Finnország és Oroszország jelenti, míg délen a Skagerrak tengerszoroson át Dániával van vízi összeköttetése. Az állam a Skandináv-félsziget nyugati és északnyugati részét teszi ki, amelyhez hozzátartozik a Jan Mayen-sziget és a Spitzbergák területe, továbbá külbirtokai az I. Péter-sziget az Antarktisz közelében és a Bouvet-sziget az Atlanti-óceán déli részén. Norvégia továbbá igényt tart a Maud királyné földre, amely azonban az Antarktisz-egyezmény hatálya alá esik, így nemzetközileg nem elismert. Az ország területe 385 203 négyzetkilométer, mellyel a világ 67. és Európa 6. legnagyobb országa. Területe gyéren lakott, óceáni partszakasza a fjordjairól ismert.

    Norvégia a skandináv térséggel együtt a világ legfejlettebb térségét alkotja az információs társadalom, az emberi jogok és a jövedelmi egyenlőség területén. Emberi fejlettségi indexe alapján a legfejlettebb állam a Földön.[3] HDI besorolása: nagyon magas. Társadalmi berendezkedése alkotmányos monarchia és képviseleti demokrácia, ahol a norvég alkotmány értelmében a hatalmi ágak megoszlanak a parlament, azaz a Storting, a kabinet és a Legfelsőbb Bíróság között. Államfője az ország királya, V. Harald. A bennszülött lappoknak bizonyos mértékű önrendelkezése van a számi parlamenten keresztül. Norvégia volt az egyik alapítója a NATO-nak, továbbá tagja az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak, az Európa- és az Északi Tanácsnak, az Európai Gazdasági Térségnek, a WTO-nak, OECD-nek és a schengeni övezetnek is. Fővárosa és egyben legnagyobb városa: Oslo.

    Nevének eredete

    A norvég elnevezést először a viking korban, a 10. század utolsó harmadában jegyezték le, de hasonló óangol változata már 880-ból ismert. Ekkoriban „az északi útvonal (Nor - vegr) mentén élők” jelentést hordozta, a Kattegat partjaitól egészen a Lofoten-szigetekig, sőt attól északra, a part menti hajózási útvonal közelében élő óskandináv népességet jelentette.[4]

    A középkori norvég történeti hagyomány azonban egy másik etimológia szerint inkább egy legendás királytól eredeztette az ország nevét: a Historia Norvegiae szerint egy bizonyos Nor király nevéből származik az ország neve. A latin nyelvű krónika mellett a Saga Olafs Tryggvasonar is szólt erről a mondabeli Nor királyról.[4]

    Földrajz

    Norvégia Észak-Európában, a Skandináv-félsziget nyugati részén fekszik. Az ország túlnyomó részét a Skandináv-hegység borítja. Fjordokkal és szigetek ezreivel erősen tagolt partvonala több mint 25 000 km hosszú. Az országot keleten 2542 km-es szárazföldi határ választja el Svédországtól, Finnországtól és Oroszországtól. Nyugatról és délről a Norvég-tenger, az Északi-tenger és a Skagerrak, északról pedig a Barents-tenger határolja.

    A norvég szárazföld legdélibb pontja Lindesnes világítótornya, a legészakibb (és egyben a kontinentális Európa legészakibb pontja) Kinnarodden. Az ország és egyben Észak-Európa legmagasabb pontja a Jotunheimen nemzeti parkban található 2469 méteres Galdhøpiggen.

    Norvégia és külbirtokai: a Spitzbergák, a Jan Mayen-sziget, az I. Péter-sziget, a Bouvet-sziget és a Maud királyné föld

    A Norvég Királyság részét képezi Svalbard és Jan Mayen-sziget is. A Bouvet-sziget az Atlanti-óceán déli részén és az I. Péter-sziget a Csendes-óceánon Norvégia függő területei (de nem részei a Királyságnak); ezeken kívül jogot formál az antarktiszi Maud királyné földre is, ahol az állandó Troll kutatóállomás működik.

    323 802 km²-es területével (Svalbard, Jan Mayen és más tengeren túli területek nélkül) nagyobb, mint Olaszország vagy az Egyesült Királyság, de az ország nagy része hegyvidékes, korábban gleccserek által szabdalt terület. A legnevezetesebb földrajzi formák a fjordok: mély, gleccservájta völgyek, melyeket a kainozoikumi eljegesedés máig tartó interglaciálisában a tenger elárasztott. A leghosszabb a Sogne-fjord. Számos gleccser és vízesés is található az országban. Nyugat-Norvégia fjordjai – a Geiranger-fjord és a Nærøy-fjord – a természeti világörökség részei.

    Az ország főként gránit és gneisz sziklákból épül fel, de a pala, a mészkő és a homokkő is gyakori.

    Norvégiát hagyományosan öt földrajzi régióra tagolják:

    Sarki fény Tromsønál

    Éghajlat

    A Golf-áramlatnak köszönhetően a szélességi fokon szokásosnál magasabb a hőmérséklet és több a csapadék, főként a partvidéken. A négy évszak egyértelműen elkülönül; a belső területeken kevesebb a csapadék, és hidegebbek a telek. Az ország északi része szubarktikus, míg Svalbard sarkvidéki tundra éghajlatú.

    A napsütéses órák száma évszakonként jelentősen eltér. Az északi sarkkörön túli területeken a nyári nap le sem nyugszik (innen ered az „éjféli nap országa” kifejezés), de a délebbi területeken is mintegy napi 20 órán át tart a világosság.

    Élővilág

    Nemzeti parkok

    Történelem

    A viking kalandozások (kék vonallal jelezve)

    A mai Norvégia területén elhelyezkedő kis királyságokat meghódítva Széphajú Harald 872-ben megalapította az egységes norvég államot.

    A Kalmari unió 1500 körül

    A merész viking hajósok felfedezték és benépesítették Izlandot. 1000 körül eljutottak Grönlandra és az észak-amerikai partokra is. A 13. században sikerült megszilárdítani a királyi hatalmat. Norvégia meghódította Grönlandot és Izlandot, s 1319 és 1363 között Svédországgal, valamint 1380-tól Dániával perszonálunióban állt. Ezt követően az ország történelme szorosan összefonódott a szomszédos skandináv államokéval. 1397 és 1524 közt Norvégia Dániával és Svédországgal együtt a Margit királynő által 1397-ben létrehozott kalmari unió részét képezte. 1523-ban Svédország kivált az Unióból, így az egy év múlva felbomlott. Norvégia Dánia egyik tartománya lett, vagyis Dánia királyai 1814-ig Norvégia uralkodói is voltak. 1537-ben Norvégiában bevezették a protestantizmust, megszüntették a trondheimi érsekséget. Megszűnt a zarándoklat Nidarosba, Szent Olaf sírjához, ami elvágta Norvégia kulturális és gazdaság kapcsolatait Európa többi részével. Ettől kezdve az egyházi jövedelmek Koppenhágába folytak. Egyébként is a koppenhágai királyi udvarban összpontosult Norvégia intellektuális és gazdasági ereje.

    1814-ben a kieli békében Dánia lemondott Norvégiáról, ám Svédország katonai erővel ismét perszonálunióba kényszerítette, ami 1905. június 7-éig állt fenn. A 19. században virágzott a norvég romantikus nemzeti mozgalom, a norvégok igyekeztek kialakítani saját nemzeti karakterüket. A mozgalom a kulturális élet minden területére kiterjedt, beleértve az irodalmat (Henrik Wergeland, Bjørnstjerne Bjørnson, Peter Christen Asbjørnsen, Jørgen Moe, Henrik Ibsen), a festészetet (Hans Gude, Edvard Munch, Adolph Tidemand), a zenét (Edvard Grieg). Szabályozták a nyelvet. Ennek eredményeként ma Norvégiában két írott nyelv van, mindkettő hivatalos formája a norvégnak: a bokmål és a nynorsk.

    Norvégia 1905. június 7-én békésen elvált Svédországtól. Miután az államformáról döntő népszavazáson a monarchia többséget kapott a köztársasággal szemben, a norvég kormány meghívta a trónra Carl dán herceget és a parlament egyhangúlag királlyá választotta őt. A VII. Haakon nevet vette fel, Norvégia középkori független királyai után. 1898-ban minden férfi szavazati jogot kapott, 1913-ban pedig minden nő is.

    Mindkét világháborúban semleges kívánt maradni Norvégia, de a második világháborúban 1940. április 9-én megtámadta Németország. A szövetségesek is tervezték Norvégia megszállását és a brit flotta elaknásította Norvégia partmenti vizeit, ugyancsak 1940. áprilisában. Norvégiát felkészületlenül érte a meglepetésszerű német támadás, de két hónapon át katonailag ellenállt. A megszállás idején Norvégiáé volt a világ negyedik legnagyobb kereskedelmi flottája. Ezek a hajók nem kerültek német kézre, hanem részt vettek a szövetségesek minden hadműveletében Dunkerque kiürítésétől a normandiai partraszállásig.

    A háború után a szociáldemokraták jutottak hatalomra, a hidegháború idején ők irányították az országot. 1949-ben Norvégia csatlakozott a NATO-hoz, szoros szövetségese volt az Amerikai Egyesült Államoknak. Két népszavazást is tartottak a csatlakozásról az Európai Unióhoz; mindkétszer a csatlakozás ellenzői győztek kis többséggel: 1972-ben és 1994-ben is.

    Államszervezet és közigazgatás

    A királyi palota Oslóban
    V. Harald norvég király

    Alkotmány, államforma

    A norvég parlament, a Storting épülete Oslóban

    Norvégia parlamentáris-demokratikus alapokon álló, alkotmányos monarchia. Az állam feje a király: ő a fegyveres erők főparancsnoka, és az egyház feje. Az uralkodó jelenleg V. Harald (1991. január 17-e óta).

    Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

    Legfelső törvényhozó szerve a Storting nevű parlament, a norvég parlamentarizmus bevezetése óta (1884) Norvégia legjelentősebb politikai testülete. 165 tagja van, akiket 4 évenként választanak. A mandátumokat az arányos képviselet elve alapján osztják szét.

    A parlament az Alsóházból (Lagting) és a Felsőházból (Odelsting) áll.

    Legfelsőbb végrehajtó szerve az Államtanács, melyet a király megbízására a választásokon győztes párt alakít meg. A kormányt a Storting képviselői közül választják.

    Politikai pártok

    Közigazgatási beosztás

    Lásd még: a Norvégia hagyományos régiói cikket
    Norvégia megyéi (2020)
    Képen levő szám Megye (2020) Székhely
    3 Oslo Oslo
    11 Rogaland Stavanger
    15 Møre og Romsdal Molde
    18 Nordland Bodø
    30 Viken Oslo, Drammen, Sarpsborg
    34 Innlandet Hamar, Lillehammer
    38 Vestfold og Telemark Skien, Tønsberg
    42 Agder Kristiansand, Arendal
    46 Vestland Bergen, Leikanger
    50 tlo Trøndelag Steinkjer
    54 Troms og Finnmark Tromsø, Vadsø

    [5]

    Norvégia közigazgatási térképe
    Megye (2017) Székhely Népesség (fő) Régió
    Akershus Oslo 573 326 Østlandet
    Aust-Agder Arendal 113 518 Sørlandet
    Buskerud Drammen 271 252 Østlandet
    Finnmark Vadsø 75 207 Észak-Norvégia
    Hedmark Hamar 194 236 Østlandet
    Hordaland Bergen 503 100 Vestlandet
    Møre og Romsdal Molde 266 600 Vestlandet
    Nord-Trøndelag Steinkjer 134 118 Trøndelag
    Nordland Bodø 240 527 Észak-Norvégia
    Oppland Lillehammer 187 723 Østlandet
    Oslo Oslo 2 454 712 Østlandet
    Rogaland Stavanger 472 300 Vestlandet
    Sogn og Fjordane Leikanger 109 700 Vestlandet
    Sør-Trøndelag Trondheim 351 805 Trøndelag
    Telemark Skien 171 333 Østlandet
    Troms Tromsø 161 771 Észak-Norvégia
    Vest-Agder Kristiansand 177 906 Sørlandet
    Vestfold Tønsberg 240 398 Østlandet
    Østfold Sarpsborg 284 493 Østlandet

    Védelmi rendszer

    Népesség

    Oslo központja
    A Nidarosi katedrális Trondheimben
    Népsűrűségi térkép (fő/km²)
    Norvégia hivatalos írásbeli nyelve
      semleges

    Általános adatok

    Norvégia lakosság 5 323 933 (2018) éves növekedése 0,4%. A bevándorlás teszi ki a lakosság növekedésének több mint felét, a bevándorlók a lakosság 7,9%-át tették ki 2005-ben.

    Népességének változása

    A népesség alakulása 1960 és 2023 között
    Lakosok száma
    3 581 239
    3 784 539
    3 985 258
    4 099 702
    4 209 488
    4 336 613
    4 513 751
    4 768 212
    5 213 985
    5 550 203
    1960196719741981198819942001200820162023
    Adatok: Wikidata

    Legnépesebb települések

    Etnikai megoszlás

    2012-ben a teljes népesség 86,2% -a tartozott a norvég etnikai csoporthoz.[6]

    Norvégiába folyamatosan bevándorlók érkeznek, főleg Dél-Ázsiából, a Közel-Keletről, ÉK-Afrikából és Kelet-Európából. 2020-ban közel 800 ezer emigránst, illetve mintegy 190 ezer olyan norvégiai születésűt tartottak nyilván, akinek mindkét szülője emigráns volt.[7]

    No. Bevándorlók eredete[8] Számban
    (2020-ban)[7]
    1.  Lengyelország 115 416
    2.  Litvánia 47 304
    3.  Svédország 44 773
    4.  Szomália 43 273
    5.  Pakisztán 41 674
    6.  Szíria 36 000
    7.  Irak 31 026
    8.  Eritrea 22 268
    9.  Németország 28 258
    10.  Fülöp-szigetek 26 334

    Vallási megoszlás

    A 2010-es években a népesség kb. 71,5% -a tartozik a nemzeti evangélikus Norvég Egyházhoz.[9] Vannak más keresztény felekezetek is, amelyek együttesen a népesség kb. 5% -át teszik ki. Ide tartozik a norvég pünkösdi mozgalom, a római katolikus egyház, a baptisták, az Üdvhadsereg, a metodisták vagy a hetednapi adventisták.

    Nyelv

    Az ország hivatalos nyelve a norvég. Két írott változata a bokmål és a nynorsk.

    Az országban sok nyelvjárást is beszélnek, amelyek között nagy különbségek is lehetnek. Hat hivatalos kisebbségi nyelv is létezik; ezek közé tartoznak a számi nyelvek is.[10]

    Szociális rendszer

    Az egészségügyi kiadások a GDP 9,07%-át teszik ki. A gyermekhalandóság alacsony: 1000-ből 2 gyerek hal meg. A születéskor várható élettartam 81,5 év.[11]

    Gazdaság

    Gazdasági mutatók
    GDP (nominális) 403,3 mrd $ (2019) [12]
    GDP növekedési ráta - 0,6% (2020 Q4) [13]
    Egy főre jutó GDP (PPP) 66 832 $ (2019) [14]
    Államadósság 146,9 mrd € (2018) [15]
    Államadóssági ráta 40% (2018) [15]
    Infláció 3,3% (2021. február) [16]
    Foglalkoztatottsági ráta 67% (2020 Q3) [17]
    Munkanélküliségi ráta 5% (2020. november) [18]
    Minimálbér Nincs törvényileg előírt, kötelező minimálbér. [19]
    Bérnövekedés üteme 1,2% (2020 Q4) [20]
    Jegybanki alapkamat 0% (2021. március) [21]
    SZJA 38,2% (2020) [21]
    ÁFA (általános) 25% (2020) [22]
    TAO 22% (2020) [21]
    Az egy főre jutó GDP változása más fejlett országokkal összehasonlítva, 20062013 között. Norvégia = Norway
    Képek
    Olajfúrótorony a tengeren
    Olajfúrótorony a tengeren
    A tőkehal (Stockfisch) fontos exportcikk
    A tőkehal (Stockfisch) fontos exportcikk
    Fakitermelés, Hedmark
    Fakitermelés, Hedmark
    Tengeri szélturbina építése
    Tengeri szélturbina építése
    Földgáz-feldolgozó telep, Kårstø
    Földgáz-feldolgozó telep, Kårstø
    Hajóépítés, Kristiansand
    Hajóépítés, Kristiansand
    Tejgazdaság, Tolga
    Tejgazdaság, Tolga
    A norvég export és import alakulása a GDP %-ában
    A norvég export és import alakulása a GDP %-ában

    Az állam területének csaknem háromnegyede terméketlen. Az Oslói- és a Trondheimi-medencén kívül a fjordok keskeny partszegélyein találhatók művelhető földek.

    Az ipari forradalom előtt Norvégia gazdasága nagyrészt a mezőgazdaságon, a fakitermelésen és a halászaton alapult. A norvégok általában szűkös körülmények között éltek, bár az éhínség ritka volt. Napjainkban az egy főre eső GDP itt az egyik legmagasabb a világon.

    Gazdasági életében a kőolaj és a tenger játssza a legfőbb szerepet.

    Az 1980-as évek óta a kőolajipar volt a legjövedelmezőbb ipar a norvég állam számára. A kitermelt kőolaj szinte egészét exportálják, ezáltal óriási jövedelemre tesznek szert. A készletek gyors fogyatkozása miatt azonban hamarosan elveszítheti az ország e legjelentősebb jövedelemforrását. A gazdasági visszaesés megakadályozása érdekében létrehozták a Nemzeti Kőolaj Alapot, amelyre évek óta félretesznek az állami költségvetésből. 2017-re Norvégia állami vagyonalapja elérte az egybillió, avagy ezer milliárd dollárt.[23]

    A meleg Golf-áramlat és a hideg parti vizek öve rengeteg halat biztosít. Norvégia halászata Európában vezető helyen áll. A legjelentősebb zsákmány, a legfontosabb kiviteli cikkek – a halkonzerv és a mélyhűtött hal – alapját képező tőkehal és hering. A halat úszó halfeldolgozó gyárakban dolgozzák fel. A halkonzerven és a mélyhűtött halon kívül hallisztet és halolajat is készítenek.

    A halászatnál jelentősebb szerepet játszik az ország életében a tengerhajózás. Az ország rendelkezik bérfuvarozásra is alkalmas kereskedelmi flottával. A tenger egész éven át jégmentes, ezért az országon belüli kereskedelemben és teherforgalomban is nagy szerepet játszik.

    Norvégia – az állandó, bő vízhozamú, nagy esésű folyókra telepített vízerőműveknek köszönhetően – első az egy főre jutó villamosenergia termelésben a világon.

    Ennek az energiának a segítségével a következő iparágakat tudják fenntartani: színesfémkohászat, ötvözetgyártás, ammóniaelőállítás, elektrokémiai ipar.

    Külkereskedelem

    • Főbb exportcikkek: kőolaj és kőolajtermékek, gépek és berendezések, megmunkált fémek, vegyi anyagok, hajók, hal
    • Főbb importcikkek: gépek és berendezések, vegyi anyagok, fémek, élelmiszerek

    Főbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:[24]

    Közlekedés

    Norvégia főútjai
    A norvég vasút nagysebességű NSB 73 vonata Oslo állomásán

    Norvégiának vízi szállítási hagyományai vannak, de a közúti, vasúti és légi közlekedés fontossága jelentősen növekedett a 20. század során. 2008-ban az utasszállítás 8% -a tömegközlekedéssel történt; a közúti szállítás pedig a meghatározó szállítási mód.[25]

    Közút

    2008-ban Norvégiában a közúti hálózat 92 ezer km, amelyből 72 ezer km volt burkolt és 664 km autópálya.[26] Autópályák csak a legnagyobb városok környékén vannak.

    Az alacsony népsűrűség miatt a tömegközlekedés kevésbé van kiépítve Norvégia vidéki területein, de a városokban és a városok környékén fejlett a tömegközlekedés.

    A 2010-es években az egy főre jutó hibrid elektromos járművek állománya Norvégiában volt a világon a legnagyobb, Oslo-ra pedig a világ elektromos autóinak "fővárosa"-ként tekintettek.[27][28][29]

    Vasút

    Vízi

    A fjordokban és sok sziget közlekedésében a kompok nélkülözhetetlen szállítási eszközök.

    Legnagyobb kikötők :[30]

    Légi

    Kultúra

    Norvégia kultúrája szorosan kapcsolódik az ország történelméhez és földrajzához. A 19. században a norvég kultúra virágzott, amikor az irodalom, a művészet és a zene területén tettek erőfeszítéseket az önálló identitás elérésére. Ez ma folytatódik az előadóművészetben, valamint a kiállítások, kulturális projektek és műalkotások állami támogatásának eredményeként.[31]

    Turizmus

    2008-ban Norvégia a 17. helyet foglalja el a Világgazdasági Fórum utazási és turisztikai versenyképességi jelentésében.[32] A turizmus a 2016. évi jelentés szerint a bruttó hazai termék 4,2% -át tette ki.[33] Az országban tizenöt emberből egy dolgozik az idegenforgalom területén.[34] A turizmus szezonális Norvégiában. A turisták több mint fele májustól augusztusig látogatja meg az országot.[34]

    A leginkább látogatott helyszínek az Innovasjon Norge alapján, amely éves jelentéseket készít az ország leglátogatottabb turisztikai látványosságairól:

    Bergen: A Fløibanen siklóvasút mászik a város fölé
    Holmenkollbakken, Oslo
    Voringsfossen, Eidfjord
    A Geiranger-fjord

    Kulturális:

    No. nevezetesség típus hely látogatók, 2007
    1 Fløibanen siklóvasút Bergen 1 131 707
    2 Holmenkollbakken és Holmenkollen Sí Múzeum sízés, síugró hely Oslo 686 857
    3 Bryggen Bergen 583 510
    4 Kristiansand Zoo szórakozás Kristiansand 532 044
    5 Tusenfryd szórakozás Ås 501 235
    6 Flåm Line vasút Flåm 457 545
    7 Hadeland Glassverk üveggyártás Jevnaker 431 400
    8 Fredrikstad erőd és az óváros Fredrikstad 372 360
    9 Viking Hajómúzeum (Vikingskipshuset på Bygdøy) múzeum Oslo 314 560
    10 Hunderfossen Familiepark szórakozás Øyer/Lillehammer 270 500

    Természeti:

    No. nevezetesség típus hely látogatók, 2006
    1 Vøringsfossen vízesés Eidfjord 655 000
    2 Trollstigen út Åndalsnes 563 331
    3 Kjosfossen vízesés Flåm 457 400
    4 Geiranger-fjord fjord Geiranger 423 643
    5 Låtefossen vízesés Odda/Hardanger 420 000
    6 Steinsdalsfossen vízesés Norheimsund/Hardanger 300 000
    7 Nærøyfjorden Fjord Aurland 297 038
    8 Briksdalsbreen gleccser Olden/Stryn 280 000
    9 Sognefjellsvegen út Lom-Luster 253 953
    10 Atlanti-óceáni út út 64. sz. út egy szakasza

    Sport

    A labdarúgás, a sífutás a biatlon és a kézilabda a legnépszerűbb sportágak az országban.[35]

    Labdarúgás

    Az egyik legismertebb futballklub a Rosenborg BK, ami többször szerepelt már a Bajnokok Ligájában is.

    Olimpia

    Úszás terén Norvégia 2012. április 30-án vesztette el egy olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok mellúszóját, Alexander Dale Oent, aki 26 évesen egy amerikai edzőtáborban vesztette életét. Ő volt az első norvég úszó, aki érmet tudott szerezni egy világversenyen.

    Kézilabda

    A norvég kézilabda válogatott sokszor volt eredményes rangos tornákon:

    Világbajnoki győzelem: 1999, 2011, 2015 Európa-bajnoki győzelem: 1998, 2004, 2006, 2008, 2010, 2014, 2016.

    Olimpiai aranyérem: 2008, 2012.

    Az egyik legismertebb norvég kézilabda csapat a Larvik HK.

    Jégkorong

    Egyéb

    Többszörös világbajnok sakkozójuk Magnus Carlsen.

    Ünnepek

    Jegyzetek

    1. https://www.ssb.no/befolkning/folketall/statistikk/befolkning
    2. Arealstatistics for Norway 2019. Kartverket, mapping directory for Norway, 2019. (Hozzáférés: 2019. március 26.)
    3. 2019 Human Development Index Ranking | Human Development Reports. hdr.undp.org. [2020. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
    4. a b Pósán 93. o.
    5. Frå 1. januar 2020 er det 356 kommunar og 11 fylke i Noreg.Sablon:Ref-no
    6. Archived copy. [2013. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 6.)
    7. a b Immigrants and Norwegian-born to immigrant parents, 1 January 2020 (norvég nyelven). Statistics Norway
    8. emigránsok és emigránsoktól norvégiai születésűek
    9. Church of Norway, 2016 Statistisk Norway 2017-05-03
    10. https://www.regjeringen.no/no/tema/urfolk-og-minoriteter/nasjonale-minoriteter/midtspalte/minoritetssprakpakta/id86936/
    11. http://hdr.undp.org/en/countries/profiles/NOR |hozzáférés 2014-11-5
    12. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=NO
    13. https://hu.tradingeconomics.com/norway/gdp-growth-annual
    14. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=NO&view=chart%2C
    15. a b https://countryeconomy.com/national-debt/norway
    16. https://hu.tradingeconomics.com/norway/inflation-cpi
    17. https://hu.tradingeconomics.com/norway/employment-rate
    18. https://hu.tradingeconomics.com/norway/unemployment-rate
    19. https://hu.tradingeconomics.com/norway/minimum-wages
    20. https://hu.tradingeconomics.com/norway/wage-growth
    21. a b c https://hu.tradingeconomics.com/norway/indicators
    22. https://hu.tradingeconomics.com/norway/sales-tax-rate
    23. 1 000 000 000 000 dollár van Norvégia nyugdíjalapjában. (Hozzáférés: 2017. szeptember 19.)
    24. CIA World Factbook
    25. Statistics Norway: Transport. (Hozzáférés: 2008. július 15.)
    26. Central Intelligence Agency: Norway, 2008. (Hozzáférés: 2008. július 15.)
    27. Agence France-Presse. „Electric cars take off in Norway”, The Independent, 2011. május 15. (Hozzáférés: 2011. október 9.) 
    28. European Association for Battery, Hybrid and Fuel Cell Electric Vehicles (AVERE): Norwegian Parliament extends electric car until 2018. AVERE, 2012. szeptember 3. [2013. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 10.)
    29. Ole Henrik Hannisdahl: Eventyrlig elbilsalg i 2011 (norwegian nyelven). Grønn bil, 2012. január 9. [2012. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 14.) See table "Elbilsalg i 2011 fordelt på måned og merke" (Electric vehicle sales in 2011, by month and brand) to see monthly sales for 2011.
    30. https://www.searoutes.com/country-ports/Norway
    31. Norway's Culture. Encarta. Retrieved 28 November 2008. Archived 2009-10-31.
    32. World Economic Forum's Travel & Tourism Report Highlights the Importance of Environmental Sustainability. World Economic Forum, 2008. [2008. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 6.)
    33. Statistics Norway (2016). „Key Figures for Norwegian travel and tourism”. Innovation Norway. [2018. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 3.)  
    34. a b Statistics Norway (2016). "Key Figures for Norwegian travel and tourism" (PDF). Innovation Norway. Retrieved 3 April 2018.
    35. http://209.85.135.132/search?q=cache:JSTnUjRA8YYJ:https://bora.uib.no/bitstream/1956/1971/1/Masteroppgave_%2520YtreEide.pdf+mest+popul%C3%A6re+%22sport+i+norge%22+ski+fotball&cd=7&hl=no&ct=clnk&gl=no[halott link]
    Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált <ref> címkének nincs név attribútuma.

    Források

    További információk

    Commons:Category:Norway
    A Wikimédia Commons tartalmaz Norvégia témájú médiaállományokat.

    Kapcsolódó szócikkek